Ankara ellenőrzése alatt áll csaknem ezer németországi mecset
Ankarából irányítanak csaknem ezer németországi mecsetet, és ennek révén több millió németországi muzulmán vallási életét befolyásolják Törökországból fizetett hitszónokok - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
A Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) nevű szervezet 900 németországi vallási közösséget fog össze és közvetlenül a török állami vallásügyi hatóság irányítása alatt áll. A hatóság jelentőségét mutatja, hogy átszámítva mintegy 600 milliárd forintos költségvetése meghaladja számos minisztérium, például a külügyminisztérium büdzséjét, és 120 ezer munkatársat foglalkoztat.
A DITIB a Welt am Sonntag kérdésére azt ugyan nem árulta el, hogy mennyi pénzt kap Ankarától, de azt közölték, hogy jelenleg nagyjából 970 olyan hitszónok dolgozik a DITIB hálózatához tartozó németországi mecsetekben, akiket a török állami vallásügyi hatóság küldött az országba. Megbízásuk öt évre szól.
A lap szerint a feladat az iszlám egy konzervatív szunnita válfajából és a török nyelvből álló "pántörök önazonosság" terjesztése és erősítése. A politika és a vallásos kultúra határai azonban esetenként összemosódnak, így előfordul, hogy a DITIB-hez tartozó mecsetekben a török kormánypártot, az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP), valamint Recep Tayyip Erdogan török elnököt támogató propagandát folytatnak, de előfordulnak antiszemita megnyilatkozások is.
Az AKP ideológiája és a szalafizmus - a szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata - közötti határ is elmosódik - mondta a Welt am Sonntagnak Abdel-Hakim Ourghi, a freiburgi egyetem vallástudósa, aki szerint az "Erdogan-kozmosz" egy sor alapvető kérdésben, köztük az erőszak alkalmazása vagy a férfi-nő viszony ügyében egy igen konzervatív, az iszlám VII. századi állapotának megfelelő vallásfelfogáson alapul, és a radikalizálódás "előszobáját" jelenti.
A kutató hangsúlyozta: veszélyezteti Németországban a társadalmi integrációt, ha "török polgártársaink vallásának jövőjét külföldről határozzák meg".
Több politikus is bírálta a DITIB tevékenységét. A szervezetet "Törökország irányítja, és nem a német, hanem a török politikai felfogást közvetíti", ami elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezet - mondta a Welt am Sonntagnak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, ismertetve pártja követelését, amely szerint az iszlám hitszónokok képzését állami felügyelet alá kell vonni. Hozzátette: a CSU mindenfajta külföldi politikai-vallási "hittérítést" elutasít, mert ez a tevékenység akadályozza a bevándorlók beilleszkedését.
Bírálták a DITIB-et a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről is, a CDU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője viszont azt mondta, hogy a szervezet "folyamatos és konstruktív" együttműködéssel segíti a muzulmán kisebbség képviselői és a szövetségi kormány érdekegyeztető testülete, a Német Iszlám Konferencia (DIK) munkáját.
A Welt am Sonntag felidézte, hogy Ausztriában nemrégiben új törvényt alkottak a muzulmán vallás gyakorlásáról, és az "európai iszlám" kialakítását célzó törekvések jegyében nem hosszabbítják meg a külföldről fizetett hitszónokok vízumát, vagyis gyakorlatilag kiutasítják őket. A lap felvetette, hogy az osztrák gyakorlat "modell lehet Németországnak is".
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.
MTI
A Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) nevű szervezet 900 németországi vallási közösséget fog össze és közvetlenül a török állami vallásügyi hatóság irányítása alatt áll. A hatóság jelentőségét mutatja, hogy átszámítva mintegy 600 milliárd forintos költségvetése meghaladja számos minisztérium, például a külügyminisztérium büdzséjét, és 120 ezer munkatársat foglalkoztat.
A DITIB a Welt am Sonntag kérdésére azt ugyan nem árulta el, hogy mennyi pénzt kap Ankarától, de azt közölték, hogy jelenleg nagyjából 970 olyan hitszónok dolgozik a DITIB hálózatához tartozó németországi mecsetekben, akiket a török állami vallásügyi hatóság küldött az országba. Megbízásuk öt évre szól.
A lap szerint a feladat az iszlám egy konzervatív szunnita válfajából és a török nyelvből álló "pántörök önazonosság" terjesztése és erősítése. A politika és a vallásos kultúra határai azonban esetenként összemosódnak, így előfordul, hogy a DITIB-hez tartozó mecsetekben a török kormánypártot, az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP), valamint Recep Tayyip Erdogan török elnököt támogató propagandát folytatnak, de előfordulnak antiszemita megnyilatkozások is.
Az AKP ideológiája és a szalafizmus - a szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata - közötti határ is elmosódik - mondta a Welt am Sonntagnak Abdel-Hakim Ourghi, a freiburgi egyetem vallástudósa, aki szerint az "Erdogan-kozmosz" egy sor alapvető kérdésben, köztük az erőszak alkalmazása vagy a férfi-nő viszony ügyében egy igen konzervatív, az iszlám VII. századi állapotának megfelelő vallásfelfogáson alapul, és a radikalizálódás "előszobáját" jelenti.
A kutató hangsúlyozta: veszélyezteti Németországban a társadalmi integrációt, ha "török polgártársaink vallásának jövőjét külföldről határozzák meg".
Több politikus is bírálta a DITIB tevékenységét. A szervezetet "Törökország irányítja, és nem a német, hanem a török politikai felfogást közvetíti", ami elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezet - mondta a Welt am Sonntagnak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, ismertetve pártja követelését, amely szerint az iszlám hitszónokok képzését állami felügyelet alá kell vonni. Hozzátette: a CSU mindenfajta külföldi politikai-vallási "hittérítést" elutasít, mert ez a tevékenység akadályozza a bevándorlók beilleszkedését.
Bírálták a DITIB-et a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről is, a CDU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője viszont azt mondta, hogy a szervezet "folyamatos és konstruktív" együttműködéssel segíti a muzulmán kisebbség képviselői és a szövetségi kormány érdekegyeztető testülete, a Német Iszlám Konferencia (DIK) munkáját.
A Welt am Sonntag felidézte, hogy Ausztriában nemrégiben új törvényt alkottak a muzulmán vallás gyakorlásáról, és az "európai iszlám" kialakítását célzó törekvések jegyében nem hosszabbítják meg a külföldről fizetett hitszónokok vízumát, vagyis gyakorlatilag kiutasítják őket. A lap felvetette, hogy az osztrák gyakorlat "modell lehet Németországnak is".
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.
MTI
Hozzászólások