• -7 ℃ / -3 ℃

Öröm és könnyek

Boldogságból, de fájdalomból is kijutott a híres költőknek.József AttilaAz irodalom kiváló eszköz arra, hogy kifejezzük az érzéseinket, gondolatainkat, emiatt egy-egy szívhez szóló költeményből könnyen leszűrhetjük, hogy az író lelkében milyen vihar, szerelem dúlt. A múlt nagy költőinek bőven kijutott a viszonzatlan, de boldog szerelemből is, amiről talán nem is tanultunk az iskolában.

József Attila: Az élet nem bánt kesztyűs kézzel a híres magyar költővel, aki félárván, nélkülözve, bizonytalanságban töltötte a gyerekkorát, görcsösen keresve a lehetőséget, aminek segítségével testileg és lelkileg is jobban lehetne.

József Attila életének minden területén, így a munkában, költészetben és a szerelemben is tetten érhető volt a fájdalom. A költőnek két nagy szerelme volt. Az első Vágó Márta, aki minden szempontból jó hatást gyakorolt József Attilára, mert támogatta, terelgette, egyszerre volt az anyja és a szerelme.

Márta szüleinek azonban nem tetszett a lányuk választottja, ugyanis az apa aggódott, hogy József Attila hogyan fogja eltartani a gyermekét. A szülői nyomás végül megtette a hatását, mert Márta máshoz ment hozzá. A szerelmesek néhány év múlva újra összejöttek, de megint szakítás lett a kapcsolat vége.

József Attila másik nagy szerelme Kozmutza Flóra volt. A nő egy jól menő pszichiáter fizetés nélküli gyakornoka volt. Flóra Rorschach-teszteket készített híres írókkal, művészekkel, így ismerkedett meg József Attilával is.

A költő annyira megszerette a lányt, hogy már a második találkozásuk alkalmával megkérte Flóra kezét. Flóra eleinte megijedt, de nagyon vonzónak találta a költő rajongást, úgyhogy engedett az ostromának, ám titokban egy másik költőbe, Illyés Gyulába volt szerelmes.

Flórát annyira megbetegítette, hogy két férfihoz is gyengéd érzelmek kötik, hogy szanatóriumba került. Mire meggyógyult, addigra József Attilát utalták be. Flóra és a költő sosem tudta rendezni a kapcsolatát, ugyanis József Attila a vonat alá került és szörnyethalt Balatonszárszón, 1937-ben.aranyArany János: Csak 30 éves volt, de már az egész ország ismerte Arany János nevét, amikor szokatlan verset írt az egy 18 éves tanítványa Rozvány Erzsébet emlékkönyvébe:
„Én láttam a bimbót, én láttam azt, / Midőn, érezve a nyájas tavaszt, / Kezdett kifejleni: / Örűlt a lelkem és kéjjel telék, / És mint hiú kertész, sokat merék, / Sokat, reményleni.”

Arany Jánostól ez az egyetlen egy olyan vers, amely ennyire nyíltan fejezi ki a vonzalmát. A költő fiatalon Debrecenbe ment, hogy színész legyen, de kiábrándultan tért vissza Nagyszalontára, ahol felkérték a görög származású kereskedő-család, a Rozványék három gyermekének nevelésére.

A két kamasz fiú mellett volt az akkor 10 éves kislány, aki a költő szeme előtt nőtt fel, és vált kívánatos asszonnyá, ám Arany János mégsem Erzsébetet vette feleségül, hanem Ercsey Juliannát.

A költő és Julianna között nem volt lángoló szerelem, hanem inkább kölcsönös tiszteletre, támogatásra épült a házasságuk. Julianna se múzsa, se alkotótárs nem volt, hanem „csak” jó anya és kiváló magyar gazdasszony.

Arany János néha engedett a csábításnak a házassága alatt, de egyik szerelme se teljesült be. Ennek oka nemcsak a költő szemérmessége volt, hanem a súlyos fizikai betegségei is, amelyek élete utolsó éveiben kínozták.

Julianna és a költő nem távolodott el egymástól, ellenkezőleg, a nehézségek közelebb hozták őket egymáshoz. Arany János egyetlen fennmaradt, feleségéhez írt vers-töredéke egy közös karsbaldi gyógykezeléskor született, és így szól: „Harminc éves, Julim édes! Lelki frigyem teveled.”KosztolányiKosztolányi Dezső: Amikor először együtt látták Kosztolányi Dezsőt és Harmos Ilonát a Vígszínházban, akkor sokan azt hitték, hogy testvérek. Ekkor még nem ismerték egymást, de beszélgetni kezdtek.

Ilona elárulta, hogy nem sokat tudott a férfiról, de a megismerkedésük után, figyelni kezdte a költő verseit. Hamarosan találkozgatni kezdtek, ám állítólag Ilonának eleinte Karinthy Frigyes tetszett.

Kosztolányi Dezső és Ilona nem egy szerelmes verset írt egymásnak, de a szerelmük nem volt zökkenőmentes, hiszen többször szakítottak. Három évvel később, amikor kezdtek rossz szemmel nézni Ilonára a társaságban, a költő feleségül vette a lányt.

Ilona érezte, hogy a frigy leginkább muszájból, kötelességtudatból történt, ám nem tudtak elszakadni egymástól, a közös gyermeküket pedig, Ádámot, rajongásig szerették. Bár úgy tűnt, hogy nem egy nagy szerelem az övék, mégis Kosztolányi Feleségemnek című versében az alábbi megható sorokat írta:

„Megszoktalak, akár a levegőt, / bármerre nézek, mindenütt te vagy, / szekrényem alján, a fiókjaimban, / az agyvelőmben, és nem veszlek észre. / De múltkor este, amikor bejöttél / szobámba, s mondtál valamit nekem, / sok év után egyszerre ráocsudtam, / hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve / ámulva néztelek. Szemem lehunytam. / Ezt hajtogattam csöndesen magamban: / Megszoktam őt, akár a levegőt, / Ő adja nékem a lélegzetet.”RadnótiRadnóti Miklós: Csak 14 éves volt Gyarmati Fanni, amikor megismerte az akkor 17 éves Radnóti Miklóst, akivel ugyanahhoz a tanárhoz, Hilbert Károlyhoz jártak korrepetálásra. A költőnek azonnal megtetszett Fifi.

Radnóti Miklós annyira belehabarodott a lányba, hogy nagykorúnak mondta magát, majd elcserélte a ceruzákat csak azért, hogy beszélgetni kezdhessen a lánnyal. A kedves diákszerelemből csak évek múlva, hosszabb szüneteket követően lett igazi kapcsolat.

1931 telén Fanni a Városligetben közölte, hogy „Miklós, én hozzád akarok menni feleségül”. A frigyre 1935-ben került sor. A közös otthonukat a Pozsonyi út 1. szám alatt rendezték be, ám hiába tűnik romantikus regénybe illőnek a szerelmük, ugyanis Radnóti Miklós viszonyt kezdett Beck Judit festővel.

A kapcsolat rövid volt, Fanni pedig megbocsátotta. 1940 után többször munkaszolgálatra hívták a költőt, aki 1944 elejéig rendszeresen haza tudott látogatni, és rengeteg levelet írt a feleségének.

Az utolsó, 1944. augusztus 16-án kelt üzenetében ez állt: „Köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet. Nagyon hiányzol, Édes Egy”
Néhány hónappal később, november 4-én, Abda határában halt meg. Fanni 2014-ben hunyt el.Virginia WoolfVirginia Woolf: A XX. század legnagyobb hatású angol írónőjének nem volt boldog gyerekkora, mert nemcsak az apja zsarnokoskodott felette, hanem a mostohatestvére is rendszeresen zaklatta egészen 22 éves koráig.

Az életrajzkutatók gyanítják, hogy ez az oka, hogy Virginia Woolf rendszeresen idegösszeomlást kapott és depresszióba szenvedett, a férfiakkal való együttlét pedig pánikkal és ürességgel töltött el.

Ennek ellenére 1912-ben hozzáment Leonard Woolf íróhoz, aki annyira szerette a nőt, hogy nem bánta az évtizedekig tartó önmegtartóztatást, amire azért volt szükség, mert Virginia Woolf nem élvezte a szexuális együttlétet.

Az írónő egyik legismertebb műve az Orlando, amit a leghosszabb és a legszebb szerelmes versnek tart az irodalom, ám Virginia Woolf nem a férjéhez írta a költeményt. A könyv hőse 400 évig él előbb férfiként, majd nőként. Az írónő Vita Sackville-Westről, a szerelméről mintázta a főszereplőjét.

A brit költőnő, aki nyitott házasságban élt a biszexuális férjével, viszonozta Virginia Woolf érzelmeit, ám ő nem tudott túllendülni az érzelmi labilitásán. 1940-ben bombatalálat érte a londoni lakását és a rodmelli kertjét, ami annyira megviselte az írónőt, hogy 1941. március 28-án kövekkel rakta meg a zsebeit, majd a sussexi birtoka közelében található Ouse folyóba ölte magát.

Virginia Woolf ezt írta utoljára a férjének: „Te a lehető legnagyobb boldogságot adtad nekem. Többet jelentettél számomra, mint bárki más. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna, 'míg el nem ért ez a rémes kór. Nem tudok tovább harcolni. Tudom, hogy tönkreteszem az életed, és hogy nélkülem újra képes lennél dolgozni. És tudom, hogy fogsz is.”Ernest HemingwayErnest Hemingway: Az egyik leghíresebb amerikai író annak volt a híve, hogy egy történet akkor lehet jó, ha őszinte. Ez a szabály a szerelmi életére is érvényes volt, ám ott valamiféle nyers, magabiztos szenvtelenséggel keveredett.

Ernest Hemingway először 1918-ban esett igazi szerelembe, amikor az olasz fronton súlyosan megsérült, és a lábadozása alatt egy milánói kórházban dolgozott. Ott találkozott Agnes von Kurowsky ápolónővel, akibe szerelmes lett. Az ő alakja szerepel a Búcsú a fegyverektől című könyvében.

Ernest Hemingway azonban nem őt vette feleségül, hanem Elizabeth Hadley Richardsont. A nő gyönyörű volt, de eléggé idegenül mozgott a művészvilágban, mert kissé félénk volt. Ernest Hemingway egyre híresebb lett, ami együtt járt azzal, hogy egyre több nő érdeklődött iránta.

A költő hamarosan elvált a feleségétől, és elvette Pauline Pfeiffert, aki teljesen az ellentéte volt a korábbi nejének. Habár Pauline határozott, tüzes asszony volt, mégsem bírta mellette sokáig Ernest Hemingway, aki 1937-ben, a spanyol polgárháború alatt tudósítóként dolgozott és beleszeretett Martha Gelhornba.

Ernest Hemingway harmadik házassága is tönkrement a II. világháború alatt. Ennek oka egy újabb nő, Mary Welsh volt. Mary volt az utolsó és a legodaadóbb felesége az írónak, aki Nobel- és Pulitzer-díjat kapott.

Ernest Hemingway élete azonban innentől rosszra fordult, hiszen lefogyott, megrogyott, az írói fantáziája pedig elhagyta. Sajnos Mary támogatása kevés volt, mert az író, aki sosem találta meg az igazi boldogságot, végül öngyilkos lett.

(Forrás: femcafe.hu)

Hozzászólások

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját mutatja be Alföldi Róbert főszereplésével, Znamenák István rendezésében pénteken a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház. Molnár Ferenc 1929-es ví...

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adományozott Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek - közölte csütörtökön a Kreml. A 64 éves, hét danos aikido mester és volt hol...

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten. A regény története szerint amikor a...

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Egy Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) programsorozata szerdán, a Tudomány napja előestéjén. Varga Benedek főigazgató az emléktárgyhoz kapcs...

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Jövőre is megrendezi és országos megjelenésű tematikus programsorozattá terjeszti ki a Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Nemzeti Filmalap...

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságokat rendeznek szombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban: az egész napos ludas-rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, k...

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

December elsejétől látható a mozikban a Wellhello slágerei által inspirált #Sohavégetnemérős című zenés játékfilm, amelyben a Fluor Tomi és Diaz alkotta népszerű duó is szerepel. Nem akartunk színé...

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közö...

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Az alkotói válságról, a szabadságkereséséről és az azzal járó bizonytalan életről szól Alain Guiraudie francia rendező Állva maradni című filmje, amit csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. A sz...

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

A legendás színész-szinkronszínész bizakodó szeptemberi interjúját láthatjuk, amikor azt mondta, hogy „Először a kardhal, aztán meg a remény hal meg.” Józsa Imre a színpadon 40 éven keresztül ját...

http://ujhazak.com