Darák Péter: a nagy ügyeket ki kell emelni a futószalagról

A nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a Kulcsár-ügy megismételt büntetőperében az eljárás megindulása után tizenkét és fél évvel várható elsőfokú ítélet.

Az ilyen ügyeket többleterőforrások hozzárendelésével kell kiemelni a futószalagról - tette hozzá.

kúria

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága idén nyáron egy hat éve húzódó munkaügyi per miatt kimondta, hogy az elhúzódó eljárásokkal szemben a magyar jogrendben nincs hatékony jogorvoslat. Ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni. Több száz ilyen ügy van Strasbourgban - emlékeztetett a főbíró.

Darák Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: megtévesztő egy-egy ilyen ügyből kiindulni, az összképhez hozzátartozik az a sok-sok hasonló terjedelmű és bonyolultságú eljárás, amelyet viszont sikerült észszerű időn belül lezárniuk a bíráknak.

Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart - mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén.

A közigazgatási perekről szólva elmondta: jóval több mint felük adóügy. Nem csak az ügyek mennyisége okoz nehézséget, esetenként a megítélésük is.
Ilyenek például a nemzetközi láncügyleteknél felmerülő áfával kapcsolatos ügyek, amelyekben az Európai Unió Bírósága szerint a marasztaláshoz többek között bizonyítani kell, az érintett tudta vagy tudnia kellett, hogy visszaélést megvalósító jogügyletben vesz részt.

A korábbi években a magyar adóhatóság megtámadott határozatainak mintegy kilencven százalékát hagyta helyben a bíróság, ma már ez az arány nyolcvan százalék alá csökkent. Ám ez nem a NAV munkájának színvonalromlását, hanem az értelmezési nehézségeket jelzi - mondta a főbíró.

Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata.
Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban - jegyezte meg.

Az is vegyes reakciókat vált ki a bírói karból, ha az Ab egy jogszabály alkotmányellenességét az arra alapított ítéleten, bírói értelmezésen kéri számon és az ítéletet alkotmányellenesség miatt megsemmisíti, miközben az alapjául szolgáló rendelkezést érintetlenül hagyja - mondta a Kúria elnöke.

A bírósági gyakorlatot egyértelműen befolyásoló alkotmánybírósági döntésekre példaként a múlt évi veszprémi időközi választással kapcsolatos ügyet említette, ahol az Ab részben a strasbourgi bíróságra hivatkozva írta felül az általános bírói gyakorlatot. Kész Zoltán ellenzéki összefogással induló független jelölt a kampányban arról beszélt: a tizenkét jelölt közül tizenegy valójában különböző mezben induló fideszes "kamujelölt".

Ezt a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is olyan tényállításként értékelte, ami nem felel meg a valóságnak.

Az Ab azonban tágabban értelmezte a véleményszabadságot: a közszereplők közti politikai vitahelyzet kontextusában szinte minden értékítéletnek számít és a véleményszabadság körébe tartozik. Az Ab döntése óta a bíróságok feltehetőleg szigorúbban ítélik meg a hasonló szituációkra alapított kereseteket.

A nyíregyházi Huszár telepi iskola ügyében született kúriai döntésről azt mondta: egy, a magyar joggyakorlatban korábban fel nem merült szempont kapott hangsúlyt. A Kúria ebben az ügyben nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy van-e és miben áll a tényleges joghátrány, amelyet a formálisan megvalósuló elkülönítés a per kezdeményezői szerint okoz.

Az elkülönítés ebben az esetben nem valamiféle szabályozás eredménye - ami ennél fogva diszkriminatív, tiltott lenne -, hanem tényeken alapul; például, hogy az iskola környékén szinte csak romák élnek.

A szülők kellő ismereteken alapuló szabad választása alapján történt a gyermekek beiskolázása. Az érintettek rendre pozitívan nyilatkoztak az iskolát működtető egyház tevékenységéről. Így a Kúria szerint az oktatásban résztvevőket nem éri hátrány.

Az illegális migrációval kapcsolatban Darák Péter azt emelte ki, hogy ezek az ügyek nem jutnak el a Kúriáig, amelynek azonban vizsgálódnia kell alapjogokat érintő problémák esetén.

Az elnök elmondta, az október 20-án közzé tett kúriai döntések - az üzletek vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatban - nyilvánvalóvá tették, hogy szükséges a népszavazási törvény módosítása, amelyet a Kúria az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján kezdeményezni fog. Az úgynevezett versengő népszavazási kezdeményezések esetében jogi jelentősége van az egyes kezdeményezések benyújtási időpontjának és annak, hogy az azonos tárgyú kezdeményezésről a Kúria mikor dönt.

A jelenleg hatályos törvény e tekintetben nem ad útmutatást azon fontos eljárási kérdésben, hogy a Kúria népszavazási ügyben hozott határozatát mikor kell jogerősnek és közöltnek tekinteni, illetve nem szabályozza azt sem, hogy népszavazási kérelem előterjesztésének mi a pontos időpontja.

Világos törvényi szabályozás szükséges abban a körben, hogy mikor nyílik meg kúriai jogorvoslat esetén a újabb kérelem előterjesztésének lehetősége és erre a kérelemre milyen időpontok vonatkoznak - hangsúlyozta.

A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartásával összefüggő ügyek felszínre hozták e törvényi szabályozás azon problémáját is, amely jogi személy kezdeményező esetében kérdésessé teszi az előterjesztés módját és lehetőségét - fűzte hozzá Darák Péter.

MTI

Hozzászólások


Hatalmas siker: Oscar-díjat nyert Deák Kristóf Mindenki c. filmje!

Hatalmas siker: Oscar-díjat nyert Deák Kristóf Mindenki c. filmje!

Újabb magyar film érdemelte ki az Oscart, ezúttal a rövidfilm kategóriában!

Vizsgálják az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit

Vizsgálják az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja a világ legigazságtalanabb ítéletét, Trianon körülményeit.

Mészáros Lőrinc sikertörténete

Mészáros Lőrinc sikertörténete

Ha van amerikai álom, akkor magyar álom is létezik.

Magyarország a felsőoktatásban jeleskedni fog a gender oktatásban

Magyarország a felsőoktatásban jeleskedni fog a gender oktatásban

Az ELTE a világ legnagyobb áltudományának mesterszakát indítja.

Gyomorforgató ételt kaptak a rendőrök, akik a déli határnál végeznek szolgálatot

Gyomorforgató ételt kaptak a rendőrök, akik a déli határnál végeznek szolgálatot

Szörnyen gusztustalan ételt kaptak a „megbecsült”, munkájukat végző becsületes rendőrök.

Kiparodizáltak egy politikai lapot – be is rágtak a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra

Kiparodizáltak egy politikai lapot – be is rágtak a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Magyar Időket keményvonalas kamulapnak tüntette fel.


Migránsok ezreit telepítené Magyarországra a Magyar Helsinki Bizottság!

Migránsok ezreit telepítené Magyarországra a Magyar Helsinki Bizottság!

A migrációs intézményrendszert holland mintára alakítaná át a Magyar Helsinki Bizottság.

Nem találod ki, hogy mivel fűtik az új zöld rendszámos, méregdrága elektromos buszokat

Nem találod ki, hogy mivel fűtik az új zöld rendszámos, méregdrága elektromos buszokat

Az idős emberek még emlékeznek arra, amikor a vasúti kocsikat a kalauz kályhával fűtötte fel.

Szörnyű, hogy eladósodott Mészáros Lőrinc

Szörnyű, hogy eladósodott Mészáros Lőrinc

Felügyelet mellett enged betekintést vagyonnyilatkozatába.

Lenyűgöző képek Magyarországról Trianon előtt

Lenyűgöző képek Magyarországról Trianon előtt

Trianonnal a világhatalom a legigazságtalanabb „békeszerződését” erőszakolta Magyarországra!

http://ujhazak.com