Kötet jelent meg a világháborús évek társadalomtörténetéről

A pártok, az állami szervek, az erőszak, a diszkrimináció, a nyilvánosság részben átalakuló, részben továbbélő jellegzetességeit vizsgálja az 1944-1945: társadalom a háborúban - folytonosság és változás Magyarországon című tanulmánykötet, amely a napokban jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában - mondta el a kiadvány egyik szerkesztője, Horváth Sándor történész az MTI-nek.

Az egyes folyamatokat az 1930-as évek végétől az 1949-es kommunista hatalomátvételig követő tanulmányok sok esetben nem annyira az 1944-1945-ös évek korszakhatár jellegét, hanem inkább a háborús évek és az 1945 utáni állapotok közti szoros összefüggéseket mutatják ki.Így például a pártok és az állami szervezet viszonyában, az emberek mindennapi életét alapvetően meghatározó lakáskérdésben vagy éppen a nagy történelmi események személyes feldolgozásában - emelte ki a szakember.

mta logo

A bevezető tanulmány szerint 1945-re eldőlt, hogy Magyarország a szovjet tömbhöz fog tartozni, ám máig nincs bizonyíték arra, hogy létezett-e egységes terv az ország szovjetizálására.

kp.hu-banner

A kommunista diktatúra kiépítése egy több éves folyamat eredménye volt, az állam, a gazdaság és a társadalom egyes szféráiban eltérő módon és ütemben zajlott, közben pedig tovább éltek, esetenként a kommunista diktatúra kiépítéséhez igazodtak a háború előtt vagy alatt elindult folyamatok.

A lakásgazdálkodást például az állam már az első világháború éveiben kiemelte a magántulajdonosok szabad piaci viszonyaiból.Az állami koordináció az 1930-as évekre ugyan visszaszorult, de a második világháború közeledtével újraéledt és hol enyhébb, hol szigorúbb formában, de végül rendszereken átívelő fél évszázados "karriert" futott be.

kp.hu-banner

Már a második világháború alatt a politika, a diszkrimináció és szankció egyik eszköze volt az közösségi lakáspolitika.Ráadásul miután nem volt hatósági nyilvántartása a kiutalható lakásoknak, azok felderítésében a lakosság, a "jó szomszédok" tevékenyen részt vettek a háború alatt és utána is.

"A lakásjog szankcionáló elvével összekapcsolódva ez a megoldási mód egyfajta hétköznapi feljelentési gyakorlat folyamatos fenntartásával járt" - áll a kötetben Nagy Ágnes tanulmányban, aki a lakáselosztás változását az 1920-as évektől az 1940-es évekig elemzi.

A kötet tanulmányai érzékeltetik azt is, hogy az események egyoldalú olvasata lenne pusztán azt hangsúlyozni, hogy az állam elnyomta a társadalmat, a közhatalom pedig a magánszférát.Legalább annyira fontos jellemzője a folyamatoknak, hogy a társadalom is elvárta az államtól az ország működőképességének helyreállítását, biztonságot, megélhetést, a káosz felszámolását.A lakosság jelentős része nem pusztán elszenvedte, de aktívan részt vett a politikai berendezkedés gyakorlatának kialakításában és működtetésében - figyelmeztetett a szakember.

Több tanulmány foglalkozik azzal, hogy az egymást követő német, majd szovjet megszállás szétzilálta az államigazgatást, melynek újraszervezésében a pártok kulcsszerepet játszottak.Azonban a háború alatt és után nélkülöző, kiszolgáltatott és intézményeit elvesztő társadalom is elvárta, hogy a békével együtt térjenek vissza az élhető hétköznapok, a rend és biztonság, az állami intézmények végre biztosítsák a túléléshez szükséges legelemibb feltételeket.

Mindez sok szempontból megelőlegezte a többpártrendszer felszámolása és az 1949-es kommunista hatalomátvétel után megszülető és folytonosan átalakuló pártállamot - fejtette ki Horváth Sándor.

"A háború rendkívüli állapotában megszületett párthatalom, a pártoknak a társadalmi életet messzemenően szervező szerepe konszolidálódott a társadalomban, miközben az egyik párt kiszorított a többit" - olvasható a kötet társszerkesztőjének, Bódy Zsombornak a tanulmányában.

Fontos tanulsága a kötetnek, hogy a társadalom különböző csoportjai nagyon eltérően élték meg ezeket az éveket.A tanulmányok reprezentálják a társadalmi tapasztalatok sokféleségét, széttöredezettségét és átfedéseit; a felszabadulás vagy megszállás dilemmáját - fejtette ki a Horváth Sándor, az MTA kutatója.

MTI

Hozzászólások

Látványos gif: ennyit fejlődik a baba látása 1 éves korig

Látványos gif: ennyit fejlődik a baba látása 1 éves korig

Tudományos alapon látványos mozgókép a baba látásának fejlődéséről.

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt.

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Az eddig ismert legnagyobb jéghegy van készülőben leválni az Antarktisz-félszigetről.

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését.

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

University of Newcastle kutatói meg vannak győződve, hogy a gyerekeknél az apával töltött egyre több idő növeli a lurkók IQ-ját.

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

Szórakoztató listán gyűjtötték össze, hogy milyen tudással gazdagodtunk tavaly.

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok legújabb tudományos felmérése arról szól, hogy van-e értelme naponta beágyaznunk.

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud.

2016 legjobb találmányai

2016 legjobb találmányai

Az emberiség rengeteg innovatív megoldással állt elő az elmúlt évben.

http://ujhazak.com