Országos kerámia- és gobelinkiállítás nyílik a keszthelyi Balatoni Múzeumban
Megnyílik a Pelso X. Országos Kerámia és Gobelin Biennále szombaton Keszthelyen, a Balatoni Múzeum dísztermében.
A civilizációban mindig is fontos szerepet játszott a vallás, ezért a kerek évforduló tematikája Pannónia provincia hitvilága - mondta el Gopcsa Katalin művészettörténész, a kiállítás rendezője az MTI-nek.
Hozzáfűzte: a művészek a Pannónia istenei témakört tágan értelmezték, így a kiállítás anyagában még az őskereszténységre utaló munkák is láthatók. A tematika azonban "frissességet adott" az alkotóknak, a kerámiák, gobelinek sokszínűsége pedig még érdekesebbé teszi a tárlatot.
A kiállításon több mint húsz, változatos technikával, anyagfelhasználással készült gobelint és közel ugyanannyi kerámiát mutatnak be. A munkákat műfaji sokszínűség jellemzi, az alkotók között komoly életművel rendelkező és egészen fiatal művészek is vannak. A műtárgyak többségét kifejezetten a biennáléra készítették, de az alkotók egy része már korábban is foglalkozott a témakörrel.
Az elmúlt években a biennále anyaga a kárpitművészek kollektív alkotásával egészült ki. Idén, a jubileumi évben Polgár Rózsa (1936-2014) - aki művészként és szervezőként is aktív részese volt a kiállítássorozatnak - munkáját mutatják be. A főfalat a Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész 2005-ben szőtt, Gyökereink című gobelinje díszíti - emelte ki a művészettörténész.
Felhívta a figyelmet, hogy a balatoni témájú alkotások nagyon jól illeszkednek a keszthelyi múzeum szellemiségéhez: az Aranyhíd - Fejezetek a Balaton történetéből című állandó kiállítás anyagához, a kőtárban őrzött, Zalavárról származó Neptunus-oltárkőhöz, amelyet egykor helyi halászok és hajósok állítottak Neptunus, a római mitológiában a vizek és a tengerek istene tiszteletére.
A római korban Pannónia lakossága nagy becsben tartotta a természeti csodát, a Balatont, ókori latin nevén Lacus Pelsót. A kiállítássorozat logója a Seuso-kincs egyik darabja, egy ezüst domborított tál, amely a vízparti vadászatot és a vadászat utáni lakomát ábrázolja. Az ezüsttálon a kompozíció részeként, íves vonalban jól látható a beütött felirat is: Pelso.
A Pelso-biennále alapító okiratát a művészeti szervezetek - a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének textil és kerámia szakosztálya, a Magyar Keramikusok Társasága, az Iparművészeti Múzeum, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Keszthely város polgármestere és a Balatoni Múzeum igazgatója - 1997 februárjában írták alá.
Az országos kerámia- és gobelinbiennále a kezdetektől a Balaton Fesztivál kiemelt képzőművészeti rendezvénye. A 2015-ös kiállítás szeptember 13-ig tekinthető meg a Balatoni Múzeumban.
(Forrás: MTI)
A civilizációban mindig is fontos szerepet játszott a vallás, ezért a kerek évforduló tematikája Pannónia provincia hitvilága - mondta el Gopcsa Katalin művészettörténész, a kiállítás rendezője az MTI-nek.Hozzáfűzte: a művészek a Pannónia istenei témakört tágan értelmezték, így a kiállítás anyagában még az őskereszténységre utaló munkák is láthatók. A tematika azonban "frissességet adott" az alkotóknak, a kerámiák, gobelinek sokszínűsége pedig még érdekesebbé teszi a tárlatot.
A kiállításon több mint húsz, változatos technikával, anyagfelhasználással készült gobelint és közel ugyanannyi kerámiát mutatnak be. A munkákat műfaji sokszínűség jellemzi, az alkotók között komoly életművel rendelkező és egészen fiatal művészek is vannak. A műtárgyak többségét kifejezetten a biennáléra készítették, de az alkotók egy része már korábban is foglalkozott a témakörrel.
Az elmúlt években a biennále anyaga a kárpitművészek kollektív alkotásával egészült ki. Idén, a jubileumi évben Polgár Rózsa (1936-2014) - aki művészként és szervezőként is aktív részese volt a kiállítássorozatnak - munkáját mutatják be. A főfalat a Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész 2005-ben szőtt, Gyökereink című gobelinje díszíti - emelte ki a művészettörténész.
Felhívta a figyelmet, hogy a balatoni témájú alkotások nagyon jól illeszkednek a keszthelyi múzeum szellemiségéhez: az Aranyhíd - Fejezetek a Balaton történetéből című állandó kiállítás anyagához, a kőtárban őrzött, Zalavárról származó Neptunus-oltárkőhöz, amelyet egykor helyi halászok és hajósok állítottak Neptunus, a római mitológiában a vizek és a tengerek istene tiszteletére.
A római korban Pannónia lakossága nagy becsben tartotta a természeti csodát, a Balatont, ókori latin nevén Lacus Pelsót. A kiállítássorozat logója a Seuso-kincs egyik darabja, egy ezüst domborított tál, amely a vízparti vadászatot és a vadászat utáni lakomát ábrázolja. Az ezüsttálon a kompozíció részeként, íves vonalban jól látható a beütött felirat is: Pelso.
A Pelso-biennále alapító okiratát a művészeti szervezetek - a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének textil és kerámia szakosztálya, a Magyar Keramikusok Társasága, az Iparművészeti Múzeum, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Keszthely város polgármestere és a Balatoni Múzeum igazgatója - 1997 februárjában írták alá.
Az országos kerámia- és gobelinbiennále a kezdetektől a Balaton Fesztivál kiemelt képzőművészeti rendezvénye. A 2015-ös kiállítás szeptember 13-ig tekinthető meg a Balatoni Múzeumban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások