Lázár: a kormány elutasítja a bevándorlási kvótarendszer tervét
A kormány határozottan elutasítja a menekültek kötelező befogadására vonatkozó uniós kvótarendszer tervét - erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János arról is beszélt, hogy szerinte Strasbourg és Brüsszel támadást indít a tényleges életfogytiglan magyarországi intézménye ellen.
Magyarország azt az álláspontot támogatja - amit a belügyminiszterek tanácsa már megfogalmazott -, hogy az Európai Unióba érkező bevándorlókat először az EU határain kívül kellene megállítani, ott fogadópontokat létesíteni, majd megfontolni beléptetésüket a közösség területére. Tehát nem az EU-n belül, hanem az EU határain kívül kellene fogadni a menekültáradatot - nyomatékosította a miniszter.
Megjegyezte, hogy az idén eddig csaknem 49 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt, míg 2014 ugyanezen időszakában ez a szám 4200 körül volt.
A kormány jövő heti ülésén foglalkozik a bevándorlással - jelezte.
Lázár János szólt arról is, jövő kedden Brüsszelbe utazik, hogy tájékoztassa az Európai Bizottságot Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. uniós megbízása - az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzése - ügyében.
Szavai szerint Magyarország és az EU kapcsolatának jót tenne, ha ezt a "félreértést" sikerülne tisztázni. Közölte egyúttal, hogy levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki "beismeri, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát".
A sajtótájékoztatón téma volt a magyarországi tényleges életfogytig tartó büntetés intézménye is, amelyet - emlékeztetett Lázár János - a strasbourgi bíróság az európai joggal összeegyeztethetetlennek tart.
Magyarország erre reagálva azt ajánlotta fel, hogy bizonyos idő után megadja a kegyelem kérvényezésének lehetőségét az ilyen büntetést töltőknek. Úgy tűnik azonban - folytatta -, hogy ezt nem fogja elfogadni az európai intézményrendszer, a strasbourgi bíróság és az Európai Unió, és támadást indít a tényleges életfogytiglan magyar intézménye ellen, ami azonban veszélyt jelent a magyarok biztonságára nézve.
A téma jövő héten kerül a kormány elé - tájékoztatott a miniszter, megelőlegezve ugyanakkor, hogy a kabinet ragaszkodik a tényleges életfogytiglanhoz - amely büntetés jelenleg 53 embert sújt -, és ez ügyben semmilyen engedményt nem akar tenni a strasbourgi bíróságnak és az EU-nak.
Lázár János azt is elmondta: Magyarország május 22-én hivatalosan bejelentette az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a Paks 2 beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. Kilenc hónap konstruktív egyeztetés során megválaszoltak minden nyitott versenyjogi kérdést. Ha új merül fel, akkor arra is felelnek, ha nem, akkor viszont a bizottság hozzájárulását várják - tette hozzá.
A tárcavezető szólt arról is, hogy soha nem fogják tudni meggyőzni azokat, akik nem a beruházást, hanem magát az atomenergiát ellenzik. Az ő értékrendjüket tiszteletben tartják, ugyanakkor három megye munkahelyét és az olcsó áramot is a paksi beruházás szavatolja - fejtette ki.
A Miniszterelnökség vezetőjét megkérdezték Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök múlt héten Rigában tanúsított stílusáról is, amelyről a miniszter azt mondta: a magyar kormány nem tette szóvá az elnök viselkedését, mert a kabinet álláspontja az, hogy "ha megválasztottuk, akkor viseljük". "Ki milyen rózsát szakít, azt szagolja" - fogalmazott.
MTI
Magyarország azt az álláspontot támogatja - amit a belügyminiszterek tanácsa már megfogalmazott -, hogy az Európai Unióba érkező bevándorlókat először az EU határain kívül kellene megállítani, ott fogadópontokat létesíteni, majd megfontolni beléptetésüket a közösség területére. Tehát nem az EU-n belül, hanem az EU határain kívül kellene fogadni a menekültáradatot - nyomatékosította a miniszter.Megjegyezte, hogy az idén eddig csaknem 49 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt, míg 2014 ugyanezen időszakában ez a szám 4200 körül volt.
A kormány jövő heti ülésén foglalkozik a bevándorlással - jelezte.
Lázár János szólt arról is, jövő kedden Brüsszelbe utazik, hogy tájékoztassa az Európai Bizottságot Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. uniós megbízása - az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzése - ügyében.
Szavai szerint Magyarország és az EU kapcsolatának jót tenne, ha ezt a "félreértést" sikerülne tisztázni. Közölte egyúttal, hogy levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki "beismeri, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát".
A sajtótájékoztatón téma volt a magyarországi tényleges életfogytig tartó büntetés intézménye is, amelyet - emlékeztetett Lázár János - a strasbourgi bíróság az európai joggal összeegyeztethetetlennek tart.
Magyarország erre reagálva azt ajánlotta fel, hogy bizonyos idő után megadja a kegyelem kérvényezésének lehetőségét az ilyen büntetést töltőknek. Úgy tűnik azonban - folytatta -, hogy ezt nem fogja elfogadni az európai intézményrendszer, a strasbourgi bíróság és az Európai Unió, és támadást indít a tényleges életfogytiglan magyar intézménye ellen, ami azonban veszélyt jelent a magyarok biztonságára nézve.
A téma jövő héten kerül a kormány elé - tájékoztatott a miniszter, megelőlegezve ugyanakkor, hogy a kabinet ragaszkodik a tényleges életfogytiglanhoz - amely büntetés jelenleg 53 embert sújt -, és ez ügyben semmilyen engedményt nem akar tenni a strasbourgi bíróságnak és az EU-nak.
Lázár János azt is elmondta: Magyarország május 22-én hivatalosan bejelentette az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a Paks 2 beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. Kilenc hónap konstruktív egyeztetés során megválaszoltak minden nyitott versenyjogi kérdést. Ha új merül fel, akkor arra is felelnek, ha nem, akkor viszont a bizottság hozzájárulását várják - tette hozzá.
A tárcavezető szólt arról is, hogy soha nem fogják tudni meggyőzni azokat, akik nem a beruházást, hanem magát az atomenergiát ellenzik. Az ő értékrendjüket tiszteletben tartják, ugyanakkor három megye munkahelyét és az olcsó áramot is a paksi beruházás szavatolja - fejtette ki.
A Miniszterelnökség vezetőjét megkérdezték Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök múlt héten Rigában tanúsított stílusáról is, amelyről a miniszter azt mondta: a magyar kormány nem tette szóvá az elnök viselkedését, mert a kabinet álláspontja az, hogy "ha megválasztottuk, akkor viseljük". "Ki milyen rózsát szakít, azt szagolja" - fogalmazott.
MTI
Hozzászólások