Visky András drámáját mutatja be a Magyar Színház
Az előadást Szabó K. István rendezésében tűzik műsorra. A darab az utóbbi évek egyik legsikeresebb, Magyarországon és Erdélyben is több előadást megélt drámája.
Visky András monodrámája a szerző családjának tragikus sorsát mutatja be. Júlia a szerző édesanyja, akit hét gyerekével együtt kitelepítenek a román hatóságok a Duna-deltába.
A család szétszakad, hiszen a férjet, az apát ugyanezek a hatóságok 22 év börtönre ítélik - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A mű alcíme szerint párbeszéd. A feleség belső, meditatív dialógusát halljuk Istennel. Minthogy Júlia és az Úr dialógusa folyamatosan egy harmadik személyről, a távol levő férjről szól, ezért a történet hárompólusúvá válik - olvasható a színház honlapján, amely szerint a darab a szerelem mindent megtartó hatalmáról és a hit erejéről szól.
"A józan ésszel felfoghatatlan helyzetben az anya hite, szerelme tartja meg a szétesett és szinte a halálba lökött családot, és az, hogy még ebben a képtelen helyzetben is képes a humorra és az öniróniára. A diktatúrák tehetetlenek az őszinteséggel és a humorral szemben, bár szeretik elpusztítani őket" - fogalmaznak az előadás ismertetőjében.
"Ráckevei Anna színészi és emberi ereje ad hitelt ehhez a szerephez. Saját megélt fájdalmait, érzelmeit, anyaságát állítja támaszul Júliának" - írják a színház közleményében. A darab 1956-os történet is.
Beszél a mindenkori diktatúrák természetéről, a megtorló gépezet működéséről, az ember szabadság- és túlélés-vágyáról, a rablét borzalmairól. Az előadás zeneszerzője Ovidiu Iloc. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
MTI
Visky András monodrámája a szerző családjának tragikus sorsát mutatja be. Júlia a szerző édesanyja, akit hét gyerekével együtt kitelepítenek a román hatóságok a Duna-deltába.
A család szétszakad, hiszen a férjet, az apát ugyanezek a hatóságok 22 év börtönre ítélik - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A mű alcíme szerint párbeszéd. A feleség belső, meditatív dialógusát halljuk Istennel. Minthogy Júlia és az Úr dialógusa folyamatosan egy harmadik személyről, a távol levő férjről szól, ezért a történet hárompólusúvá válik - olvasható a színház honlapján, amely szerint a darab a szerelem mindent megtartó hatalmáról és a hit erejéről szól.
"A józan ésszel felfoghatatlan helyzetben az anya hite, szerelme tartja meg a szétesett és szinte a halálba lökött családot, és az, hogy még ebben a képtelen helyzetben is képes a humorra és az öniróniára. A diktatúrák tehetetlenek az őszinteséggel és a humorral szemben, bár szeretik elpusztítani őket" - fogalmaznak az előadás ismertetőjében.
"Ráckevei Anna színészi és emberi ereje ad hitelt ehhez a szerephez. Saját megélt fájdalmait, érzelmeit, anyaságát állítja támaszul Júliának" - írják a színház közleményében. A darab 1956-os történet is.
Beszél a mindenkori diktatúrák természetéről, a megtorló gépezet működéséről, az ember szabadság- és túlélés-vágyáról, a rablét borzalmairól. Az előadás zeneszerzője Ovidiu Iloc. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
MTI
Hozzászólások