Megkezdte a Plútó fényképezését az amerikai űrszonda - videó

A New Horizons amerikai űrszondának a tervek szerint vasárnap kellett megkezdenie a Plútó törpebolygó, valamint legnagyobb holdjának, a Charonnak a fényképezését, az első képek kedden érkezhetnek a Földre, s a felvételeket rövid időn belül közzéteszik.

A zongoraméretű New Horizons 2006. január 19-én indult 5 milliárd kilométeres vándorútjára, jelenleg 209 millió kilométer választja el a Plútótól. Az űrszondát december elején ébresztették fel, január közepén pedig aktiválták a műszereit. A szonda a tervek szerint 2015. július 14-én kerül a legkisebb távolságra a törpebolygótól, amikor "mindössze" 13695 kilométerre lesz az égitest jeges felületétől.

_63544880_63544879

Az űreszköz másodpercenkénti 14 kilométeres sebessége azonban túl nagy, hogy a törpebolygó körüli pályára állhasson, így a történelmi randevú után a New Horizons az 1,6 milliárd kilométerre lévő Kuiper-öv felé veszi az irányt, ahol a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után fennmaradt "törmelék" kering - olvasható a BBC News hírei között, valamint a PhysOrg című hírportálon.

"Az űrszondának már el kellett kezdenie a fényképezést, ám a New Horizons még mindig túl távol van a Plútótól, így a képeken a törpebolygó és legnagyobb holdja pontokként jelennek meg a csillagokkal teletűzdelt háttér előtt" - magyarázta Mike Buckley, a John Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának szóvivője.

_80160900_moons

Mark Holdridge, a John Hopkins Egyetem tudósa, a találkozást előkészítő kutatócsoport vezető szakértője a projektet ismertetve elmondta, hogy az egyik legnehezebb feladat a hét fedélzeti műszer munkájának összehangolása volt, amelyek különböző távolságból készítenek felvételeket és gyűjtik az adatokat, így a team rendkívül pontos megfigyelési menetrendet dolgozott ki.

A törpebolygó felületéről visszaverődő gyenge fény ellenére a New Horizons topográfiai térképek elkészítéséhez elegendő adatot lesz képes összegyűjteni a Plútó és a Charon felületéről. A felvételek emellett kulcsszerepet játszanak az űrszonda navigálásában is törpebolygóig vezető út során.

_80161875_80160903

"A képek alapján végezzük el a pályakorrekciós manővereket" - mutatott rá Holdridge.

A Plútót a Naprendszer 9. bolygójaként 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh (1906-1997) amerikai csillagász, az égitestet 2006. augusztus 24-én fokozta le a Nemzetközi Csillagászati Unió plutoida törpebolygóvá. A Plútó átmérője 2300 kilométer, vagyis kisebb, mint a Hold, tömege pedig ötszázszor kisebb, mint a Földé. A Plútó öt holdjával 247,7 év alatt kerüli meg a Napot, amelyet legfeljebb 4,436 milliárd kilométerre közelít meg.

artistsimage



http://phys.org/print341422935.html
http://www.bbc.com/news/science-environment-30954673

MTI

Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com