Jogerősen lezárult a vádlottak többségénél a Takszöv-ügy tárgyalása

Jogerős ítélet született a 2000-es évek közepén több mint félszáz takarékszövetkezetnek milliárdos kárt okozó csalási ügyben a vádlottak többsége esetében pénteken a Szegedi Ítélőtáblán.A bíróság húsz vádlottat mondott ki bűnösnek bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettében mint tettest, illetve mint bűnsegédet. Más vádlottakat csalás minősített esete miatt marasztalt el a bíróság, s egyes vádlottakat lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal visszaélés, csődbűncselekmény bűntettében is bűnösnek mondtak ki.
    

Az elsőrendű vádlott esetében azonban a táblabíróság hatályon kívül helyezte a bűnösségét kimondó elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszéket. A férfi még az eljárás kezdeti szakaszában megszökött a házi őrizetből, és ismeretlen helyre távozott. 2020 nyarán azonban kiderült, hogy Argentínában él, így más szabályok szerint kellett volna folytatni vele szemben az eljárást, ez azonban nem így történt.
    

A másodrendű vádlottat öt év, három másik vádlottat három év börtönbüntetéssel sújtottak. A többi vádlottra rövidebb idejű szabadságvesztést szabtak ki, egy részüknél a büntetés végrehajtását felfüggesztették, kettő vádlottat pénzbüntetéssel sújtottak. A bűnszervezetben résztvevő vádlottak nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Több vádlottal szemben - esetenként több tízmillió forintra - vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
    

2010-ben 46 vádlottal szemben indult elsőfokú eljárás a Csongrád Megyei Bíróságon, közülük 35 vádlott ügyében született 2022-ben elmarasztaló ítélet a Szegedi Törvényszéken. A vádlottak közül többen elhunytak az elmúlt 14 évben, illetve az elsőfokú eljárás során elfogadták az ügyészség által indítványozott büntetést. Másodfokon 34 vádlott ügyét tárgyalta a táblabíróság.
    

Hat vádlott bűnösségéről a táblabíróság a Szegedi Törvényszéktől eltérő ítéletet hozott, illetve egyes vádpontok esetében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítélet bizonyos rájuk vonatkozó részeit. Így esetükben megnyílt a lehetőség a fellebbezés bejelentésére, erre az ügyészség és a védelem három nap gondolkodási időt kért.
    

Az elsőfokú ítélethez képest a táblabíróság további egy vádlott esetében állapította meg, hogy részt vett a bűnszervezetben, őt két év börtönbüntetéssel sújtották, melyből nem bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet szerint a vádlottak egy bérleti szerződéseken, illetve csendes faktor konstrukción alapuló csalássorozattal 2002 és 2007 között összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melynek csak egy része térült meg.
    

A magyar kriminalisztika történetében ritkának számító csalás lényege az volt, hogy több mint 300 cég több mint 1100 fiktív bérleti szerződést kötött a bűnszervezeteket vezető négy vádlott által létrehozott nyolc bérbeadó cég valamelyikével, úgy, hogy a bérleti szerződésekben feltüntetett eszközök vagy nem is léteztek vagy valós értékük csupán töredéke volt a megállapodásokban feltüntetnek. Többször is előfordult, hogy a bérbevevő cég ugyanaz a vállalkozás volt, amely az adott eszközt szállította az ügylethez.
    

Ezt követően a bérbeadó cégek a bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért eladták a takarékszövetkezeteknek. A pénzintézetek követelésükből azonban csak mintegy 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a bérbevevő cégektől. E vállalkozások egy részét a vádlottak a bűncselekmények érdekében hozták létre, akadt olyan, melyeket az elkövetők megtévesztéssel vonták be az ügyletekbe, s olyan is, amely a csalásból származó pénz miatt vett részt benne.
    

A megszerzett összeget a vádlottak részben a bűnszervezet működtetésére fordították: valótlan tartalmú számlákat finanszírozták belőle, a csalásban közreműködőket "fizették ki", jelentős összeget befektették, de költötték luxuscikkekre, s támogatták belőle a Diósgyőr NB I-es focicsapatát is. A bűncselekményekkel miatt 2005-ben indult az első nyomozás, de a csalások egészen 2007 nyaráig folytatódtak.
    

Benedek Tibor tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a maga idején újszerű pénzügyi konstrukció működőképes lehetett volna, de a bűnszervezetet kialakító vádlottak meglátták benne a könnyű pénzszerzés lehetőségét, és ehhez megtalálták a megfelelő partnereket. A konstrukció működtetéséhez folyamatosan egyre több bérleti szerződés megkötésére kellett volna, és a rendszer így szükségszerűen egyszer összeomlott.
    

Az elkövetett bűncselekmények még húsz év után is kiemelkedő tárgyi súlyúnak számítanak, ha az eljárás nem húzódik el ilyen hosszú ideig, a kiszabott büntetések többszöröse lenne indokolt - hangsúlyozta a bíró, miért nem láttak lehetőséget - egy vádlott kivételével - az enyhítésre.


(Forrás: MTI)