Magyar paleontológusok először vesznek részt globális őslénytani adatelemzésben

Magyar paleontológusok először vesznek részt a globális őslénytani adatelemzésben, amelynek új eredményeiről két cikk jelent meg a Paleobiology rangos nemzetközi folyóiratban.

A földtörténeti múlt biodiverzitásának változásait vizsgáló tanulmányok az 55 ezer tudományos közlemény információit egyesítő, 300 ezer őslényfaj 1,2 millió előfordulási adatait tartalmazó Paleobiology Database elemzésén alapulnak - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

radiolaria1

Pálfy József, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport vezetője 2007 óta tagja a Paleobiology Database-t készítő közösségnek, tanítványai és munkatársai évek óta vesznek részt a globális adatbevitelben, amelynek 1,8 százaléka fűződik a nevükhöz.

"A most megjelent cikkek azt jelzik, hogy mára már az adatelemzésben is beértek a Magyarországon új kutatási irányvonal művelésének az első gyümölcsei" - emeli ki az ismertető.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös paleontológiai kutatócsoportjának eredményeit bemutató összefoglaló szerint az egyik tanulmány a kőkorallok (Scleractinia) csoportjának globális diverzitástörténetét vizsgálja.

Wolfgang Kiessling, az Erlangeni Egyetem professzorának társszerzője Kocsis T. Ádám, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, az ELTE általános és alkalmazott földtani tanszékének doktorandusza.

Az ismertető szerint a kőkorallok csoportjára két különböző életmód jellemző: egyrészt fotoszintetizáló algákkal élnek szimbiózisban, ezért a melegégövi sekélytengerek átvilágított vizében fordulnak elő, a szimbionták nélküli korallok viszont a hidegebb öveket és a mélyebb tengeraljzatot is meghódították.

koralltelep

Az eltérő ökológiai igényű csoportok története mintegy 110 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban vált szét markánsan, amihez valószínűleg az egykori óceánokban is kimutatható gyors felmelegedési periódusok járultak hozzá.

Pálfy József a fenti két szerzővel jegyzi azt a tanulmányt, amely a kovavázú sugárállatkák, a Radiolaria csoport globális diverzitását elemzi a triász és jura időszakok során.

Mint kimutatták, az óceáni planktoncsoport megtizedelődött a triász végi kihalás során. Ennek a mintegy 200 millió évvel ezelőtti eseménynek a kiváltó okai a Pangea szuperkontinens feldarabolódását, az Atlanti-óceán születését beharangozó intenzív vulkánkitörések lehettek.

A Közép-atlanti magmás provincia létrejötte hatalmas mennyiségű szén-dioxidot juttatott a légkörbe, és az elszabaduló üvegházhatás okozta nagymértékű felmelegedés miatt omolhattak össze a tengeri plankton-életközösségek.

http://mta.hu/tudomany_hirei/eloszor-vesznek-reszt-magyar-kutatok-a-globalis-oslenytani-adatelemzesben-paleobiologia-korall-136273/

MTI

Hozzászólások

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt.

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Az eddig ismert legnagyobb jéghegy van készülőben leválni az Antarktisz-félszigetről.

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését.

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

University of Newcastle kutatói meg vannak győződve, hogy a gyerekeknél az apával töltött egyre több idő növeli a lurkók IQ-ját.

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

Szórakoztató listán gyűjtötték össze, hogy milyen tudással gazdagodtunk tavaly.

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok legújabb tudományos felmérése arról szól, hogy van-e értelme naponta beágyaznunk.

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud.

2016 legjobb találmányai

2016 legjobb találmányai

Az emberiség rengeteg innovatív megoldással állt elő az elmúlt évben.

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Nem túl nagy rejtély, hogy mi okozza az egyre több élve talált cápát! – a kutatók mindenesetre értetlenkednek a jelenségen

http://ujhazak.com