A Föld legelpusztíthatatlanabb élőlényei fogják megvédeni az embereket a röntgensugaraktól

Japán kutatók szerint biztos védelmet nyújthatnak a jövőben az emberiség számára a világ legelpusztíthatatlanabb élőlényei, a medveállatkák.


Kunieda Takekazu, a Kiotói Egyetem tanára az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a medveállatkákban (Tardigrada) lévő hatalmas ellenálló képességet biztosító fehérjét más állati szervezetbe is el lehet juttatni.

2

Ezek az apró lények az ízeltlábúakhoz hasonlatosak és szinte a Föld minden részén megtalálhatók. Karmos lábacskáikkal meglehetősen lassan és esetlenül mozognak. Méretük átlagban alig éri el a fél millimétert.

Alkalmazkodóképességük rendkívüli. Olyan közegben is életben maradnak, ahol más állatfaj biztosan kipusztulna. Ráadásul élettartamuk is meglepően hosszú.

A mélyhűtőben 20 perces tartózkodás után is képesek a járásra. Ugyanez volt a tapasztalat, amikor forró vízbe dobták őket. Sőt svéd tudósok még az űrbe is kijuttatták őket 2007-ben a Foton-M3 űrszondán tíz napra 270 kilométer magasságba.

1

Visszajutásukkor semmilyen biológiai változást nem tapasztaltak náluk és ugyanúgy normálisan szaporodtak, mintha a Földön lettek volna. A Milnesium tardigradum medveállatka fajok túlélik a légköri nyomásváltozás 300-szorosát is. Túlélik a legtöbb állatra halálos dózisú ibolyántúli sugarakat is.

Kuneida Takekazu professzor és csapata az állatkák DNS-ében felfedeztek egy olyan fehérjét, amely besugárzás során védi az örökítő anyagot. A fehérje kizárólag a medveállatkák szervezetében található meg. A kutatások alatt kiderült, hogy a fehérje még az emberi szervezetet is megvédi a röntgensugaraktól.

3

Kutatások igazolták, hogy a fehérje által a DNS fele annyira károsodna.

”Úgy véljük, hogy ez a fehérje egyfajta pajzsot képezhetne az emberi DNS előtt, megvédve a támadásoktól” – nyilatkozott Kuneida Takekazu san.

A kutatók úgy gondolják, hogy a medveállatkának rendkívüli ellenálló képessége a genomjával is magyarázható. Extrém szárazságnál például képes a teljes kiszáradásra. Normális állapotban pedig beéri az elfogyasztott víz csupán egy százalékával.

Ilyenkor a DNS-e több kis darabra esik szét. Az élettelenség közeli állapotába kerül mindaddig, amíg életfunkciói a normálisnak 0,01 százalékára csökkennek.

4

“Ha a kiszáradással szembeni tűrőképességüket sikerül átültetni, az gyökerestől forgatja majd fel a biológiai anyagok (sejtek, tenyészetek, húsok, halak) tartósítását célzó eljárásainkat.” – emelte ki a japán tudós. Hozzátette, hogy ezt napjainkban lehetetlen kivitelezni, kizárólag a távoli jövőben. Ugyanis jelenleg a génmanipuláció komoly etikai problémákat jelent.



Forrás: erdekesvilag.hu

Hozzászólások

Látványos gif: ennyit fejlődik a baba látása 1 éves korig

Látványos gif: ennyit fejlődik a baba látása 1 éves korig

Tudományos alapon látványos mozgókép a baba látásának fejlődéséről.

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt.

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Az eddig ismert legnagyobb jéghegy van készülőben leválni az Antarktisz-félszigetről.

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését.

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

University of Newcastle kutatói meg vannak győződve, hogy a gyerekeknél az apával töltött egyre több idő növeli a lurkók IQ-ját.

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

Szórakoztató listán gyűjtötték össze, hogy milyen tudással gazdagodtunk tavaly.

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok legújabb tudományos felmérése arról szól, hogy van-e értelme naponta beágyaznunk.

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud.

2016 legjobb találmányai

2016 legjobb találmányai

Az emberiség rengeteg innovatív megoldással állt elő az elmúlt évben.

http://ujhazak.com