Elhunyt Kovács László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Életének 80. évében, szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az MTA szerdán az MTI-vel.Kovács László 1939-ben született Sátoraljaújhelyen. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1963-ban. Már harmadéves egyetemi hallgatóként elkezdett dolgozni a debreceni Élettani Intézetben, ahol Varga Emil elektrofiziológiai munkacsoportjának tagjaként a harántcsíkolt izmok membránjának elektromos és transzportsajátságait vizsgálta.

    
Kutatási eredményeit a sejtek membránfolyamatait vizsgálva, a jelátvitel elektrofiziológiai történéseit elemezve érte el. Elsőként tárta fel az intakt izomrostok kalciumhomeosztázisának, vagyis az élő szervezet változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodóképességének mennyiségi viszonyait. Kutatásai mellett oktatott is Debrecenben, 1975-ben adjunktusi, 1982-ben docensi, 1988-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 1991-ben megbízták az Élettani Intézet (később a Molekuláris Medicina Kutató Központ) vezetésével, az igazgatói posztot 2005-ig töltötte be. 1991-től az egyetem tudományos rektorhelyettesévé is megválasztották, e tisztségét négy éven keresztül viselte.
    

1987-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1998-ban választották meg az MTA levelező, majd 2004-ben rendes tagjává. Tudományos szervezetekben betöltött tisztségei közül kiemelkedik az MTA Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság elnöki, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) alelnöki, továbbá a Magyar Élettani Társaság alelnöki, illetve elnöki posztja.
    

Eredményeit egyebek mellett Akadémiai Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, Eötvös József-koszorúval és Széchenyi-díjjal ismerték el - olvasható az MTA közleményében.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

Megmérgezheti a kutyádat a jácint

Megmérgezheti a kutyádat a jácint

Kerti növények, amelyek veszélyesek, de akár halálosak is lehetnek a kedvencedre nézve.

Fantom kengurukat láttak az Egyesült Államokban

Fantom kengurukat láttak az Egyesült Államokban

Senki sem tudja, hogy mi állhat ezeknek a dolgoknak a hátterében.

Meghalt Paul Alexander, aki több mint 70 évig élt vastüdőben

Meghalt Paul Alexander, aki több mint 70 évig élt vastüdőben

A férfi 78 éves volt.

Rasszista metaforák lehetnek A dzsungel könyvében

Rasszista metaforák lehetnek A dzsungel könyvében

Kedvenc mesék sötét titkai.

Zombiszarvas-vírus

Zombiszarvas-vírus

Még nem tudni, hogy emberekre is átterjedhet-e a vadon élő állatokra rendkívül fertőző, halálos betegség.

Az orr hossza befolyásolhatja, hogy meddig fog élni a kutya

Az orr hossza befolyásolhatja, hogy meddig fog élni a kutya

Egy új kutatás szerint a fej formája, a testméret és a nem együttesen határozhatja meg, hogy hány évig élhetnek a kutyák.

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Valentin-napi bűncselekmények

Valentin-napi bűncselekmények

Megoldatlan bűnügyek, amelyeket a szerelmesek napján követtek el.

http://ujhazak.com