• -5 ℃ / 3 ℃

A rákkutatás új iránya nem a daganat elpusztítása, hanem a féken tartása lehet

A rákkutatás új iránya nem a daganat elpusztítása, hanem a féken tartása lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-nek küldött közleménye szerint.

Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz. Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá - olvasható a közleményben.

0

A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. Az eddigi stratégiák mind arra a feltevésre építenek, hogy a beteg javát a daganat minél teljesebb elpusztítása szolgálja. A tapasztalatok szerint azonban ez szinte lehetetlen vállalkozás, sőt úgy tűnik, hogy maga az agresszív kezelés is aktívan hozzájárul a daganat későbbi kiújulásához.

Hat évtizednyi próbálkozás után a kutatók és orvosok egy része paradigmaváltást sürget az onkológiában. Véleményük szerint ahelyett, hogy a rák maradéktalan meggyógyítására törekednénk, a daganatos betegséget egyfajta krónikus állapottá kell alakítani, amellyel évtizedekig együtt lehet élni.

Robert Gatenby, a floridai Lee Moffitt rákkutató központ professzora az utóbbi években figyelemre méltó elméleti keretet dolgozott ki a daganatok újfajta, "gyengédebb" kezelésének megalapozására.

Az új iskola képviselőjeként úgy tekint a daganatokra, mint ökoszisztémákra, amelyekben darwini természetes kiválasztódáson alapuló evolúciós folyamat zajlik. Modelljének kísérleti adatokkal alátámasztott alapfeltevései alapján a daganatsejtek már a kezelés megkezdése előtt is különböznek a terápiára való fogékonyságukat illetően.

Feltételezi, hogy a kezelés megkezdése után a daganatsejteknek nem kellenek feltétlenül új mutációk ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak, elég, ha a sejtekben természetesen meglévő méregtelenítő anyagcsereutakat működésbe hozzák, valamint azt is, hogy a tumorsejtek alpopulációi versengenek egymással a daganaton belül az élettérért és a tápanyagokért.

Gatenby kimutatta, hogy a kemoterápiát jobban viselő daganatsejtek, amelyek felszínén számos olyan fehérje jelenik meg, amely kilöki a sejtbe kerülő idegen molekulákat (ezeket a fehérjéket nevezik multidrogrezisztencia-pumpának), "békeidőben", azaz amikor nem folyik kemoterápia, versenyhátrányba kerülnek az ilyen pumpákkal nem rendelkező daganatsejtekkel szemben.

Ennek az a magyarázata, hogy a pumpák működésének fenntartása komoly energiát emészt fel, így e sejtek kevésbé hatékonyan használják fel a tápanyagokat, mint a kemoterápiának ellen nem álló társaik.

A modell azt jósolja, hogy gyógyszer nélkül a kezelésre fogékony daganatsejtek a versengés révén visszaszorítják és kordában tartják a kezelésnek ellenálló alpopulációkat.

A maximálisan elviselhető dózishoz közelítő intenzív kemoterápia viszont gyökeresen felforgatja az erőviszonyokat és felborítja a terápia előtti helyzetet. Ilyen körülmények között, amikor a kezelésre érzékeny sejtek tömegesen hullanak el, az addig kontroll alatt tartott rezisztens alpopulációk robbanásszerű terjeszkedésbe kezdenek.

Gatenby levonja a következtetést: a drasztikus, nagy dózisú kemoterápia, hacsak nem sikerül valahogy az ellenálló sejteket is maga alá gyűrnie, nem egyszerűen kudarcra van ítélve, hanem kifejezetten maga alatt vágja a fát.

Azzal, hogy előnyt biztosít a rezisztens sejteknek és elpusztítja természetes versenytársaikat, kitermeli a terápiának ellenálló sejtek "rohamcsapatát", amely olykor már hónapokkal, de legfeljebb néhány évvel a kezelés elhagyása után újból kifejleszti a daganatot. Ez a kiújult tumor a korábban alkalmazott kezelésre már nem érzékeny - olvasható a közleményben.

A kutató - a tumorgyógyászatban évtizedek óta lappangó hagyományhoz nyúlva - a kemoterápia jóval szelídebb formáját javasolja, amely csak addig alkalmaz magas dózisokat, amíg a daganat exponenciális növekedését meg nem állítja, azután a tumor méretét folyamatosan figyelve úgy módosítja az adagolást, hogy ne bontsa meg a kezelésre érzékeny és annak ellenálló sejtpopulációk közötti érzékeny egyensúlyt.

MTI

Hozzászólások

11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

A legújabb tudományos kutatások, amelyek észbontó dolgokat derítettek ki.

12 szörnyű dolog, ami akkor következne be, ha eltűnne a Nap

12 szörnyű dolog, ami akkor következne be, ha eltűnne a Nap

Milyen hatással lenne a Földre, az élővilágra és a többi égitestre, ha eltűnne az égről a Nap?

Évekig próbálták titkolni a nukleáris katasztrófákat

Évekig próbálták titkolni a nukleáris katasztrófákat

Hat súlyos atomkatasztrófa, amit csak akkor tudtak meg az emberek, amikor elévült a titkosítás.

Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel

Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel

Londonban mindig megszokott volt a pára, köd és nyirkosság, de 1952-ben valami nagyon rossz történt!

A kutatók érdeklődését is felkeltette a 26 éves magyar kutya titka

A kutatók érdeklődését is felkeltette a 26 éves magyar kutya titka

Buksi az „öreg” magyar kutya akár a Guinness rekordokba is bekerülhetne, de úgy tűnik ez nem sikerül.

Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében

Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében

Felfoghatatlan, hogy hogyan engedélyezhették az alábbi négy kísérletet.

Magyar nyelven is elérhetővé vált az ENSZ gyerekeknek szánt kézikönyve a klímaváltozásról

Magyar nyelven is elérhetővé vált az ENSZ gyerekeknek szánt kézikönyve a klímaváltozásról

Magyar nyelven is elérhető vált és ingyenesen letölthető az internetről az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) klímaváltozással kapcsolatos foglalkoztató könyve. A Klímaváltozás Je...

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában, sokkal északabbra a madárfaj eddigi lelőhelyeinél - írta egy friss tanulmány. A Bajkál-régióban talált egyetlen madárkövület 16-18 millió éves - szá...

Csaknem egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására

Csaknem egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Koz...

WMO: nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja

WMO: nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja

Tavaly mutatott először 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó értéket a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja egész éven keresztül - derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) sz...

http://ujhazak.com