Mérgező anyagok lehetnek a régi könyvek borítóján

Egy új kutatásból kiderült, hogy alaposan meg kell vizsgálni egyes régi könyveket, mielőtt azok nyilvános könyvtárakba, könyvesboltokba vagy magánházakba kerülnek.A Poisonous Book Project, a Winterthur Museum, Garden & Library és a Delaware Egyetem közös kutatási projektje olyan régi könyvek katalogizálásával foglalkozik, amelyek az emberi egészségre veszélyes anyagokat tartalmazhatnak.

A friss kutatás szerint a régi könyvek esetében nem a lapokra írt tartalom, hanem a borítók összetevőivel lehet gond, ami általában már annak színe alapján megállapítható. A szakértőknek köszönhetően a közelmúltban távolítottak el két zöld borítóval ellátott könyvet a francia nemzeti könyvtárból, és eddig már 238 veszélyes könyvet sikerült kiszűrniük.

A zöld egyik árnyalatát Scheele-zöldnek, vagy arzénzöldnek szokták nevezni. Carl Wilhelm Scheele német-svéd vegyész 1775-ben jött rá arra, hogy zöld pigmentet lehet előállítani a rézből és az arzénból.

Egy idő után azonban felhagytak ennek a használatával, ugyanis könnyen befeketedett, amikor reakcióba lépett a kénalapú szennyező anyagokkal. Ugyanakkor a Scheele felfedezése alapján létrejött új festékek, így a smaragd és a párizsi zöld, már jóval hatékonyabbak voltak.

Ezek a színek gyorsan elterjedtek a különböző termékekben, például a könyvborítókban, a ruhákban, gyertyákban és a tapétákban, ám ezeknek a pigmenteknek fontos hátránya volt, hogy könnyen lebomlottak, ami során mérgező és rákkeltő arzént bocsátottak ki. A pigmentek által okozott megbetegedések száma hatalmas mértékű volt, és nem kizárt, hogy Napóleon gyomorrák általi halálában is szerepet játszott.

Nem a zöld azonban az egyetlen veszélyes pigment, ugyanis a piros egyik árnyalata is mérgező, mivel a vörös festék népszerű forrása a higany-szulfid volt évezredeken át. Ez szintén súlyos tüneteket okozhat, ahogy tette is a neolitikum időszakában, amikor több művész is higanymérgezést kapott.

Mindemellett a sárga szín is felkeltette a mérgező könyvekkel foglalkozó kutatók figyelmét, mivel abban ólom-kromát találtak. Az élénksárga szín a festők, például Vincent van Gogh, kedvence volt. A viktoriánus korban a ólom-kromátnak köszönhetően tudtak többféle színű borítókat készíteni.

Meg kell jegyezni, hogy ugyan az ólom és a króm is mérgező, mégis a régi sárga könyvek kevésbé veszélyesek, mint a zöldek és a pirosak. Ennek oka az, hogy az ólom-kromát nem oldódik fel az évek során.

Megijedni azonban nem kell a régi könyvektől, ugyanis annak nem lesz baja, aki csak átvitt értelemben falja a könyveket. Ugyanakkor a zöld pigmentben található vegyület alkalmi expozíciója szem, orr és torok irritációt okozhat.

(Forrás: 24.hu)