Magyar csillagászok nyithatnak új fejezetet a kisbolygók kutatásában

Magyar csillagászok nyithatnak új fejezetet a Naprendszer kisbolygóinak kutatásában.A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását - olvasható az MTA csütörtöki közleményében.

A kutatás eredményeiről, amelyek új módszert adhatnak az úgynevezett Kuiper-objektumok megismeréséhez, az egyik legrangosabb csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters számolt be.

20090301kepler5

A Kepler-űrtávcsövet eredetileg a Naphoz hasonló csillagok körül keringő bolygók felfedezésére tervezték, azonban 2013-ra az eszköz pontos irányban tartását lehetővé tévő lendkerekek közül kettő is tönkrement, így nem lehetett folytatni az eredeti programot.Az űrtávcső megmentéséhez az irányítók olyan pozícióba hozták a Keplert, amely lehetővé teszi a Naprendszer kisbolygóinak vizsgálatát.

Az űrbéli adatátviteli korlátok miatt a Kepler 95 megapixeles CCD érzékelője által gyűjtött információknak csak töredékét, a kiválasztott célpontok szűk környezetét töltik le a Földre.
A kisbolygók azonban mozognak, ezért a Jupiternél közelebb található, a távcső teljes látómezején áthaladó fő kisbolygóövi égitestek vizsgálatához számtalan képre lenne szükség, amely felemésztené az elmenthető pixelmennyiség többségét.

Az MTA csillagászai ezért a Neptunuszon túli Kuiper-övben található, jóval lassabban mozgó kisbolygók megfigyelését választották, amelyek a vizsgált tartományban szinte megállni és a pálya stacionárius pontja körül visszafordulni látszanak, ezért egy mozdulatlan csillagra méretezett bélyegképpel is 10-15 napon keresztül folyamatosan lehet mérni a pályájukat.

Ezeknek az égitesteknek a vizsgálata is jár azonban egy komoly nehézséggel, ugyanis a megfigyelt kisbolygók a hatalmas távolság miatt a felvételeken egy-két kivételtől eltekintve csak nagyon halványan látszanak.

A hétfős kutatócsoport elsőként a 2002 GV31 jelű, negyven csillagászati egység, azaz 6 milliárd kilométer távolságban járó, mindössze 22,5 magnitúdós Neptunuszon túli kisbolygót vizsgálta.
Ennyire halvány égitestet még csak megközelítőleg sem észleltek korábban a Keplerrel, és kezdetben a csoport sem reménykedett pozitív eredményekben.

A földfelszínről több méteres távcsövek kellenének egy ilyen égitest megfigyeléséhez, a fényességváltozás kiméréséhez pedig a legnagyobb, 8-10 méteres távcsöveket kéne bevetni.

A mindössze 1 méteres tükörrel szerelt Kepler számára a jel még több órányi expozíció összeadása után is borzasztóan gyenge volt, de a 16 napos folyamatos adatsor lehetővé tette, hogy a nagyon zajos mérésekből is meghatározzák a kisbolygó fényességváltozásának, ezáltal tengely körüli forgásának periódusát.

A kapott eredmények szerint a 100 kilométer körüli égitest a társaihoz képest meglepően lassan, 29,2 óra alatt fordul meg a tengelye körül.Mivel a forgás ideje alatt elég jelentős, 0,35 magnitúdós fényességváltozás lép fel, lehetséges, hogy esetleg egy kettős kisbolygóról van szó, amelynek tagjai folyton eltakarják egymást.

A másik égitest egy fényesebb, 20,5 magnitúdós, 41 csillagászati egységre járó objektum, a (278361) 2007 JJ43 volt.A nagyobb fényességből következően ez jóval nagyobb, mintegy 600 kilométer átmérőjű égitest lehet.

A kisbolygó pályájának mostani, megszakításmentes vizsgálata megmutatta, hogy 12,097 óra alatt fordul meg a tengelye körül.Az égitest nyolcvan napos pályaívét 661 darab egymáshoz illeszkedő, 11-13 képpont magas oszlopból kellett a kutatóknak összerakni.

A mérési adatok a Kepler szabadon elérhető adatbázisában váltak nyilvánossá, ezért a várható versengés miatt a magyar kutatóknak rendkívül gyorsan kellett haladniuk a munkájukkal.A képek kalibrálását és az adatok kinyerését egy saját, Pál András által fejlesztett programmal végezték el, valamint a fényességértékek meghatározásához is egy korábban nem használt módszert alkalmaztak.A megfeszített munkának köszönhetően az MTA csillagászai az adatok megjelenése után mindössze tíz nappal már készen álltak tanulmányukkal.

A kapott eredmények igazolták, hogy a Kepler-űrtávcső rendkívül halvány égitestekről is képes használható és igen egyedi adatokat szolgáltatni.Emellett a magyar csillagászok bizonyították azt is, hogy a következő években a távcső által észlelendő mezőkön érdemes minél több Neptunuszon túli kisbolygót megfigyelni, a forgási paraméterek meghatározásával ugyanis azok múltjára és fejlődésére lehet következtetni - olvasható a közleményben.

A kutatócsoport következő nagy lépése a Kepler által rögzített képeken százával, ezrével áthaladó főövi kisbolygók fényességmérése lesz, egy vélhetően egy több lépcsőben zajló, több éves kutatási program keretein belül.
Bővebb információ a kutatásról az MTA honlapján (www.mta.hu) található.

MTI

Hozzászólások


Furcsa történetek a dimenzióközi utazásról

Furcsa történetek a dimenzióközi utazásról

Tíz eset, amelyben az emberek azt állították, hogy egy másik világban jártak.

11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

A legújabb tudományos kutatások, amelyek észbontó dolgokat derítettek ki.

12 szörnyű dolog, ami akkor következne be, ha eltűnne a Nap

12 szörnyű dolog, ami akkor következne be, ha eltűnne a Nap

Milyen hatással lenne a Földre, az élővilágra és a többi égitestre, ha eltűnne az égről a Nap?

Évekig próbálták titkolni a nukleáris katasztrófákat

Évekig próbálták titkolni a nukleáris katasztrófákat

Hat súlyos atomkatasztrófa, amit csak akkor tudtak meg az emberek, amikor elévült a titkosítás.

Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel

Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel

Londonban mindig megszokott volt a pára, köd és nyirkosság, de 1952-ben valami nagyon rossz történt!

A kutatók érdeklődését is felkeltette a 26 éves magyar kutya titka

A kutatók érdeklődését is felkeltette a 26 éves magyar kutya titka

Buksi az „öreg” magyar kutya akár a Guinness rekordokba is bekerülhetne, de úgy tűnik ez nem sikerül.


Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében

Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében

Felfoghatatlan, hogy hogyan engedélyezhették az alábbi négy kísérletet.

Magyar nyelven is elérhetővé vált az ENSZ gyerekeknek szánt kézikönyve a klímaváltozásról

Magyar nyelven is elérhetővé vált az ENSZ gyerekeknek szánt kézikönyve a klímaváltozásról

Magyar nyelven is elérhető vált és ingyenesen letölthető az internetről az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) klímaváltozással kapcsolatos foglalkoztató könyve. A Klímaváltozás Je...

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában

Papagáj csontkövületét fedezték fel Szibériában, sokkal északabbra a madárfaj eddigi lelőhelyeinél - írta egy friss tanulmány. A Bajkál-régióban talált egyetlen madárkövület 16-18 millió éves - szá...

Csaknem egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására

Csaknem egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Koz...

http://ujhazak.com