Palkovics: a felsőoktatási intézmények érdekében tevékenykednek a konzisztóriumok
Ünnepélyes keretek között átadták a felsőoktatási intézmények konzisztóriumi tagjainak megbízólevelét szerdán a fővárosban. Palkovics László oktatási államtitkár a rendezvényen azt kérte az új testületek tagjaitól, hogy a felsőoktatási intézmények érdekében végezzék feladataikat.
29 állami intézményben jönnek létre konzisztóriumok. Az oktatási államtitkár rámutatott: a felsőoktatási stratégia fontos eleme a fenntartói érdekek képviseletének erősítése, ennek része volt a kancellári funkció bevezetése, és ide tartozik a konzisztóriumok megalakítása is.
Kifejtette: az újonnan megalakuló testületek előzetes egyetértése szükséges az intézményfejlesztési tervek, az éves költségvetés, beszámoló a vagyongazdálkodási terv elfogadásához.
Az egyes kérdésekben a végső döntést továbbra is a szenátus hozza meg, de akkor kerülhet elé egy-egy téma, ha az egyeztetés megtörtént - jelezte.
A konzisztórium tagja a rektor és a kancellár, három tagot pedig az oktatásért felelős miniszter delegál az intézmény gazdasági-társadalmi környezete, az intézmény és a hallgatói önkormányzat javaslatára. A testületekbe az egyetemet fontosnak tartó, de a saját területükön kiváló munkát végző szakemberek kerülhettek.
A tagok megbízatása öt évre szól, újraválaszthatók és társadalmi munkában végzik a tevékenységüket - jelezte Palkovics László, aki szerint a konzisztóriumok tevékenysége minőségi váltást hozhat a felsőoktatásban.
Tevékenységükhöz a tárca minden támogatást meg fog adni - hangzott el.
Szólt arról is, hogy 2013 óta folyamatosan nő a központi költségvetési források összege, a 2015-ös 201 milliárdról idén 254 milliárdra, jövőre 264 milliárdra.
Palkovics László úgy fogalmazott, hogy ambiciózus célokat tűztek ki a felsőoktatás megújítása érdekében, az eredmények azonban nem azonnal mutatkoznak meg, ehhez mintegy 15 évre van szükség. A felsőoktatási stratégiával összefüggésben kiemelte: a munkaerő-piaci elvárások rendkívül fontosak, és az igazodó képzési struktúra kialakítására van szükség.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke azt mondta: az egyetemek választott állami vezetése nagy várakozással tekint a konzisztóriumok működése elé.
Azt is gondolja, hogy elősegíthetik az egyetemek oktatási, kutatási funkciója mellett a társadalom és a gazdasági élet felé való nyitottság növelését.
Az MRK elnöke ugyanakkor a kancellári rendszerről kritikát is megfogalmazott. Azt mondta, a kancellári rendszer az intézmények többségében jól működik, de nem mindenütt. Az intézmények egy részében továbbra is megosztottság jellemző, ami felesleges pluszenergiákat visz el.
MTI
29 állami intézményben jönnek létre konzisztóriumok. Az oktatási államtitkár rámutatott: a felsőoktatási stratégia fontos eleme a fenntartói érdekek képviseletének erősítése, ennek része volt a kancellári funkció bevezetése, és ide tartozik a konzisztóriumok megalakítása is.
Kifejtette: az újonnan megalakuló testületek előzetes egyetértése szükséges az intézményfejlesztési tervek, az éves költségvetés, beszámoló a vagyongazdálkodási terv elfogadásához.
Az egyes kérdésekben a végső döntést továbbra is a szenátus hozza meg, de akkor kerülhet elé egy-egy téma, ha az egyeztetés megtörtént - jelezte.
A konzisztórium tagja a rektor és a kancellár, három tagot pedig az oktatásért felelős miniszter delegál az intézmény gazdasági-társadalmi környezete, az intézmény és a hallgatói önkormányzat javaslatára. A testületekbe az egyetemet fontosnak tartó, de a saját területükön kiváló munkát végző szakemberek kerülhettek.
A tagok megbízatása öt évre szól, újraválaszthatók és társadalmi munkában végzik a tevékenységüket - jelezte Palkovics László, aki szerint a konzisztóriumok tevékenysége minőségi váltást hozhat a felsőoktatásban.
Tevékenységükhöz a tárca minden támogatást meg fog adni - hangzott el.
Szólt arról is, hogy 2013 óta folyamatosan nő a központi költségvetési források összege, a 2015-ös 201 milliárdról idén 254 milliárdra, jövőre 264 milliárdra.
Palkovics László úgy fogalmazott, hogy ambiciózus célokat tűztek ki a felsőoktatás megújítása érdekében, az eredmények azonban nem azonnal mutatkoznak meg, ehhez mintegy 15 évre van szükség. A felsőoktatási stratégiával összefüggésben kiemelte: a munkaerő-piaci elvárások rendkívül fontosak, és az igazodó képzési struktúra kialakítására van szükség.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke azt mondta: az egyetemek választott állami vezetése nagy várakozással tekint a konzisztóriumok működése elé.
Azt is gondolja, hogy elősegíthetik az egyetemek oktatási, kutatási funkciója mellett a társadalom és a gazdasági élet felé való nyitottság növelését.
Az MRK elnöke ugyanakkor a kancellári rendszerről kritikát is megfogalmazott. Azt mondta, a kancellári rendszer az intézmények többségében jól működik, de nem mindenütt. Az intézmények egy részében továbbra is megosztottság jellemző, ami felesleges pluszenergiákat visz el.
MTI
Hozzászólások