Véres és kegyetlen múltú elmegyógyintézetek, amelyek állítólag szellemjárta hellyé változtak

Kegyetlenül bántak a betegekkel azokban az 1800-as években épült intézményekben, amelyek ma paranormális jelenségekről híresültek el.Kijelenthetjük, hogy néhány elmegyógyintézet múltja hosszú, véres és kegyetlen. Ilyen pszichiátriai kórházak azok is, amelyek az 1800-as években épültek, ugyanis az orvostudomány akkoriban még gyerekcipőben járt, így a mentális betegek leginkább börtönben érezték magukat ezekben az intézményekben.

Ennek tudatában szellemek és paranormális jelenségek sem kellenek ahhoz, hogy rossz érzése támadjon annak, aki ellátogat ezekbe az intézményekbe. Ha viszont hiszel a szellemekben és a paranormális jelenségekben, akkor biztos, hogy nem fogsz meglepődni, hogy kísértetjárta hellyé váltak az alábbi elmegyógyintézetek, ha megismered a történelmüket.

Tauntoni Állami Kórház: 1854-ben nyitották meg a Taunton Állami Kórházat a Massachusettshez tartozó Tauntonban. Az intézményben több ezer mentális beteg élt. Közülük a legismertebb Honora Kelley, avagy becenevén „Jolly Jane”, aki arról vált ismeretté, hogy bevallotta 31 ember megölését, valamint elárulta, hogy azt tervezte, hogy több embert öl meg annál, mint amennyit bármely nő vagy férfi, aki valaha élt. A szóbeszéd szerint Kelley vágya nem teljesült, ezért azóta is a kórházban kísért.

Egy másik mendemonda szerint sátáni kultusz vezette a Taunton Állami Kórházat, aminek betegeit feláldozták azokhoz a sötét szertartásokhoz, amelyeket az alagsorban hajtottak végre. A beszámolók szerint valóban az alagsor az a helyiség, ahol a legtöbb szellemet látni, köztük egy árnyékos alakot, aki a látogatókat ijesztgeti.

Transz-Allegheny elmegyógyintézet: A világ második legnagyobb elmegyógyintézete volt a Transz-Allegheny elmegyógyintézet, ami ennek ellenére csak 240 beteg elhelyezésére volt képes, ám ez a szám megtízszereződött az 1950-es évekre. A rövid ideig Charles Mansont is kezelő elmegyógyintézet nemcsak túlzsúfoltságról híresült el, hanem a bántalmazásokról és az elhanyagolásról is.

Az elmegyógyintézetbe ellátogatók arról számoltak be, hogy erős szenvedést éreztek, és jelenéseket láttak. Az egyik szellemalak, aki a Ruth nevet kapta, a látogatókra támad. Az elektrosokk kamrákról az a hír járja, hogy gyakran sikolyokat hallani azokból. Az egyik épületvezető arról beszélt, hogy szemtanúja volt, hogy egyszerre 40 szobaajtót csapódik be.

A Transz-Allegheny elmegyógyintézet jelenlegi tulajdonosai kihasználják az intézmény hírnevét, ugyanis szellemtúrákat és más paranormális témájú eseményeket rendeznek az érdeklődőknek.

Pennhurst elmegyógyintézet: Eredetileg a testi és szellemi fogyatékossággal élők iskolájának szánták az 1908-ban átadott Pennhurst elmegyógyintézetet, ám hamarosan valami teljesen mássá vált. Előfordult például, hogy egy korábbi beteg szövetségi keresetet nyújtott be az intézet ellen.

Ez volt a Halderman kontra Pennhurst Állami Iskola és Kórház ügy, mely során kiderült, hogy az elmegyógyintézet megsértette a betegek nyolcadik és tizennegyedik jogát, valamint ez a per vezetett ahhoz a mérföldkőnek számító ítélethez, amely kimondta, hogy az állami gondozásban élő fogyatékosoknak alkotmányos joguk a megfelelő gondozás és oktatás.

Állítólag többféle visszaélés történt a Pennhurst Állami Iskola és Kórházban, így például az, hogy a betegeket a falhoz láncolták, a felnőtt pácienseket napokra lekötözték a gyerekágyakba, de a vádak szerint arra is volt példa, hogy megölték a problémás lakókat. Mindezek után nem meglepő, hogy paranormális nyomozások színterévé vált az intézet.

Beechworth elmegyógyintézet: 1867-ben adták át az 1995-ig működő Beechworth elmegyógyintézetet az Ausztráliában található Beechworth-ben. Az intézetben több, mint 9000 ember halt meg, míg be nem zárták, így nem meglepő, hogy az a hír járja, hogy az elhunytak közül többen is ott kísértenek.

A pletykák szerint egy zsidó nőt a származása miatt dobtak ki a felső emeleti ablakból. A rabbija orvost hívott a nőhöz, ám az életét már nem lehetett megmenteni. Egy másik történet szerint egy James nevű kisfiú szelleme az elmegyógyintézetbe látogató gyerekekkel beszélget, de szóltak már beszámolók szellemként megjelenő orvosokról, nővérekről és betegekről is, akiknek megvan a maguk tragikus története.St. Augustine elmegyógyintézet: Kent County elmegyógyintézet néven is ismert az Angliában található St. Augustine elmegyógyintézet, amit 1876-ban nyitottak meg, majd 1993-ban bezárták, ezzel véget vetve annak a hatalmas szenvedésnek, amit az ott élő betegek éltek át.

Az 1970-es években az egyik ápoló úgy döntött, hogy összefog egy helyi egyetemi kutatóval, hogy együtt elkészítsenek egy hosszú beszámolót arról, hogy milyen szörnyűségeket látott az elmegyógyintézetben. Ilyen embertelen tettek voltak például a betegeken végzett túlzásba vitt elektrosokk-kezelések, amelyeket akkor is végrehajtottak, ha az nem volt indokolt.

Napjainkban olyan beszámolók láttak napvilágot, amelyekben azt állítják a St. Augustine elmegyógyintézetbe látogatók, hogy úgy érezték, figyelik őket, lépéseket hallottak a hátuk mögött, izzó fényeket pillantottak meg és megmagyarázhatatlan rettegés tört rájuk.

Danvers elmegyógyintézet: A Danvers elmegyógyintézet különlegessége, hogy az 1692-es boszorkányperek helyszínén épült, ráadásul sötét, gótikus stílusban, ám mégsem erről vált ismertté, hanem arról, hogy annyira rosszul bántak ott a betegekkel, hogy ezért modern koncentrációs tábornak nevezték.

A súlyos túlzsúfoltság miatt az ott dolgozók rendszeresen elfeledkezettek a betegekről, akik ezért napokig nem kaptak ételt vagy ellátást. A Danvers elmegyógyintézetet „a prefrontális lobotómia szülőhelyének” is nevezik, ami sokat elárul arról, hogy mit műveltek a falai között.

Az intézet múltjának ismeretében nem meglepő, hogy a lebontása előtt az a hír járta az elhagyatott épületről, hogy kísérteties fényeket és hangokat láthatnak és hallhatnak azok, akik arra járnak.

Athén elmegyógyintézet: 1874-ben nyitották meg az ohiói Athénban az Athén elmegyógyintézetet, ahol mentális zavarral küzdő betegeket, köztük bűnügyi őrülteket kezeltek. Az intézet hamarosan túlzsúfolt és alulfinanszírozott lett, ami mellett arról is elhíresült, hogy betegbántalmazás folyik a falain belül.

A szóbeszéd szerint mindennapi volt az elektrosokkterápia és más kegyetlen kezelési módok, ám mindezek közül a legrosszabb a lobotómia volt, amit gyakran alkalmaztak a betegeken. Az elmegyógyintézet környékén több ezer sírba temették az azonosítatlan betegeket, akik közül több is a helyszínen kísért, legalábbis a beszámolók szerint.

Ararat elmegyógyintézet: Az eredetileg Ararat, majd később Aradale nevű elmegyógyintézet volt a legnagyobb Ausztráliában. Az intézményt 1867-ben nyitották meg, majd a hatóságok bezárták 1997-ben.

A működése ideje alatt több tízezer beteget kezeltek az elmegyógyintézetbe, köztük több ezer olyan bűnözőt is, akinek mentális egészsége nem tette lehetővé azt, hogy hagyományos börtönbe töltse a büntetését.

Araratot Ausztrália egyik legkísértetiesebb helyeként tartották számon, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy több, mint 13 000 beteg halt meg ott. Napjainkban Ausztrália egyik legnépszerűbb szellemtúra-helyszínévé vált az egykori elmegyógyintézet.

(Forrás: noiportal.hu)