Fenntarthatatlanok és egészségtelenek az otthonaink- Közli az első hazai lakhatási szegénységről készült tanulmány.

A háztartások negyedének korábban már akadtak gondjai a lakás fenntartásával, az otthonok egynegyede egészségtelen, valamint kevés a szociális bérlakások száma. Ezekkel a lehangoló eredményekkel fejeződött be a Habitat For Humanity kutatása, melyet Kőszeghy Lea kezdeményezett. A Habitat For Humanity nevezetű szervezet a méltatlan lakáskörülmények ellen küzd, kutatását évről évre ismételné, hogy figyelemmel kísérhessék az eredmények  javulását vagy a romlást. A munkájukat nagyban megnehezítette a kevés rendelkezésre álló adat.

A lakhatási szegénység kifejezést az ENSZ definíciója szerint értelmezte a szervezet, magyar helyzetre, miszerint lakhatási szegénységnek számít, ha egy család tisztázatlan jogi körülmények között él az adott ingatlanban, tehát ha rossz az ingatlan minősége, ha a munkavállalás társadalmi felzárkózás szempontjából rossz helyen van, illetve akkor is ha a lakás nem megfizethető. Szintén szempontként kezelték, hogy itthon a fogyatékosok és a rászorulók hogyan juthatnak lakáshoz. Ennél az esetnél kérdőjelezték meg a bérlakásokat, melyekből mint kiderült rendkívül kevés van, és az a kevés is igen rossz állapotban van. A szervezet megállapította: Ilyen körülmények között nem lehet hatékony szociális bérlakás rendszert működtetni az országban. Hazánkban rengeteg ember otthona egészségtelen, azaz penészednek, beáznak a falak, és még mindig sok lakásba nincs bevezetve a vezetékes víz, és nincs fürdőszoba, WC. A felújításra a tulajdonosoknak többnyire nincs pénzük.

Ráadás, hogy a szegénység kezd koncentrálódni, ami városi, és vidéki nyomornegyedek kialakulásához vezet. A felsorolt problémák közül Kőszeghy Lea szerint  a lakások megfizethetetlenségével van. A magyar ingatlanok nagy része küszködik a közüzemi számlák befizetésével.