Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet. Nyílt titok, hogy a történészek és a régészek arra vágynak, hogy találnak egy ősi kincset, ami alapjaiban rengeti meg az emberiség múltjáról kialakított elképzeléseinket. Ez a célt már többször sikerült elérniük, hiszen minden idők tizenkét legfontosabb lelete alaposan megváltoztatta, kiszélesítette az elődeinkről alkotott képünket.

A rosette-i kő: Időszámításunk előtt 196-ból származik az a gránittábla, amelyet 1799-ben, Egyiptomban találtak meg a régészek. A leleten található szöveg V. Ptolemaiosz királyt méltatja ógörög nyelven és hieroglifákkal (a démotikus korból). A rosette-i követ először egy templomban állították ki, majd elvitték, hogy építőanyagként használják fel a Rosetta falu erődítményében. Pompeji: Az egykori római gyarmat a mai Olaszország területén található. Pompeji a fénykorában virágzó kikötőváros és üdülőparadicsom volt, ahol villák, templomok, színház, amfiteátrum, fórum, bazilika és fürdő várta az embereket.

A bajt az időszámításunk előtt 79. augusztus 24-én kitörő Vezúv okozta. Ebben az időben akár 20 ezren is élhettek a városban, amit por és hamu temetett maga alá. 1599-ben Domenico Fontana fedezte fel újra Pompejit, de az igazi ásatás csak 1748-ban kezdődött. A felfedezésnek hála rengeteg dolgot megtudhattuk a római életről, és az is kiderült, hogy Pompeji hatalmas szerepet játszott a birodalmi művészeti stílus keletkezésében. Angkorvat: 1601-ben említették először a feljegyzések a hatalmas kőtemplomot, ami a mai Kambodzsában található őserdőben található. A felfedező Marcelo Ribandeyro volt, ám a spanyol férfi nem jött rá az Angkorvat (magyarul főtemplom) eredetére.

Kétszáz évig rejtély maradt, hogy kik építették a világ legnagyobb vallási építményét. A templom szerkezete masszív, rengeteg benne a lépcső és a folyosó, a tornyainak száma pedig öt. Mivel khmerek lelkének becézik, ezért valószínűleg az ő civilizációjának központja lehetett az Angkorvat. Az antiküthérai szerkezet: Nagyjából az időszámításunk előtti 100-ból származhat az a gépdarab, amelyet egy görög sziget melletti hajóroncsban találtak 1901-ben. A szerkezet legalább harminc bronz fogaskerékből áll, amelyeket egy fadobozba helyeztek el őseink.

Elől és hátul bronz tárcsákat találtak a felfedezők, akik rájöttek, hogy ezeket a csillagok és bolygók mozgásának kiszámítására használták. A tudósok azt feltételezik, hogy az antiküthérai szerkezettel mérték azt, hogy mikor kezdődjön a következő Olimpia, ugyanis a lelet pontosan mérte a négyéves periódusokat. A behisztuni felirat: 1598-ban perzsiai diplomáciai küldetésen volt az angol utazó, Robert Sherley, aki ekkor fedezte fel a többnyelvű szöveget, amit Darius király rendje vésett fel egy sziklára. A felirat az időszámításunk előtti 523 és 521 közötti eseményeket taglalja.

A szöveget felhasználva az archeológusok nagyon sok információt gyűjtöttek az ősi civilizációkról, így például Mezopotámiáról, a Sumér Birodalomról, Akkádiáról, Perzsiáról, de Asszíriáról is. Machu Picchu: 1440-ben alapították Peruban a híres inka templomot és citadellát, ami 1532-ig működött. Machu Picchu felfedezője Hiram Bingham amerikai történész volt. A mesésen megtervezett templom remek példája az inka civilizáció kőépítészetének. A 365 méter hosszú és 300 méter széles területen nagyjából 200 épület találhat. Trója: Homérosz és Vigilliusz műveiből is ismerhetjük az ősi várost, amit 1870-ben fedezett fel Heinrich Schliemann, az önjelölt német régész. Trója feltárás után kilenc részre osztották a történelmet. A Trójának nevezett hatodik korszak a homéroszi, ami az időszámításunk előtti 1900-tól 1300-ig tartott. A holt-tengeri tekercsek: A Holt-tenger észak-nyugati partjának több pontjáról is ősi iratok hatalmas gyűjteménye került elő. A több, mint 1000 éves tekercsek az Ószövetség általunk ismert legrégibb leiratát tartalmazzák. A felfedezésnek köszönhetően pontos képet kaptunk az ókori életről. A kínai agyaghadsereg: Kutat ásott magának egy kínai földműves a Senhszi tartományban, amikor rábukkant a hatalmas létszámú agyagkatona-hadseregre. A több ezer szoborkatona Csin Si Huang-ti császár sírja előtt állt azért, hogy vigyázzanak rá a túlvilágon.

A kutatók számára a sír a történelemben azelőtt még nem látott humanizmusról és a császár progresszív nézeteiről vallott. Csin Si Huang-ti elődei húsvér katonákat temettettek maguk mellé. Őket a vezérük halála miatt végeztek ki. Az agyagkatona-hadsereg esetében külön érdekesség, hogy Csin Si Huang-ti földi maradványai még nem kerültek elő. A Lascaux-barlang: 1940. szeptember 12-én fedezték fel francia tinik a híres ősemberbarlangot, aminek falára több, mint 2000 állatalakot (például macskát, őzet, bölényt, medvét, rinocéroszt) és emberábrázolásokat festettek. A kutatók arra következtettek, hogy a barlangban senki sem lakott, hanem csak olykor festeni jártak oda az őseink. Az Olduvai-szurdok: A mai Tanzánia területén található az Olduvai-szurdok, amit a német rovarszakértő Wilhelm Kattwinkel talált 1911-ben úgy, hogy egy pillangó kergetése közben beleesett.

A szurdokban három emberelőd faj, az Australopithecus, a Homo habilis és a Homo erectus nyomait fedezték fel a tudósok. Emellett az ősidőkben kihalt háromujjú ló, a hipparion maradványai is előkerültek az Olduvai-szurdokban. A gyeniszovai fog: Egy előemberfaj foga és ujjcsontja kerültek elő az oroszországi Bijszk közelében található Gyeniszova-barlangból. A leletek korát több, mint 50 ezer évre becsülik a kutatók. A rengeteg vizsgálat után kiderült, hogy egy addig ismeretlen előember csontjait sikerült megtalálni. Valószínű, hogy az ősi emberek bőre, szeme és haja is sötét volt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com