A lassú szívverés nem növeli a szívbetegség kockázatát

A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.

"Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, akiknél bradikardiát, vagyis lassú szívverést diagnosztizálnak" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál Ajay Dharod, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szavait. A kutatás a Journal of American Medical Association Internal Medicine szaklap friss számában jelent meg.

heartbeat

Nyugalmi helyzetben egy felnőtt szíve percenként 60-100-at ver, aki bradikardiás, annak ennél kevesebbet. A lassú szívverés szédülést, légszomjat, ájulást vagy mellkasi fájdalmat okozhat, mivel a szív nem pumpál elegendő friss, oxigéndús vért a szervezetbe.

Eddig azonban nem kutatták, hogy a lassú szívverés hozzájárul-e a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A Wake Forest orvosai 6733 ember adatait elemezték.

A kutatásban 45-84 éves nők és férfiak vettek részt, akiknek a vizsgálatok kezdetekor nem volt szív- és érrendszeri betegségük. Az nem volt kizáró ok, hogy szívritmust szabályozó gyógyszereket szedtek, amit gyakran adnak a magas vérnyomás kezelésére. A résztvevőket több mint tíz éven át követték, hogy megfigyeljék szív- és érrendszeri egészségük és halandóságuk alakulását.

A kutatók azt találták, hogy a percenként 50-nél kevesebb szívverés és a szívproblémák kockázatának emelkedése között nincs összefüggés, azonban kimutatták, hogy kapcsolat lehet a bradikardia és a magasabb halálozási arány között azoknál, akik szívritmusszabályzó gyógyszereket szedtek.

MTI

Hozzászólások


Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt.

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Az eddig ismert legnagyobb jéghegy van készülőben leválni az Antarktisz-félszigetről.

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését.

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

University of Newcastle kutatói meg vannak győződve, hogy a gyerekeknél az apával töltött egyre több idő növeli a lurkók IQ-ját.

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

Szórakoztató listán gyűjtötték össze, hogy milyen tudással gazdagodtunk tavaly.


Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok legújabb tudományos felmérése arról szól, hogy van-e értelme naponta beágyaznunk.

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud.

2016 legjobb találmányai

2016 legjobb találmányai

Az emberiség rengeteg innovatív megoldással állt elő az elmúlt évben.

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Nem túl nagy rejtély, hogy mi okozza az egyre több élve talált cápát! – a kutatók mindenesetre értetlenkednek a jelenségen

http://ujhazak.com