Az éhezés "emlékezete" nemzedékeken át öröklődik
Az éhezés "emlékezete" nemzedékeken át öröklődik - bizonyították fonalférgeken az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Genetics szaklap online kiadásában ismertetik.
A Caenorhabditis elegans fonalféreg egy milliméter hosszú talajlakó féreg, amely 959 sejttel rendelkezik, és ezek mindegyikének külön neve van. Legfeljebb 7-10 napig élnek, az egyedek nagy többsége hermafrodita (hímnős), és 3-5 nap után már világra hozzák utódaikat. Egy-egy C. elegans 8-10 petét rak le.
A tudósok Ryan Baugh irányításával több ezer Caenorhabditis elegans fonalférget a petéből való kikeléstől kezdve éheztettek. Egyes egyedek csak 1 napig részesültek elégtelen táplálékban, míg mások akár 8 napig, vagyis életük túlnyomó részében éheztek - olvasható az eScience News hírportálon.
Azok a fonalférgek, amelyek hosszabb ideig éheztek, lassabban növekedtek, a felnőtt egyedek testmérete kisebb volt és szerencsésebb fajtársaiknál kevésbé termékenynek bizonyultak. Kisebbek és kevésbé termékenyek voltak utódaik is.
A kísérlet során azonban bebizonyosodott, hogy a nélkülöző fonalférgek gyermekei és unokái szívósabbá váltak: másoknál jobban bírták az éhezést és tűrték a kedvezőtlenül magas hőmérsékletet. Többségük hím volt, míg az átlagpopuláció döntő többsége hímnős.
"A természetben a bőség idején magasabb a növekedési rátájuk, és fokozódik az egyedek termékenysége, az éhínség beköszöntével azonban a fonalférgek +takarékra állítják+ szervezetüket" - magyarázta Ryan Baugh, aki szerint a C. elegans egyedeinél kialakul az éhezés "emlékezete".
A kutató a hímek megnövekedett egyedszámát a stresszre adott válaszként értelmezi, amely nagyobb genetikai változékonyságot eredményez, és így jobb túlélési esélyeket kínál az utódoknak, mint amit a hermafroditák önmegtermékenyítése biztosít.
A fonalférgek alkalmazkodási mechanizmusait taglalva Ryan Baugh elmondta, hogy nem a gének változnak meg, csupán a génkifejeződés módosul több nemzedéken keresztül. Ennek az úgynevezett epigenetikai hatásnak a létrejöttében szerepet játszhat a ribonukleinsav (RNS) molekuláinak megváltozott "viselkedése", de elképzelhető, hogy valamilyen módosuláson mennek keresztül a sejtek energiatermelő szervecskéi, a mitokondriumok.
"Akármi is legyen ez az epigenetikai változás, teljesen egyértelmű, hogy nemzedéken át öröklődik" - fogalmazott Ryan Baugh.
http://esciencenews.com/articles/2015/07/31/starvation.effects.handed.down.generations
MTI
A Caenorhabditis elegans fonalféreg egy milliméter hosszú talajlakó féreg, amely 959 sejttel rendelkezik, és ezek mindegyikének külön neve van. Legfeljebb 7-10 napig élnek, az egyedek nagy többsége hermafrodita (hímnős), és 3-5 nap után már világra hozzák utódaikat. Egy-egy C. elegans 8-10 petét rak le.
A tudósok Ryan Baugh irányításával több ezer Caenorhabditis elegans fonalférget a petéből való kikeléstől kezdve éheztettek. Egyes egyedek csak 1 napig részesültek elégtelen táplálékban, míg mások akár 8 napig, vagyis életük túlnyomó részében éheztek - olvasható az eScience News hírportálon.
Azok a fonalférgek, amelyek hosszabb ideig éheztek, lassabban növekedtek, a felnőtt egyedek testmérete kisebb volt és szerencsésebb fajtársaiknál kevésbé termékenynek bizonyultak. Kisebbek és kevésbé termékenyek voltak utódaik is.
A kísérlet során azonban bebizonyosodott, hogy a nélkülöző fonalférgek gyermekei és unokái szívósabbá váltak: másoknál jobban bírták az éhezést és tűrték a kedvezőtlenül magas hőmérsékletet. Többségük hím volt, míg az átlagpopuláció döntő többsége hímnős.
"A természetben a bőség idején magasabb a növekedési rátájuk, és fokozódik az egyedek termékenysége, az éhínség beköszöntével azonban a fonalférgek +takarékra állítják+ szervezetüket" - magyarázta Ryan Baugh, aki szerint a C. elegans egyedeinél kialakul az éhezés "emlékezete".
A kutató a hímek megnövekedett egyedszámát a stresszre adott válaszként értelmezi, amely nagyobb genetikai változékonyságot eredményez, és így jobb túlélési esélyeket kínál az utódoknak, mint amit a hermafroditák önmegtermékenyítése biztosít.
A fonalférgek alkalmazkodási mechanizmusait taglalva Ryan Baugh elmondta, hogy nem a gének változnak meg, csupán a génkifejeződés módosul több nemzedéken keresztül. Ennek az úgynevezett epigenetikai hatásnak a létrejöttében szerepet játszhat a ribonukleinsav (RNS) molekuláinak megváltozott "viselkedése", de elképzelhető, hogy valamilyen módosuláson mennek keresztül a sejtek energiatermelő szervecskéi, a mitokondriumok.
"Akármi is legyen ez az epigenetikai változás, teljesen egyértelmű, hogy nemzedéken át öröklődik" - fogalmazott Ryan Baugh.
http://esciencenews.com/articles/2015/07/31/starvation.effects.handed.down.generations
MTI
Hozzászólások