Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben
Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek szerdán a Farkasréti temetőben. L. Simon László kormánybiztos hangsúlyozta: nem lehet kisajátítani az emlékezés jogát, az emlékeztetés kötelességét.
Mintegy száz ember előtt, zuhogó esőben tartott beszédében L. Simon László emlékeztetett: 69 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget Budapest ostroma, ami nagyszámú katonai és polgári áldozatot követelt.
Azt mondta: az elmúlt hetek történelmi, politikai kérdések körül zajló vitái arra hívják fel a figyelmet, hogy az emlékezés jogát, az emlékeztetés kötelességét kisajátítani nem lehet.
Mindenkire emlékezni kell, aki a magyar nemzetnek vesztesége volt. Emlékezni kell a második világháború áldozataira: a civil áldozatokra, a holokauszt áldozataira, a deportáltakra, a háborúban a hazáért harcoló hősökre, a német és a szovjet megszálló hadseregek áldozataira, a kifosztottakra, a meggyalázottakra - mondta L. Simon László.
A kormánybiztos kiemelte: nagyon fontos tisztába tenni, hogy mind az első és mind a második világháborúban a katonák a kötelességüket teljesítették: a hazájukért harcoltak.
Mint mondta, a magyar kormányt az elmúlt hetek vitáiban történelemhamisítással vádolták meg. "Ezt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanunk" - jelentette ki L. Simon László, majd úgy folytatta: a kormánynak nincs olyan tagja, aki ne lenne tisztában a második világháború politikai vezetésének felelősségével, a megszálló németekkel kollaboráló nyilas hatalom "menthetetlen bűnével".
Ugyanakkor nem lehet elmenni olyan tények mellett mint például, hogy a Kállay Miklós vezette kormány 1942 és 1944 számtalan kísérletet tett a háborúból való kiugrásra, valamint Magyarország sok szempontból kényszerpályán volt - fűzte hozzá.
Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, aki - mint mondta, 1944-ben a Marczibányi téri iskolának tíz éves tanulója volt - gyermekkori emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel.
Felelevenítette, hogy egy pincében vészelték át az ostromot, ott gyűltek össze a 14 lakásos házuk lakói, nem volt fűtés, áram és vízszolgáltatás sem.
A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett megemlékezés végén polgári áldozatok sírjánál a jelenlévők, köztük Boros Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szegő László dandártábornok, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, virágokat helyeztek el.
A megemlékezésen jelent volt több budapesti középiskola osztálya.
MTI
Mintegy száz ember előtt, zuhogó esőben tartott beszédében L. Simon László emlékeztetett: 69 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget Budapest ostroma, ami nagyszámú katonai és polgári áldozatot követelt.Azt mondta: az elmúlt hetek történelmi, politikai kérdések körül zajló vitái arra hívják fel a figyelmet, hogy az emlékezés jogát, az emlékeztetés kötelességét kisajátítani nem lehet.
Mindenkire emlékezni kell, aki a magyar nemzetnek vesztesége volt. Emlékezni kell a második világháború áldozataira: a civil áldozatokra, a holokauszt áldozataira, a deportáltakra, a háborúban a hazáért harcoló hősökre, a német és a szovjet megszálló hadseregek áldozataira, a kifosztottakra, a meggyalázottakra - mondta L. Simon László.
A kormánybiztos kiemelte: nagyon fontos tisztába tenni, hogy mind az első és mind a második világháborúban a katonák a kötelességüket teljesítették: a hazájukért harcoltak.
Mint mondta, a magyar kormányt az elmúlt hetek vitáiban történelemhamisítással vádolták meg. "Ezt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanunk" - jelentette ki L. Simon László, majd úgy folytatta: a kormánynak nincs olyan tagja, aki ne lenne tisztában a második világháború politikai vezetésének felelősségével, a megszálló németekkel kollaboráló nyilas hatalom "menthetetlen bűnével".
Ugyanakkor nem lehet elmenni olyan tények mellett mint például, hogy a Kállay Miklós vezette kormány 1942 és 1944 számtalan kísérletet tett a háborúból való kiugrásra, valamint Magyarország sok szempontból kényszerpályán volt - fűzte hozzá.
Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, aki - mint mondta, 1944-ben a Marczibányi téri iskolának tíz éves tanulója volt - gyermekkori emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel.
Felelevenítette, hogy egy pincében vészelték át az ostromot, ott gyűltek össze a 14 lakásos házuk lakói, nem volt fűtés, áram és vízszolgáltatás sem.
A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett megemlékezés végén polgári áldozatok sírjánál a jelenlévők, köztük Boros Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szegő László dandártábornok, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, virágokat helyeztek el.
A megemlékezésen jelent volt több budapesti középiskola osztálya.
MTI
Hozzászólások