• 1 ℃ / 3 ℃

A főváros és a tudomány kapcsolatáról szóló új kötet jelent meg

Budapesti séták a tudomány körül címmel jelenik meg Hargittai István és Hargittai Magdolna Széchenyi-díjas kémikusok új ismeretterjesztő kötete az Akadémiai Kiadó gondozásában.Hargittai István és Hargittai MagdolnaA kötet nyolc fejezetre osztva, gazdag képanyaggal mutatja be a magyar tudomány történetének egy-egy jelentős fejezetét, szimbolikus alakjait a tudósokhoz, tudományhoz köthető személyek fővárosi szobrain, emlékművein keresztül.

"Az elmúlt években mindkettőnket nagyon érdekelt a tudományos felfedezés természete, valamint bizonyos magyar és nemzetközi tudománytörténeti témák.Sokat utazunk és mindig megkeressük a tudományhoz kapcsolható emlékműveket, ez pedig végül visszavezetett minket Budapestre, ahol rájöttünk, hogy nagyon sok olyan emlékmű található a fővárosban, amelyeket mi sem ismertünk" - mesélt a kötet megírásához vezető tapasztalatokról Hargittai István az MTI-nek.

Hozzátette: a kötet ismeretterjesztő céllal készült, nem tudománytörténeti szakmunka, hiszen nem a tudományos élet dönti el, mely tudósok, tudományhoz bármi módon kapcsolódó személyek kapnak emlékművet.
Mint fogalmazott, két azonos teljesítményű kutató esetén gyakran az kap szobrot, akinek volt egy-egy lelkes tanítványa, vagy tehetős családja.

"Ezek az emlékművek lehetőséget adnak arra, hogy mindenki számára közelebb hozzuk a tudomány világát.Gyakran hallunk nagy neveket, de amikor a szobrokat is látjuk, sokszor jobban megérint bennünket a téma" - vélekedett a szerző, hozzátéve, hogy ugyanez igaz azokra az épületekre is, amelyekben a kutatók dolgoztak.

Példaként említette Békésy Györgyöt, aki a belső fül szerkezetének feltárásáért kapott Nobel-díjat 1961-ben, és kutatásait évekig a ma teljesen elhagyatott és leromlott állapotban lévő egykori Posta Kísérleti Állomáson végezte.
"Talán a könyvünk felhívja majd a figyelmet arra, hogy rendbe lehetne hozni az épületet, és emléktáblát elhelyezni a kiváló kutató tiszteletére" - tette hozzá.

Hargittai István kiemelte, hogy Magyarországon a tudományt mindig nagy tisztelet övezte.Szent-Györgyi Albert halála előtt eljött Budapestre azért, hogy "magába szívja a tudomány iránti tisztelet atmoszféráját" - fogalmazott, megjegyezve, hogy több világhírű tudós "bölcsőjét a fővárosban ringatták"."Ezeknek a tudósoknak a többségét elüldözte Magyarország, ezért teljesedett ki külföldön a pályafutásuk.Szomorú tanúsága ez a könyvnek" - hangsúlyozta.

Neumann János példáját említve kiemelte: lehet a magyar tudomány eredményének tekinteni a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd az Egyesült Államokban fényes tudományos karriert befutó matematikus teljesítményét, ugyanakkor reálisan szembe kell néznünk az életút Magyarországra nézve sötét fejezeteivel is.

A már Amerikában dolgozó Neumann Jánost tekintélyes tudósok jelölték a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a tagság nem választotta meg, mint ahogy más zsidó tudósok sem váltak az intézmény tagjává a Horthy-korszakban."Ez az akadémia szégyene" - fogalmazott Hargittai István.Neumann Jánost egyébként pár hónappal később tagjává választotta az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia.

A szerző kitért arra is, hogy gyakran hallani a magyar tudomány fantasztikus eredményeiről, miközben ezek közé gyakran beszámítják a külföldön kutató és dolgozó magyar kutatók teljesítményét is."A politikusok ezeknek az eredményeknek a fényében sokszor hajlanak arra a következtetésre, hogy lehetséges alacsony támogatás mellett is komoly, nemzetközi színvonalú tudományos teljesítményeket elérni.Ez azonban önmagunk félrevezetése" - fogalmazott.

A Budapesti séták a tudomány körül című kötetet szerda délután mutatják be az MTA Könyvtár és Információs Központjának konferenciatermében, az eseményen a kiadványt Lovász László, az MTA elnöke és a szerzők mutatják be.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások


Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Nem túl nagy rejtély, hogy mi okozza az egyre több élve talált cápát! – a kutatók mindenesetre értetlenkednek a jelenségen

Furcsa történetek a dimenzióközi utazásról

Furcsa történetek a dimenzióközi utazásról

Tíz eset, amelyben az emberek azt állították, hogy egy másik világban jártak.

11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

A legújabb tudományos kutatások, amelyek észbontó dolgokat derítettek ki.

12 szörnyű dolog, ami akkor következne be, ha eltűnne a Nap

12 szörnyű dolog, ami akkor következne be, ha eltűnne a Nap

Milyen hatással lenne a Földre, az élővilágra és a többi égitestre, ha eltűnne az égről a Nap?

Évekig próbálták titkolni a nukleáris katasztrófákat

Évekig próbálták titkolni a nukleáris katasztrófákat

Hat súlyos atomkatasztrófa, amit csak akkor tudtak meg az emberek, amikor elévült a titkosítás.

Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel

Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel

Londonban mindig megszokott volt a pára, köd és nyirkosság, de 1952-ben valami nagyon rossz történt!


A kutatók érdeklődését is felkeltette a 26 éves magyar kutya titka

A kutatók érdeklődését is felkeltette a 26 éves magyar kutya titka

Buksi az „öreg” magyar kutya akár a Guinness rekordokba is bekerülhetne, de úgy tűnik ez nem sikerül.

Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében

Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében

Felfoghatatlan, hogy hogyan engedélyezhették az alábbi négy kísérletet.

Magyar nyelven is elérhetővé vált az ENSZ gyerekeknek szánt kézikönyve a klímaváltozásról

Magyar nyelven is elérhetővé vált az ENSZ gyerekeknek szánt kézikönyve a klímaváltozásról

Magyar nyelven is elérhető vált és ingyenesen letölthető az internetről az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) klímaváltozással kapcsolatos foglalkoztató könyve. A Klímaváltozás Je...

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában, sokkal északabbra a madárfaj eddigi lelőhelyeinél - írta egy friss tanulmány. A Bajkál-régióban talált egyetlen madárkövület 16-18 millió éves - szá...

http://ujhazak.com