Új forgatókönyvek alapján modellezik a klímaváltozás magyarországi hatásait

Új forgatókönyvek alapján modellezi a klímaváltozás magyarországi hatásait egy hétfőn bemutatott projekt keretében az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszéke - olvasható az MTI-nek küldött közleményükben.NATéRA munka Az alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon elnevezésű projekt keretén belül folyik, amely a hazánkra vonatkozó, éghajlat-változáshoz kapcsolódó hatásokat, következményeket akarja minél nagyobb pontossággal megállapítani.

További fontos cél a klímaváltozásról és a hozzá kapcsolódó alkalmazkodásról szóló ismeretek terjesztése, a társadalmi tudatosság elmélyítése.E tervek megvalósításáról Magyarország együttműködési megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel.

A több éve indult munka egyik alprojektje a NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer), amely megpróbálja összegyűjteni a rendelkezésre álló, múltra és jövőre vonatkozó modellbecsléseket, mérési adatokat, hogy kiindulási adatokkal szolgáljon a döntéshozatali, tervezési feladatokhoz.
E projekt a Nemzeti Alkalmazkodási Központban kerül megvalósításra.

A másik A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére (RCMTéR) elnevezésű alprojekt, amelynek nyitó rendezvényét hétfőn tartották - mondta el az MTI-nek Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője.

Elmagyarázta: az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2013-2014-ben kiadott jelentésében újfajta, az eddigi nagyon sok, néha homályos hátterű éghajlati forgatókönyvhöz képest újakat vezettek be, amelyek a Földet érő sugárzási kényszer változásán alapuló, számszerűsített, az eddigieknél pontosabb becsléseket tartalmaznak.

"Ezen szcenáriók alapján sem a mi térségünkre, sem más régióra még nem készültek el a részletes, végigszámolt, akár a 21.
század végéig várható finom felbontású becslések a hőmérsékletre, a csapadékra, illetve egyéb meteorológiai paraméterre.Ennek a projektnek a keretében végezzük el az új szcenáriók alapján a Magyarország térségére vonatkozó becsléseket" - mutatott rá a kutató.

"Nem az összes, hanem egy optimistább és egy pesszimistább szcenárióra, azaz négyzetméterenként 4,5, illetve 8,5 watt sugárzásváltozásra végezzük el a tervezett modellszimulációkat, a vonatkozó becsléseket, a kiértékelést ebben az egyéves, 2015 decemberében lezáruló projektben.

Olyan formában adnánk közre a becsléseket, hogy ezek a számszerű információk megfelelő segítséget nyújtsanak különféle hatásvizsgálathoz, többek közt a hidrológia, az erdőgazdálkodás vagy a mezőgazdaság különböző területeire" - magyarázta Bartholy Judit.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása szűri az áthaladó sugárzást.A professzor elmondta, hogy az optimista és a pesszimista forgatókönyvben négyzetméterenként 8,5, illetve 4,5 watt a sugárzási kényszer változása, vagyis azt modellezik, hogy ha a század végéig a kibocsátás következtében ennyivel módosul a beérkező sugárzás mennyisége, akkor a különböző meteorológiai paraméterek hogyan változnak majd.

Az új forgatókönyvek sokkal pontosabban, a modellek számára szükséges formában adják meg a kibocsátás várható változását.Régebben egy-egy forgatókönyvhöz nagyrészt szöveges leírás tartozott, amelyhez további becsléseket, közelítéseket kellett felhasználni a modellek futtatásakor.

Ahhoz, hogy valamelyest felkészülhessünk a jövőben várható változásokra, szükség van ezekre a modellszimulációkra és a várható változások mértékére - tette hozzá."Abban bízunk, hogy a sok-sok modelleredmény kiértékelésével mind a várható változásokat, mind a forgatókönyvek bizonytalanságát meg tudjuk becsülni, s így egy-egy szakterület számára pontosabb adatokat szolgáltathatunk a jövőre vonatkozóan a változások mértékéről.

A projekten belül egy-egy modell futtatását vállalta az OMSZ, illetve az ELTE, az eredményeket összevetik, közösen kiértékelik, ez 2015 decemberére várható" - hangsúlyozta a kutató.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások


Kiderült, hogy miért édes a bosszú

Kiderült, hogy miért édes a bosszú

A Kentucky Egyetem kutatói idegesítő zajokkal és virtuális voodoo babákkal keresték a választ arra, hogy miért jó érzés a megtorlás.

Látványos gif: ennyit fejlődik a baba látása 1 éves korig

Látványos gif: ennyit fejlődik a baba látása 1 éves korig

Tudományos alapon látványos mozgókép a baba látásának fejlődéséről.

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt.

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Az eddig ismert legnagyobb jéghegy van készülőben leválni az Antarktisz-félszigetről.

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését.

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

University of Newcastle kutatói meg vannak győződve, hogy a gyerekeknél az apával töltött egyre több idő növeli a lurkók IQ-ját.


Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

Szórakoztató listán gyűjtötték össze, hogy milyen tudással gazdagodtunk tavaly.

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok legújabb tudományos felmérése arról szól, hogy van-e értelme naponta beágyaznunk.

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud.

http://ujhazak.com