BÉT-elnök-vezérigazgató: tőkepiaci finanszírozás kell a cégek versenyképességéhez
A Fák tényleg az égig érnek? című rendezvényen Végh Richárd hozzátette, az utóbbi időszakban a rendkívül kedvező hozamkörnyezet miatt Magyarországon a vállalatok nem voltak rákényszerítve, hogy a tőzsdéről vonjanak be tőkét. Az európai uniós finanszírozásban várható változások miatt azonban ezeknek a társaságoknak is számolniuk kell a tőzsdére lépéssel - jegyezte meg.
Magyarország az egyik leginkább bankok által finanszírozott gazdaság Európában, ez azonban sérülékennyé tette az országot az olyan időszakokban mint a 2008-as gazdasági válság volt, amikor nem állt rendelkezésre a magyar vállalatok számára alternatív finanszírozási forrás. Mindezek miatt fontos, hogy a bankrendszer mellett a tőkepiac is hozzá tudjon járulni az egyes társaságok fejlődéséhez - mondta.
Végh Richárd beszámolt a BÉT 2016-ban meghirdetett ötéves stratégiájának eddigi eredményeiről is, és közölte, hogy 2016-2017-ben olyan vállalatok léptek a magyar tőzsdére, mint az Alteo, a Duna House és a Waberer's. Szólt arról is, hogy az utóbbi időben nemcsak klasszikus technikai bevezetéssel léptek új társaságok a tőzsdére, hanem úgy is, hogy már a tőzsdén lévő vállalatok tulajdonosi köre és ezáltal stratégiájuk alakult át. Példaként az Opust, a Konzumot, illetve az Appeninnt említette.
Végh Richárd arra is felhívta a figyelmet, hogy a BÉT rendszerében már működő kategóriák (prémium, standard, T-kategória) mellett egy új piaci szegmenst is létrehoztak, ez az úgynevezett Xtend, ami kifejezetten a magyarországi középvállalatok tőzsdei megjelenéséhez nyújt lehetőséget. A középvállalkozások tőzsdére lépését ezen felül segíti még a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely 13 milliárd forintos állami forrással gazdálkodik.
A BÉT elnök-vezérigazgatója szerint még idén, a szeptember-októberi időszakban megjelenhet az első belépő az Xtend kategóriában. Ugyanakkor megjegyezte, 300-400-ra tehető azoknak a magyar tulajdonú középvállalatoknak a száma, amelyek alkalmasak lehetnek a tőzsdére lépésre. Beszélt arról is, hogy nagyon nyitott tőzsde a magyar, hiszen a forgalomnak több mint a felét külföldi befektetők generálják, a BÉT-re bevezetett részvények 66 százaléka külföldi intézményi befektetők kezén van, a likviditásban azonban fontos a magyarországi intézmények és a lakosság aktív részvétele is.
A lakosság tőzsdéhez való viszonyáról megjegyezte, hogy az elmúlt 3-4 évben 30 százalékkal, 48 000 milliárd forintra emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona, ezen belül 1,6 százalékos a részvénykitettség. Ez az arány a szomszédos országoknál 2 és 6 százalék között mozog, azaz a lakosság befektetői szerepét lehet még tovább bővíteni, amiben a pénzügyi kultúra, illetve a pénzügyi tudatosság erősítésének fontos szerepe van - vélte a BÉT elnök-vezérigazgatója.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások