Több szempontból is kiemelt jelentőségű a türbe megtalálása
A tudomány, a török közvélemény, a magyar-török kapcsolatok és Szigetvár vonatkozásában egyaránt kiemelten fontos lehet, ha valóban I. Szulejmán síremlékét sikerült azonosítani és feltárni - mondta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója az MTI-nek.
"A vizsgálatok nagy mértékben igazolták a hipotéziseinket, ma a rendelkezésre álló bizonyítékok arra mutatnak, hogy ez Szulejmán síremléke, egyetlen olyan bizonyíték sincs, ami ez ellen szólna" - hangsúlyozta a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezt teljesen bizonyosan csak akkor állíthatják, ha a maradványaik alapján a környező, ma dzsáminak és mecsetnek gondolt épületeket is beazonosítják. Ennek érdekében folytatják a vizsgálatokat, a kutatási program költségeit magyar és török forrásokból fedezik.
Utalt arra, hogy a geográfusokból, történészekből, régészekből álló csoport új módszereket alkalmazva, írásos emlékek, geofizikai mérések és régészeti munkák révén 2013-ban bukkant rá egy addig ismeretlen oszmán kori település, a türbéhez kapcsolódó Turbék maradványaira.
Az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért volt unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost eddig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető.
Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek.
A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmények épültek.
Pap Norbert közölte, hogy a türbét illetően először 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez később kettőre, majd egyre szűkült. A zsibóki-turbéki szőlőhegyen elvégzett geofizikai vizsgálatok adatai már az ásatások idén szeptemberi megkezdése előtt rendkívüli derűlátásra adtak okot.
"Az elmúlt két hónapban egy Mekka felé tájolt, négyzet alakú nagyobb helyiségből és háromosztatú előcsarnokból álló, egy méter vastag falú épületre bukkantunk, amelynek az ott előkerült számos lelet alapján egykor ólommal borított kupolája és pazar díszítése lehetett" - mondta el a geográfus-történész. Kitért arra, hogy a nagyobb helyiség közepén nagyméretű rablógödör található, amelyet feltehetően a Turbékot elfoglaló Habsburg-csapatok ástak kincs után kutatva. "Elég valószínűtlen, de a legenda szerint a szultán belső szerveit aranyedényben temették el" - jegyezte meg.
Pap Norbert hangsúlyozta, hogy a belső szervek maradványainak megtalálására, ha azokat egyáltalán ott helyezték el véglegesen, mintegy 450 év után - az emberi szövetek tulajdonságai folytán - nem volt esély. A lelőhelyet a magyarok mellett ugyanakkor török szakértők is megvizsgálták és az eddigi eredmények alapján egyetértenek: nagyon valószínű, a szulejmáni sírhelyet találták meg.
Kiemelte: Szulejmán türbéjének megtalálására már 110 évvel ezelőtt is indultak kutatások, a mai siker a modern technikai eszközöknek és annak köszönhető, hogy a mostani kutatócsoport más úton indult el a források tanulmányozása és a rendelkezésre álló adatok alapján. "Korábban sokan, köztük török szakemberek is úgy gondolták, hogy a síremléket a turbéki templomnál kell keresni, de ezt mi kizártuk" - közölte.
Pap Norbert a felfedezés várható törökországi hatásával kapcsolatban arról szólt, hogy Törökországban több mint egy évtizede érezhetően nő az érdeklődés az oszmán korszak, annak teljesítménye iránt, a szigetvári kutatásokat a török közvélemény fokozott figyelemmel kíséri, ezért a bejelentésnek óriási hatása lesz.
A tervek szerint jövőre Erdogan török elnök Szigetvárra látogat és felkeresi az ásatások helyszínét - tette hozzá.
A szakember utalt arra, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.
I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették - mondta.
Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.
Pap Norbert szólt arról, hogy megítélése szerint Szigetvár a felfedezéssel a korábbinál is nagyobb nemzetközi ismertségre tehet szert, ez gazdasági előnyökkel járhat. Példaként említette, hogy I. Murádnak a mai Koszovóban álló türbéjének a nehéz megközelíthetőség és a rossz turisztikai infrastruktúra ellenére évi 20 ezer külföldi látogatója van.
"Szigetvárnak ennél lényegesen jobb a helyzete, de a helyszínt fel kell tárni, emellett a síremlék bemutatásához szükség van látogatóközpontra, utakra, parkolókra, szolgáltatásokra és erős marketingmunkára is" - mondta a kutatócsoport vezetője.
MTI
"A vizsgálatok nagy mértékben igazolták a hipotéziseinket, ma a rendelkezésre álló bizonyítékok arra mutatnak, hogy ez Szulejmán síremléke, egyetlen olyan bizonyíték sincs, ami ez ellen szólna" - hangsúlyozta a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezt teljesen bizonyosan csak akkor állíthatják, ha a maradványaik alapján a környező, ma dzsáminak és mecsetnek gondolt épületeket is beazonosítják. Ennek érdekében folytatják a vizsgálatokat, a kutatási program költségeit magyar és török forrásokból fedezik.
Utalt arra, hogy a geográfusokból, történészekből, régészekből álló csoport új módszereket alkalmazva, írásos emlékek, geofizikai mérések és régészeti munkák révén 2013-ban bukkant rá egy addig ismeretlen oszmán kori település, a türbéhez kapcsolódó Turbék maradványaira.
Az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért volt unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost eddig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető.
Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek.
A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmények épültek.
Pap Norbert közölte, hogy a türbét illetően először 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez később kettőre, majd egyre szűkült. A zsibóki-turbéki szőlőhegyen elvégzett geofizikai vizsgálatok adatai már az ásatások idén szeptemberi megkezdése előtt rendkívüli derűlátásra adtak okot.
"Az elmúlt két hónapban egy Mekka felé tájolt, négyzet alakú nagyobb helyiségből és háromosztatú előcsarnokból álló, egy méter vastag falú épületre bukkantunk, amelynek az ott előkerült számos lelet alapján egykor ólommal borított kupolája és pazar díszítése lehetett" - mondta el a geográfus-történész. Kitért arra, hogy a nagyobb helyiség közepén nagyméretű rablógödör található, amelyet feltehetően a Turbékot elfoglaló Habsburg-csapatok ástak kincs után kutatva. "Elég valószínűtlen, de a legenda szerint a szultán belső szerveit aranyedényben temették el" - jegyezte meg.
Pap Norbert hangsúlyozta, hogy a belső szervek maradványainak megtalálására, ha azokat egyáltalán ott helyezték el véglegesen, mintegy 450 év után - az emberi szövetek tulajdonságai folytán - nem volt esély. A lelőhelyet a magyarok mellett ugyanakkor török szakértők is megvizsgálták és az eddigi eredmények alapján egyetértenek: nagyon valószínű, a szulejmáni sírhelyet találták meg.
Kiemelte: Szulejmán türbéjének megtalálására már 110 évvel ezelőtt is indultak kutatások, a mai siker a modern technikai eszközöknek és annak köszönhető, hogy a mostani kutatócsoport más úton indult el a források tanulmányozása és a rendelkezésre álló adatok alapján. "Korábban sokan, köztük török szakemberek is úgy gondolták, hogy a síremléket a turbéki templomnál kell keresni, de ezt mi kizártuk" - közölte.
Pap Norbert a felfedezés várható törökországi hatásával kapcsolatban arról szólt, hogy Törökországban több mint egy évtizede érezhetően nő az érdeklődés az oszmán korszak, annak teljesítménye iránt, a szigetvári kutatásokat a török közvélemény fokozott figyelemmel kíséri, ezért a bejelentésnek óriási hatása lesz.
A tervek szerint jövőre Erdogan török elnök Szigetvárra látogat és felkeresi az ásatások helyszínét - tette hozzá.
A szakember utalt arra, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.
I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették - mondta.
Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.
Pap Norbert szólt arról, hogy megítélése szerint Szigetvár a felfedezéssel a korábbinál is nagyobb nemzetközi ismertségre tehet szert, ez gazdasági előnyökkel járhat. Példaként említette, hogy I. Murádnak a mai Koszovóban álló türbéjének a nehéz megközelíthetőség és a rossz turisztikai infrastruktúra ellenére évi 20 ezer külföldi látogatója van.
"Szigetvárnak ennél lényegesen jobb a helyzete, de a helyszínt fel kell tárni, emellett a síremlék bemutatásához szükség van látogatóközpontra, utakra, parkolókra, szolgáltatásokra és erős marketingmunkára is" - mondta a kutatócsoport vezetője.
MTI
Hozzászólások