A Brachiosaurus korai rokonát fedezték fel egy francia múzeumban

A Jurassic Parkból is jól ismert növényevő Brachiosaurus egy korai rokonát fedezték fel egy ősi kövület új vizsgálatakor egy francia múzeumban - számolt be róla kedden a BBC News.A Brachiosaurus fosszilis maradványainak vélt lelet hosszú évtizedek óta pihent a párizsi Természettudományi Múzeum tárolójában, ám egy új vizsgálat során kiderült, hogy mégsem az óriási növényevő dinó csontjait őrzik, hanem egy korai rokon maradványait.

A dinókövületet még az 1930-as években találták meg egy kelet-franciaországi faluban, Damparis-ban. Az 1940-es években végezték el tudományos dokumentálását, ám azóta nem sok figyelmet szenteltek neki. A londoni Imperial College paleontológusa, Philip Mannion kutatásai szerint a dinoszaurusz mindenféle növényi táplálékot, többek között páfrányokat és tűlevelűeket fogyasztott és akkoriban élt, amikor Európa helyén még szigetek terültek el.


"Nem tudjuk, hogy mi okozta ennek a teremtménynek a halálát, de sokmillió évvel később fontos bizonyítékokkal szolgál ahhoz, hogy többet tudjunk a szauropodák evolúciójáról, valamint arról a nagyobb dinoszauruszcsoportról, a tirannoszauruszokról, amelybe sorolható" - mondta el Mannion, aki a párizsi múzeum és a francia nemzeti kutatóintézet, a CNRS egyetemi kutatóival dolgozott.


A most azonosított új faj, amely a Vouivria damparisiensis nevet kapta, 160 millió éve élhetett. Feltehetően annak a csoportnak a legkorábbi tagja lehetett, amelybe a Brachiosaurus is tartozik. A fosszília elemzése alapján a csoport legkorábbi tagja ötmillió évvel korábban élhetett, mint a korábbi kutatások nyomán gondolták.


A csoportra jellemző a nagyon hosszú nyak, a hosszú farok, az apró fej, a vaskos, oszlopszerű lábak. Mannion, aki kutatási eredményeit a PeerJ folyóiratban publikálta, úgy véli, az újonnan azonosított faj a maga idejében Európa, Amerika és Afrika területén is elterjedt.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

http://ujhazak.com