Szacsvay László: a Nemzet Színésze cím a kollégák szeretetét tükrözi

Meglepetést okozott Szacsvay Lászlónak, hogy őt választották a nemzet színészének.Mint a Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész az MTI-nek elmondta: sokat jelent számára, hogy a címet a szakma ítéli oda, és így a kollégák szeretetét tükrözi.

"Amiatt esett rám a választás, mert szeretnek a szakmában, legalábbis ezt remélem" - fogalmazott a színész, megjegyezve: az is felmerült benne, nem örült-e volna jobban, ha egy jó szerepet kap.

szacsvay lászló

Szacsvay László, aki pedagógus szülők gyermekeként az István Gimnáziumban érettségizett, elmondta, hogy a versek szeretete terelte a színipálya felé."Született gyáva vagyok és született 'nem értek semmihez'.Azért lettem színész, hogy mindenhez értsek" - fogalmazott.

Szerencsének nevezte, hogy nem elsőre vették fel a főiskolára, mert így kerülhetett 1966-ban a Nemzeti Színház első stúdiójába, ahol egy évig minden nap színpadon volt és foglalkoztak vele."Bodnár Sándor, Tatár Eszter, Simon Zoltán tanított, ez felért egy főiskolával" - emlékezett vissza a kezdetekre.

Kiemelte, hogy a színészi pályán fontosnak tartja a pontosságot, a kollegialitást és a partnerre való odafigyelést."Arra gondolok, amit az első színészmesterség órán Ádám Ottó megtanított: a memória, a másikra figyelés, hogy hogyan kell koncentrálni - erről szól a szakma" - mondta.

Hozzátette: az is fontos, hogy az ember le tudja küzdeni az idegességet."Az a színész, aki nem izgul, az hagyja abba.De hogy azért ne gátolja, arra vannak módszerek.
Hinnék, hogy Bessenyei Ferenc reszketett hátul?" - tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy ő maga például színpadra lépésre várva sakkozik vagy keresztrejtvényt fejt.

Mint mondta, pályája nagyon szerencsésen indult, egyik nagy szerepet kapta a másik után, 1971 és 75 között az egyik vezető színésze volt a Nemzeti Színháznak."A Neveletlenekkel kezdtem, aztán jött az Amphitryon, a Kényeskedők, a Magyar Elektra, a Karnyóné és A revizor" - sorolta.

Felidézte, hogy az 1973-as A revizort vendégrendezőként Georgij Tovsztonogov állította színpadra, akinek a Nemzeti Színház vezetése Kálmán Györgyöt, Sztankay Istvánt és Iglódi Istvánt ajánlotta a főszerepre.

A világhírű szovjet rendező azonban megnézte az épp műsoron lévő előadásokat, és őt választotta, aki éppen a Czillei és a Hunyadiakban V.Lászlót játszotta.

"A rendező koncepciójába az én figurám illett bele: egy fityfiritty legényke, aki sodródik az árral és elfogadja, amit hoz az élet" - emlékezett.

Major Tamással - színészként és rendezőként - is sokat dolgozott együtt.
Törőcsik Mari - akivel szintén sokat játszott - azt mondta neki: "Szacsyka, megtanítom magát 'majorul'.Ne a Majort próbálja utánozni - Major imádott előjátszani -, hanem a szándékot, amit akar".

Mint mondta, később kicsit kevesebb feladatot kapott, de ez sose zavarta."Ezt a szakmát nem kilóra mérik, tehát egy jó mondat vagy egy nézés is sokszor ér annyit, mint ha valaki elmond nyolcvan oldalt, és a kutyát nem érdekli" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy őt leginkább karakterszerepek találták meg."Soha nem voltam igazán szólista, csapatember vagyok" - mondta.

A Katona József Színházban - amelynek 1982 óta tagja - sok olyan igazi színházi szakemberrel dolgozhatott együtt, mint Halász Péter, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Gothár Péter, Bozsik Yvette vagy Bagossy László.Számos jelentős produkcióban vett részt: játszott a Három nővér, az Übü király és a Platonov című darabban is.

"Ahogy a Katona indult, az megismételhetetlen, olyan színészek gyűltek össze, hogy mindenkire egy külön társulatot lehetett volna építeni" - mondta, hozzátéve: a Katona alapító tagjaként részese lehetett a színház turnésorozatának, bejárták a fél világot a társulattal.

"A Katonában az a legnagyobb pozitívum számomra - és azt hiszem, mások számára is -, hogy voltak fantasztikus előadások, zseniálisak, kevésbé sikeresek vagy nem sikerült előadások, de a gondolat mindig jelen volt.

A Katona figyelemfelhívó, gondolkodtató művészszínház" - fogalmazott Szacsvay László, aki elárulta: a színház fennállásának 25.évfordulójára készült statisztika szerint Szirtes Ági után ő játszotta a legtöbb szerepet a Katonában.

Az idei évadban többek között a Cigányok, A mi osztályunk, a Rükverc, az M/S, az Illaberek és a Heldenplatz című produkciókban láthatta a Katonában a közönség.Pianínó címmel játssza Szép Ernő-estjét, amelyet legjobb barátja, Benedek Miklós rendezett.

Legnagyobb sikerei között említette a tíz évig műsoron lévő Budapest Orfeum című előadást, a Hyppolit, a lakáj és A kezdet vége című darabot.

Kiemelte: sokra tartja a humort, azt hogy az ember a visszájára fordítva tudja látni a dolgokat."A humort a patikában nagyon drágán adnám, ha lehetne kapni.Mert az mindenre jó" - jegyezte meg a színész, aki az Orlai Produkció, a Turay Ida Színház és a Karinthy Színház előadásaiban is játszik.

Hozzátette, hogy televíziós, filmes munkái között is volt jó pár olyan feladat, amelyet nagyon szeretett.Filmjei közül a Te rongyos életet emelte ki, legutóbb pedig a Mancs című családi moziban játszott.

"Nagyon sokat dolgoztam életemben" - mondta, megjegyezve, hogy ez a mai napig így van, november-decemberben például 25 előadása volt."Remélem, hogy még megtalálnak újabb feladatokkal" - tette hozzá Szacsvay László.

MTI

Hozzászólások


Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját mutatja be Alföldi Róbert főszereplésével, Znamenák István rendezésében pénteken a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház. Molnár Ferenc 1929-es ví...

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adományozott Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek - közölte csütörtökön a Kreml. A 64 éves, hét danos aikido mester és volt hol...

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten. A regény története szerint amikor a...

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Egy Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) programsorozata szerdán, a Tudomány napja előestéjén. Varga Benedek főigazgató az emléktárgyhoz kapcs...

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Jövőre is megrendezi és országos megjelenésű tematikus programsorozattá terjeszti ki a Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Nemzeti Filmalap...

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságokat rendeznek szombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban: az egész napos ludas-rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, k...


Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

December elsejétől látható a mozikban a Wellhello slágerei által inspirált #Sohavégetnemérős című zenés játékfilm, amelyben a Fluor Tomi és Diaz alkotta népszerű duó is szerepel. Nem akartunk színé...

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közö...

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Az alkotói válságról, a szabadságkereséséről és az azzal járó bizonytalan életről szól Alain Guiraudie francia rendező Állva maradni című filmje, amit csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. A sz...

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

A legendás színész-szinkronszínész bizakodó szeptemberi interjúját láthatjuk, amikor azt mondta, hogy „Először a kardhal, aztán meg a remény hal meg.” Józsa Imre a színpadon 40 éven keresztül ját...

http://ujhazak.com