Modern házak ókori ötletek nyomán
A modern építészet szerves eleme manapság az energiatakarékos házak tervezése és kivitelezése.
A fenntarthatóság jegyében, hogy akár sok ezer év múlva is élhető legyen bolygónk egyre nagyobb szerepet kapnak a passzív házak, ugyanúgy, mint a megújuló energiák alkalmazása. Ezek a fogalmak talán többnyire mindenkinek ismerősek, de vajon tudjuk-e, hogy már az ókorban is divatosak voltak?
Az ókori Görögországban jelentős mennyiségű fakitermelés folyt és idővel az erdők fogyatkozása miatt kénytelenek voltak más energiaforrások után nézni. Ugye milyen ismerős?
A napenergia hasznosítása ekkor került előtérbe. A házakat dél felé tájolták, mivel ezzel a tájolással lehet a legkedvezőbben kihasználni a napfény melegítő erejét. Olyan tetőszerkezetet építettek, amely télen a napfényt engedte a ház legbelső helységeibe eljutni. Nyáron pedig a tető megakadályozta ezt, így nem fűtötte feleslegesen a házat, amikor amúgy is meleg volt.
A ház északi oldalán nagy falvastagság építésével próbálták a hőszigetelést javítani és nem terveztek erre az oldalra ablakot, hogy ne szökjön el a hő. Az ókori Róma továbbfejlesztette a görögök ötleteit és széleskörűen használta tovább az építészetben.
A modern energiatakarékos házak tehát rendelkeznek némi előélettel. Mondhatnánk akár azt is, hogy „Nincs új a nap alatt” de ez nem lenne helytálló, hiszen a modern építészet olyan jelentős technikai fejlettséggel rendelkezik, ami már igazán hatékonnyá teszi a passzív és aktív házakat. Remélhetjük, hogy mindez a jelenlegi tudás nem tűnik el évezredekre, hanem továbbfejlődve a jövőt jelentik számunkra.
Hozzászólások