Újra kitörhet a szuper vulkán?

Egy világhírű angol tudóspáros könyvet írt a Mount Tambora szupervulkán kitörésének kétszázadik évfordulójára.

Az emberiség történetének eddig legnagyobb természeti katasztrófája a Mount Tambora kitörése volt az indiai Szumbawa-szigeten.

A több száz éve nyugalomba lévő vulkán hamu, és füstoszlopot kezdett el kilövellni, majd hirtelen kitört.

Jáva kormányzója, Thomas Stanford Rafles a helyszíntől ezerkétszáz kilométerre lakott, ahol a detonációt érezte, amire azt hitte kezdetben, hogy ágyúrobaj. Az apokalipszist súrolva néhány perc leforgása alatt több tízezer ember az életét vesztette. Az éghajlat is hirtelen megváltozott, mert a hamu felhő miatt a hőmérséklet drasztikusan lehűlt.

A következő esztendő  1816 úgy került be a köztudatba, mint a nyár nélküli év. Éhínség, pusztítás, és tömeges betegség vette kezdetét. 



William Klingaman szerint a tudósok hajlamosak megfeledkezni a természeti katasztrófákról, amelyek megváltoztathatják a történelmet. A Tambora pusztítása is feledésbe merült, pedig ez a katasztrófa is hozzá járult a politikai, és a vallási változásokhoz. Fia még arra is felhívja a figyelmet, hogy a hőmérsékletben beálló minimális eltérések is gyökeres változást hozhatnak a társadalomban, politikában, és hatással lehetnek az emberek egészségére is.

"A Tambora kitörése alig két fokkal hűtötte le a bolygónkat, de ez is katasztrofális következményekkel járt: hónapokig tartó árvizek pusztítottak Európában, példátlanul nagy szárazság miatt maradt élelem nélkül Amerika, Angliában pedig júniusban hóviharok tomboltak" - mondta Nicholas Klingaman.



Elvileg most is ugyanaz történik a klímával, mint akkor, azzal a különbséggel, hogy régen a hamu, és a füst okozta hirtelen a lehűlést. Napjainkban pedig mesterségesen van generálva az úgynevezett üvegház hatás a szénmonoxid durva kibocsátásával. Az eredmény a globális felmelegedés, amit lehűlés követ majd. A folyamat azonban lassú, de az eredmény hasonló lesz, mint a Tambora kitörésénél. A mesterségesen a légkörbe juttatott gázok évszázadokig benne maradhatnak a légkörbe, a vulkán által kibocsátott káros anyagok azonban néhány év alatt felszívódtak.

A két tudós az emberiség figyelmét a könyvében arra akarja felhívni, hogy a Tambora szupervulkán ugyan nyugalmi állapotban van. Azonban, ha a következő kitörési ciklus most adódna, akkor sokkal szomorúbb következménye lenne a jelenlegi kitörésnek, mint 1816-ban, mert a vulkáni gázok, és hamuk mellett ott volna még az ember által kibocsátott káros gázok elegye is.  A következmény beláthatatlan lenne.

(Bors)