Az olimpia történelmének legemlékezetesebb pillanatai
Pozitív, de negatív események is szerepelnek a listán, amelyből kiderül, hogy ki volt az első bajnok, illetve mennyire szólt bele a politika a sportban.
Már zajlik a 31. nyári olimpia Rióban, ahol a magyarok eddig két aranyat nyertek. A négyévente esedékes sportesemény apropóján ismerjük meg az újkori olimpia tíz legemlékezetesebb pillanatát, amelyek között szép, de rossz események is akadnak.
Az első és legnagyobb doppingbotrány: Kezdjünk rögtön egy negatív emlékkel, hiszen a dopping azóta létezik, amióta a sport, tehát már az ókorban is volt arra példa, hogy valaki tisztességtelenül szerzett előnyt.
A modern korban sajnos ez már hatványozottan igaz. Gondoljunk csak a mostani orosz botrányra! Napjainkba tehát nem igazán lepődünk meg, ha doppingoláson kapnak egy sportolót, de ez 1988-ban még nagy port kavaró dolognak számított.
A botrány főszereplője Ben Johnson volt, aki zseniális futással nyerte meg a 100 méteres síkfutást. Két nappal később robbant a hír, hogy a sportoló szteroidokat szedett. Johnson elvesztette az aranyérmét. A szöuli döntőt egyébként minden idők legmocskosabb versenyként emlegetik, mert a nyolc szereplőből hat keveredett doppinggyanúba a karrierje során.
Magyar rekordok az olimpiákon: Hazánk nagyon sokat adott hozzá a modern olimpiához. Az összesített éremtáblán a nyolcadik helyen állunk, ami azért is nagyszerű eredmény, mert egy 10 millió lakosú országról van szó, ráadásul sok emlékezetes történetet adtunk a nyári játékokhoz.
Keleti Ágnes tornásznő például öt aranyéremmel a legsikeresebb női olimpikon, igaz holtversenyben van Egerszegi Krisztina úszónővel, aki az egyetlen olyan olimpikon, aki öt egyéni számban győzött az olimpiákon. Hasonló rekordot tudhatott magának Papp László, aki három egymást követő versenyen győzött az ötvenes években, de erre a teljesítményre már két kubai sportoló is képes volt.
Ha a csapatsportokat nézzük, akkor már biztos, hogy rávágtuk, hogy a vízilabdában vagyunk a legjobbak, ugyanis ezt a számot kilencszer sikerült megnyernünk. 1928 és 1980 között minden tornán érmet szereztünk, majd jött némi szünet a kétezres évekig, amiben eddig három aranyat szereztünk.
A legsikeresebb magyar sportág azonban a vívás, hiszen eddig 35 arany, 22 ezüst és 26 bronz szerepel Magyarország neve mellett. Ezen belül a kardvívás megy a legjobban. 1908-1964 között egyetlen kivétellel minden alkalommal magyarok nyerték az egyéni és csapatversenyt. Gerevich Aladár hét aranyat, két ezüstöt és egy bronzot zsebelhetett be.
Az első igazi szupersztár: Némi túlzással, de kijelenthető, hogy az olimpiák történelmének első szupersztárja a „repülő finn”, vagyis Paavo Nurmi volt. A futás királya az 1920-as évek három olimpiáján 9 aranyérmet, 3 ezüstöt szerzett közép- és hosszútávon.
A 3000, 5000 és 10 000 méteres futásban képtelenség volt legyőzni, de a 8000 méteres terepfutáson is sikerült két aranyat hazavinnie. Nurmi karrierje azonban furcsán ért véget, ugyanis az 1932-es Los Angeles-i olimpia előtt értékes díjat vett át egy verseny megnyerése után.
Ezzel a futó profi sportolóvá vált. Ez azért jelentett problémát, mert akkoriban profik nem indulhattak az olimpián, tehát kizárták Nurmit, aki a maratoni futáson akart indulni, és természetesen esélyesnek tartották a győzelemre. Ez után Nurmi zárkózottan élt. Üzleti vállalkozást indított, és csak a finn elnöknek nyilatkozott.
Dráma és vérontás Münchenben: A terrorizmus nem XXI. századi probléma, hiszen már korábban is léteztek olyan szervezetek, amelyek célul tűzték ki, hogy félelembe tartják a világot. Ezt bizonyítja az 1972-es müncheni olimpia, ahol a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet ejtett túszul 11 izraeli sportolót.
A terroristák azt akarták, hogy Izrael engedjen szabadon 232 bebörtönzött palesztint, illetve bocsássanak a rendelkezésükre egy magángépet, hogy el tudjanak menekülni. A túszdrámát az egész világon élőben közvetítették, így mindenki láthatta a véres végkifejletet, amiben 11 sportoló, 5 terrorista és egy német rendőr halt meg.
A szörnyen megtervezett akció a müncheni repülőtéren történt. A tragédia után az összes zsidó származású sportoló védelmet kapott, köztük a hét aranyérmet nyerő Mark Spitz úszó is.
A legsikeresebb női sportoló, Larisza Latinyina: Ez a cím sokáig a „női” kitétel nélkül is igaz volt a német tornásznőre, aki 2012-ig számított a legsikeresebb olimpiai sportolónak a 18 érmével. Larisza Latinyina 1956-ban, 1960-ban és 1964-ben szerzett 9 aranyat, 5 ezüstöt és 4 bronzot.
A tornásznő csapatban, egyéniben, összetettben és külön számokban is nyert érmeket. A sportolóval kapcsolatos érdekesség, hogy egyszer holtversenyben győzött Keleti Ágnessel, aki az olimpia történelmének legsikeresebb magyar női sportolója.
Minden idők legsikeresebb olimpikonja, Michael Phelps: A kétezres éveknek eddig két nagy sztárja van. Az egyik Larisza Latinyina trónfosztója, Michael Phelps úszó, a másik Usain Bolt futó. Michael Phelps 2012-ben vált minden idők legsikeresebb olimpiai sportolójává.
Az úszó összesen 22 érmet nyert az eddigi három olimpiáján, ezek közül 18 arany, 2 ezüst, 2 bronz. Ezzel Michael Phelps abszolút csúcstartó, ami mellett 2008-ban a pekingi olimpián 8 számban indult és mindet megnyerte. Londonban ehhez jött még hat érem, és ezzel megelőzte Latinyinát
Michael Phelps két év kihagyás után visszatért, tehát ott van Rióban, ahol Cseh Lacinak kell az élő legenda ellen úsznia. Sok sikert a magyar fiúnak!
Jesse Owens, a fajelmélet szembeköpője: Németország vezetőjének, Adolf Hitlernek, rendkívül fontos volt, hogy az 1936-os olimpiát Berlinben rendezik. Ennek oka egyfelől a hatalmas presztízs volt, másfelől a nyári játékok tökéletes alkalmat szült, hogy Hitler terjessze a náci ideológiát, illetve megmutassák, hogy mire képes a német nép.
Ez volt az, ami kicsit sem érdekelte Jesse Owenst. Az amerikai atléta ugyanis fekete bőrűként képes volt 4 aranyérmet nyerni az árja elmélet lelkes hívei előtt, 100 és 200 méteres síkfutásban, a 4x100-as váltóval és távolugrásban.
Állítólag Hitler dühöngött, és nem volt hajlandó gratulálni a sportolónak, ez azonban csak félig igaz, mert a német vezető arra hajlandó volt, hogy egy levelet írjon Owensnek, hogy így gratuláljon. A legendák szerint később Hitler többször lenézően beszélt a feketékről és az amerikaiakról, akik hagyták, hogy „egy fekete nyerje meg az aranyaikat”.
Ennyivel nem ért véget Owens története, mert Amerikában sem volt faji egyenlőség, tehát az olimpikon élete sem volt fenékig tejfel. Roosevelt elnök például nem gratulált a négyszeres olimpiai bajnok sportolónak.
A Hidegháború is beleszólt az olimpiákba: Kétszer is befolyásolta az olimpiát a Hidegháború. Először 1980-ban, amikor Moszkvában rendezték a játékokat. Ekkor az amerikai kormány nyomására 65 ország bojkottálta az olimpiát. Ennek oka az afganisztáni bevonulás volt, amit az amerikaiak nem fogadtak el. A bojkott következménye egy csonka olimpia volt.
Mint tudjuk, a sorsnál nagyobb játékos nincs az életben, így fordulhatott elő, hogy négy évvel később Los Angelesben rendezték az olimpiát, ahol Moszkva „visszabojkottált”. A szovjet blokkból csak Románia és Jugoszlávia vett részt a játékokon. Magyarország esetében ez volt a második olimpia, amin nem vettünk részt. Először 1920-ban nem mehettünk az első világháború miatti büntetésből kifolyólag.
Az első olimpiai bajnok: Igaz, hogy az elsőt az ókori Görögországban kell keresni, de most a modern kori olimpiáról van szó, aminek első bajnokát 1896-ban, Athénban avatták. Érdekesség, hogy az illető ezüstéremmel gazdagodott, de ez semmit sem von le az érdemeiből. A bajnok egy amerikai hármasugró, James B. Connolly, aki később íróként aratott nagy sikereket, hiszen Politzer-díjat kapott.
Hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt. Az úszó 100 méteres gyorsúszásban nyerte Magyarország első olimpiai aranyát, majd 1200 méteren megismételte a diadalt. Emellett focistaként, bíróként, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként, újságíróként és építészként is megállta a helyét.
A fekete mozgalom diadala Mexikóban: Mexikóvárosban rendezték az 1968-as olimpiát, amelyen a 200 méteres síkfutáson két színesbőrű, amerikai sportoló ért be az első és a harmadik helyen. Tommie Smith és John Carlos sikerében nem ez volt az érdekes, hanem az, hogy mind a ketten fekete kesztyűt viseltek az egyik kezükön, majd azt feltartották a himnusz alatt.
Ez a gesztus az amerikai feketéknek szólt, ugyanis a kesztyű az amerikai feketék jogaiért való küzdelem, a fajüldözés ellenni szimbólum volt. A hatvanas évek Amerikájában ez egy különösen fontos politikai kérdésnek számított.
A legdrámaibb a történetben az, hogy Tommie Smith és John Carlos között végző ausztrál Peter Norman elkérte a futóktól azt a jelvényt, amit a kesztyűn kívül viseltek. Ez az Olimpiai Projekt az Emberi Jogokért nevű szervezeté volt. A szomorú ebben csak az, hogy Normant mélyen elítélték Ausztráliában a gesztusért, és évtizedekig nem kapott elismerést az ezüstérméért.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Már zajlik a 31. nyári olimpia Rióban, ahol a magyarok eddig két aranyat nyertek. A négyévente esedékes sportesemény apropóján ismerjük meg az újkori olimpia tíz legemlékezetesebb pillanatát, amelyek között szép, de rossz események is akadnak.Az első és legnagyobb doppingbotrány: Kezdjünk rögtön egy negatív emlékkel, hiszen a dopping azóta létezik, amióta a sport, tehát már az ókorban is volt arra példa, hogy valaki tisztességtelenül szerzett előnyt.
A modern korban sajnos ez már hatványozottan igaz. Gondoljunk csak a mostani orosz botrányra! Napjainkba tehát nem igazán lepődünk meg, ha doppingoláson kapnak egy sportolót, de ez 1988-ban még nagy port kavaró dolognak számított.
A botrány főszereplője Ben Johnson volt, aki zseniális futással nyerte meg a 100 méteres síkfutást. Két nappal később robbant a hír, hogy a sportoló szteroidokat szedett. Johnson elvesztette az aranyérmét. A szöuli döntőt egyébként minden idők legmocskosabb versenyként emlegetik, mert a nyolc szereplőből hat keveredett doppinggyanúba a karrierje során.
Magyar rekordok az olimpiákon: Hazánk nagyon sokat adott hozzá a modern olimpiához. Az összesített éremtáblán a nyolcadik helyen állunk, ami azért is nagyszerű eredmény, mert egy 10 millió lakosú országról van szó, ráadásul sok emlékezetes történetet adtunk a nyári játékokhoz.Keleti Ágnes tornásznő például öt aranyéremmel a legsikeresebb női olimpikon, igaz holtversenyben van Egerszegi Krisztina úszónővel, aki az egyetlen olyan olimpikon, aki öt egyéni számban győzött az olimpiákon. Hasonló rekordot tudhatott magának Papp László, aki három egymást követő versenyen győzött az ötvenes években, de erre a teljesítményre már két kubai sportoló is képes volt.
Ha a csapatsportokat nézzük, akkor már biztos, hogy rávágtuk, hogy a vízilabdában vagyunk a legjobbak, ugyanis ezt a számot kilencszer sikerült megnyernünk. 1928 és 1980 között minden tornán érmet szereztünk, majd jött némi szünet a kétezres évekig, amiben eddig három aranyat szereztünk.
A legsikeresebb magyar sportág azonban a vívás, hiszen eddig 35 arany, 22 ezüst és 26 bronz szerepel Magyarország neve mellett. Ezen belül a kardvívás megy a legjobban. 1908-1964 között egyetlen kivétellel minden alkalommal magyarok nyerték az egyéni és csapatversenyt. Gerevich Aladár hét aranyat, két ezüstöt és egy bronzot zsebelhetett be.
Az első igazi szupersztár: Némi túlzással, de kijelenthető, hogy az olimpiák történelmének első szupersztárja a „repülő finn”, vagyis Paavo Nurmi volt. A futás királya az 1920-as évek három olimpiáján 9 aranyérmet, 3 ezüstöt szerzett közép- és hosszútávon.A 3000, 5000 és 10 000 méteres futásban képtelenség volt legyőzni, de a 8000 méteres terepfutáson is sikerült két aranyat hazavinnie. Nurmi karrierje azonban furcsán ért véget, ugyanis az 1932-es Los Angeles-i olimpia előtt értékes díjat vett át egy verseny megnyerése után.
Ezzel a futó profi sportolóvá vált. Ez azért jelentett problémát, mert akkoriban profik nem indulhattak az olimpián, tehát kizárták Nurmit, aki a maratoni futáson akart indulni, és természetesen esélyesnek tartották a győzelemre. Ez után Nurmi zárkózottan élt. Üzleti vállalkozást indított, és csak a finn elnöknek nyilatkozott.
Dráma és vérontás Münchenben: A terrorizmus nem XXI. századi probléma, hiszen már korábban is léteztek olyan szervezetek, amelyek célul tűzték ki, hogy félelembe tartják a világot. Ezt bizonyítja az 1972-es müncheni olimpia, ahol a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet ejtett túszul 11 izraeli sportolót.
A terroristák azt akarták, hogy Izrael engedjen szabadon 232 bebörtönzött palesztint, illetve bocsássanak a rendelkezésükre egy magángépet, hogy el tudjanak menekülni. A túszdrámát az egész világon élőben közvetítették, így mindenki láthatta a véres végkifejletet, amiben 11 sportoló, 5 terrorista és egy német rendőr halt meg.
A szörnyen megtervezett akció a müncheni repülőtéren történt. A tragédia után az összes zsidó származású sportoló védelmet kapott, köztük a hét aranyérmet nyerő Mark Spitz úszó is.
A legsikeresebb női sportoló, Larisza Latinyina: Ez a cím sokáig a „női” kitétel nélkül is igaz volt a német tornásznőre, aki 2012-ig számított a legsikeresebb olimpiai sportolónak a 18 érmével. Larisza Latinyina 1956-ban, 1960-ban és 1964-ben szerzett 9 aranyat, 5 ezüstöt és 4 bronzot.A tornásznő csapatban, egyéniben, összetettben és külön számokban is nyert érmeket. A sportolóval kapcsolatos érdekesség, hogy egyszer holtversenyben győzött Keleti Ágnessel, aki az olimpia történelmének legsikeresebb magyar női sportolója.
Minden idők legsikeresebb olimpikonja, Michael Phelps: A kétezres éveknek eddig két nagy sztárja van. Az egyik Larisza Latinyina trónfosztója, Michael Phelps úszó, a másik Usain Bolt futó. Michael Phelps 2012-ben vált minden idők legsikeresebb olimpiai sportolójává.
Az úszó összesen 22 érmet nyert az eddigi három olimpiáján, ezek közül 18 arany, 2 ezüst, 2 bronz. Ezzel Michael Phelps abszolút csúcstartó, ami mellett 2008-ban a pekingi olimpián 8 számban indult és mindet megnyerte. Londonban ehhez jött még hat érem, és ezzel megelőzte Latinyinát
Michael Phelps két év kihagyás után visszatért, tehát ott van Rióban, ahol Cseh Lacinak kell az élő legenda ellen úsznia. Sok sikert a magyar fiúnak!
Jesse Owens, a fajelmélet szembeköpője: Németország vezetőjének, Adolf Hitlernek, rendkívül fontos volt, hogy az 1936-os olimpiát Berlinben rendezik. Ennek oka egyfelől a hatalmas presztízs volt, másfelől a nyári játékok tökéletes alkalmat szült, hogy Hitler terjessze a náci ideológiát, illetve megmutassák, hogy mire képes a német nép.Ez volt az, ami kicsit sem érdekelte Jesse Owenst. Az amerikai atléta ugyanis fekete bőrűként képes volt 4 aranyérmet nyerni az árja elmélet lelkes hívei előtt, 100 és 200 méteres síkfutásban, a 4x100-as váltóval és távolugrásban.
Állítólag Hitler dühöngött, és nem volt hajlandó gratulálni a sportolónak, ez azonban csak félig igaz, mert a német vezető arra hajlandó volt, hogy egy levelet írjon Owensnek, hogy így gratuláljon. A legendák szerint később Hitler többször lenézően beszélt a feketékről és az amerikaiakról, akik hagyták, hogy „egy fekete nyerje meg az aranyaikat”.
Ennyivel nem ért véget Owens története, mert Amerikában sem volt faji egyenlőség, tehát az olimpikon élete sem volt fenékig tejfel. Roosevelt elnök például nem gratulált a négyszeres olimpiai bajnok sportolónak.
A Hidegháború is beleszólt az olimpiákba: Kétszer is befolyásolta az olimpiát a Hidegháború. Először 1980-ban, amikor Moszkvában rendezték a játékokat. Ekkor az amerikai kormány nyomására 65 ország bojkottálta az olimpiát. Ennek oka az afganisztáni bevonulás volt, amit az amerikaiak nem fogadtak el. A bojkott következménye egy csonka olimpia volt.Mint tudjuk, a sorsnál nagyobb játékos nincs az életben, így fordulhatott elő, hogy négy évvel később Los Angelesben rendezték az olimpiát, ahol Moszkva „visszabojkottált”. A szovjet blokkból csak Románia és Jugoszlávia vett részt a játékokon. Magyarország esetében ez volt a második olimpia, amin nem vettünk részt. Először 1920-ban nem mehettünk az első világháború miatti büntetésből kifolyólag.
Az első olimpiai bajnok: Igaz, hogy az elsőt az ókori Görögországban kell keresni, de most a modern kori olimpiáról van szó, aminek első bajnokát 1896-ban, Athénban avatták. Érdekesség, hogy az illető ezüstéremmel gazdagodott, de ez semmit sem von le az érdemeiből. A bajnok egy amerikai hármasugró, James B. Connolly, aki később íróként aratott nagy sikereket, hiszen Politzer-díjat kapott.Hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt. Az úszó 100 méteres gyorsúszásban nyerte Magyarország első olimpiai aranyát, majd 1200 méteren megismételte a diadalt. Emellett focistaként, bíróként, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként, újságíróként és építészként is megállta a helyét.
A fekete mozgalom diadala Mexikóban: Mexikóvárosban rendezték az 1968-as olimpiát, amelyen a 200 méteres síkfutáson két színesbőrű, amerikai sportoló ért be az első és a harmadik helyen. Tommie Smith és John Carlos sikerében nem ez volt az érdekes, hanem az, hogy mind a ketten fekete kesztyűt viseltek az egyik kezükön, majd azt feltartották a himnusz alatt.Ez a gesztus az amerikai feketéknek szólt, ugyanis a kesztyű az amerikai feketék jogaiért való küzdelem, a fajüldözés ellenni szimbólum volt. A hatvanas évek Amerikájában ez egy különösen fontos politikai kérdésnek számított.
A legdrámaibb a történetben az, hogy Tommie Smith és John Carlos között végző ausztrál Peter Norman elkérte a futóktól azt a jelvényt, amit a kesztyűn kívül viseltek. Ez az Olimpiai Projekt az Emberi Jogokért nevű szervezeté volt. A szomorú ebben csak az, hogy Normant mélyen elítélték Ausztráliában a gesztusért, és évtizedekig nem kapott elismerést az ezüstérméért.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások