Magyar tűztornyok, amiket érdemes felkeresni
Kevesen gondolunk arra, hogy megéri megmászni a ráckevei, soproni vagy veszprémi tűztornyot.
Ha kirándulni indulunk, akkor először a múzeumokra, kastélyokra, hírek házakra, romokra, templomokra vagyunk kíváncsiak, pedig a tűztornyok is megérdemlik, hogy vessünk rájuk egy pillantást, hiszen különleges kilátásban lehet részünk, ha felmászunk egy-egy tetejére.
A tűtornyok elnevezése sokat elárul, hiszen a történelemben azért építették ezeket a tornyokat, hogy az őrszem innen figyelhesse a környéket, és jelezzen, ha valahol tűz ütött ki. Általában ilyenkor húzták meg a tűzharangot, aminek hagyománya nem veszett ki a világból, mert napjainkban is akadnak olyan országok, ahol működnek a tűztornyok.
Hazánkban sok településen épült tűztorony, amelyek közül jó pár ma is áll, sőt, nem egyet felújítottak, valamint akad, amelyiket szabadon látogathatják a turisták, akiket elsősorban az vonz, hogy a tűztorony tetejéről milyen gyönyörű kilátásban lesz részük.
Szécsényi tűztorony: A XVIII. században épült a barokk stílusú tűztorony, ami először fából készült, ám annak utódját már kőből alakították ki az 1820-as években. A torony 1893-ban kapta meg a végső formáját, amely során eltűnt az eredeti barokk hagymasisak.
Ha ferdének látjuk a tűztornyot, akkor nem a szemünk csap be. A helyiek szerint a ferdeség oka az, hogy a II. világháborúban a toronytól 80 méterre robbant fel egy bomba, ám a szakértők véleménye az, hogy az talaj agyagrétegének csúszása döntötte meg a tornyot, amiben a tűzoltás történelméről tekinthetünk meg egy kiállítást.
Veszprémi tűztorony: Korábban a Vigyázótorony néven ismerték Veszprém legrégibb épületét és egyben jelképét, a 48 méter magas, középkorban épített tűztornyot. Az építmény alapja a XIII. századból származik.
A nevezetesség igazán szerencsés, hiszen már a török időkben is tűztoronyként használták a szeles városban, ahol gyorsan terjed a tűz, ezért nem bontották le. A XIX. század elején építették meg mellé a Fecskendőházat, tehát a tűzoltóságot.
1810-ben, amikor földrengés rázta meg a területet, megrongálódott a tűztorony, amit újjá kellett építeni. A csúcsát ma már Magyarország címere díszíti. További érdekessége, hogy negyedóránként jelzi az időt, illetve minden órában egy verbunkos játszik. A toronyból csodálatos panoráma nyílik Veszprémre.
Ráckeve tűztorony: A régi városháza épületéhez kell elmennünk, ha szeretnénk megtekinteni a Tűztorony-kilátót. Érdemes felmászni a 40 méter magas építmény legtetejére, mert gyönyörű kilátás lesz a jutalmunk.
Soproni tűztorony: Magyarország talán leghíresebb tűztornya az 58 méter magas látnivaló, amit Sopron Fő terén el sem téveszthetünk. A XIII. században épült torony sok éven keresztül szolgált, majd a Városháza építése miatt, statikai gondok miatt, a XIX. században át kellett építeni.
Legutóbb 2012-ben adták át a felújított, eredeti állapotban helyreállított nevezetességet, aminek eredeti funkciója várostorony volt, ám vannak, akik szerint az Árpád-korban is állt itt egy kaputorony. A tűztornyot folyamatosan alakították, ezért gótikus, barokk, de reneszánsz elemek is akadtak benne. Az építményben harang is találhat, a tetején pedig egy gömbön ülő kétfejű sas a széljelző.
A XVI. században éjjel lámpással, nappal zászlóval jelezték a tüzet, majd később trombitás fújt riadót, ha ellenség, vendég vagy kereskedelmi szállítmány érkezett. Az időt itt is negyedóránként jelezte a zeneszó, majd egy órát is kapott a torony, amit szintén a toronyőr kezelt.
A XVII. században, egészen pontosan 1676-ban, a torony leégett, ezért közadakozásból építették újjá, ezzel pedig a hűség jelképévé vált. 1921-ben a város úgy döntött, hogy Magyarország tagja szeretne lenni. Ennek emlékére készítették a barokkos kapukeretet és a Hungáriát ábrázoló szoborcsoportot.
Ha szeretnénk szétnézni ott, ahol anno csak a toronyőr tehette, akkor 200 lépcsőt kell megmásznunk. A kilátás természetesen álomszép.
Szatmárnémeti tűztorony: 1904-ben adták át a 45 méter magas látványosságot, amit 2005-ben újítottak fel. Ha felmászunk a torony tetejére, akkor csodálatos kilátásban lesz részünk.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Ha kirándulni indulunk, akkor először a múzeumokra, kastélyokra, hírek házakra, romokra, templomokra vagyunk kíváncsiak, pedig a tűztornyok is megérdemlik, hogy vessünk rájuk egy pillantást, hiszen különleges kilátásban lehet részünk, ha felmászunk egy-egy tetejére.A tűtornyok elnevezése sokat elárul, hiszen a történelemben azért építették ezeket a tornyokat, hogy az őrszem innen figyelhesse a környéket, és jelezzen, ha valahol tűz ütött ki. Általában ilyenkor húzták meg a tűzharangot, aminek hagyománya nem veszett ki a világból, mert napjainkban is akadnak olyan országok, ahol működnek a tűztornyok.
Hazánkban sok településen épült tűztorony, amelyek közül jó pár ma is áll, sőt, nem egyet felújítottak, valamint akad, amelyiket szabadon látogathatják a turisták, akiket elsősorban az vonz, hogy a tűztorony tetejéről milyen gyönyörű kilátásban lesz részük.
Szécsényi tűztorony: A XVIII. században épült a barokk stílusú tűztorony, ami először fából készült, ám annak utódját már kőből alakították ki az 1820-as években. A torony 1893-ban kapta meg a végső formáját, amely során eltűnt az eredeti barokk hagymasisak.
Ha ferdének látjuk a tűztornyot, akkor nem a szemünk csap be. A helyiek szerint a ferdeség oka az, hogy a II. világháborúban a toronytól 80 méterre robbant fel egy bomba, ám a szakértők véleménye az, hogy az talaj agyagrétegének csúszása döntötte meg a tornyot, amiben a tűzoltás történelméről tekinthetünk meg egy kiállítást.
Veszprémi tűztorony: Korábban a Vigyázótorony néven ismerték Veszprém legrégibb épületét és egyben jelképét, a 48 méter magas, középkorban épített tűztornyot. Az építmény alapja a XIII. századból származik.A nevezetesség igazán szerencsés, hiszen már a török időkben is tűztoronyként használták a szeles városban, ahol gyorsan terjed a tűz, ezért nem bontották le. A XIX. század elején építették meg mellé a Fecskendőházat, tehát a tűzoltóságot.
1810-ben, amikor földrengés rázta meg a területet, megrongálódott a tűztorony, amit újjá kellett építeni. A csúcsát ma már Magyarország címere díszíti. További érdekessége, hogy negyedóránként jelzi az időt, illetve minden órában egy verbunkos játszik. A toronyból csodálatos panoráma nyílik Veszprémre.
Ráckeve tűztorony: A régi városháza épületéhez kell elmennünk, ha szeretnénk megtekinteni a Tűztorony-kilátót. Érdemes felmászni a 40 méter magas építmény legtetejére, mert gyönyörű kilátás lesz a jutalmunk.Soproni tűztorony: Magyarország talán leghíresebb tűztornya az 58 méter magas látnivaló, amit Sopron Fő terén el sem téveszthetünk. A XIII. században épült torony sok éven keresztül szolgált, majd a Városháza építése miatt, statikai gondok miatt, a XIX. században át kellett építeni.Legutóbb 2012-ben adták át a felújított, eredeti állapotban helyreállított nevezetességet, aminek eredeti funkciója várostorony volt, ám vannak, akik szerint az Árpád-korban is állt itt egy kaputorony. A tűztornyot folyamatosan alakították, ezért gótikus, barokk, de reneszánsz elemek is akadtak benne. Az építményben harang is találhat, a tetején pedig egy gömbön ülő kétfejű sas a széljelző.
A XVI. században éjjel lámpással, nappal zászlóval jelezték a tüzet, majd később trombitás fújt riadót, ha ellenség, vendég vagy kereskedelmi szállítmány érkezett. Az időt itt is negyedóránként jelezte a zeneszó, majd egy órát is kapott a torony, amit szintén a toronyőr kezelt.
A XVII. században, egészen pontosan 1676-ban, a torony leégett, ezért közadakozásból építették újjá, ezzel pedig a hűség jelképévé vált. 1921-ben a város úgy döntött, hogy Magyarország tagja szeretne lenni. Ennek emlékére készítették a barokkos kapukeretet és a Hungáriát ábrázoló szoborcsoportot.
Ha szeretnénk szétnézni ott, ahol anno csak a toronyőr tehette, akkor 200 lépcsőt kell megmásznunk. A kilátás természetesen álomszép.
Szatmárnémeti tűztorony: 1904-ben adták át a 45 méter magas látványosságot, amit 2005-ben újítottak fel. Ha felmászunk a torony tetejére, akkor csodálatos kilátásban lesz részünk.(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások