NATO-bizottsági elnök: Magyarország aktív, megbízható tagja a szövetségnek
Magyarország a hazai kihívásai - köztük a tömeges migrációs helyzet kezelése - ellenére továbbra is aktív és megbízható tagja a NATO-nak, a biztonságerősítésben és az elrettentésben is fontos feladatokban működik közre - hangsúlyozta Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten, az MTI-nek adott interjújában.
A vezérezredes elmondta: Magyarország továbbra is teljesíti vállalásait, ugyanannyi katonával vesz részt a NATO-missziókban - köztük Afganisztánban és a Balkánon -, és a nemzetközi hadgyakorlatokban is kiemelkedő a szerepvállalása. Ezek közül - emelte ki - kettő jelenleg is zajlik Magyarországon.
A Brave Warrior 2016 és a Black Swan 2016 gyakorlatot csütörtökön Simicskó István honvédelmi miniszterrel és Benkő Tibor vezérkari főnökkel együtt a NATO Katonai Bizottságának elnöke is megtekintette.
Magyarország - részvételével a gyakorlatokban - fontos szerepet tölt be a fegyveres erők felkészítésében, emellett a biztonságerősítő, valamint elrettentő intézkedésekben is fontos tagállam - fejtette ki Petr Pavel. Kiemelte Magyarország részvételét a légtérellenőrzési feladatokban, továbbá azt, hogy az úgynevezett NATO-erőket Integráló Elem (NFIU) befogadását is vállalta. A Székesfehérváron működő NATO-parancsnokság egyik célja ugyanis az elmúlt évekbeli orosz agresszióval szembeni elrettentő erő felmutatása.
A migrációs probléma elsősorban az érintett országok, valamint az Európai Unió hatáskörébe tartozik - jegyezte meg a vezérezredes, hozzátéve: a NATO elsődleges szerepe, hogy garantálja a tagállamok kollektív védelmét. Ezzel együtt a tömeges migráció nemcsak a kibocsátó országokban, hanem a migrációs útvonalakon is veszélyezteti a biztonság stabilitását, és ezzel összefüggésben egyre inkább megfigyelhető a radikalizálódás, valamint a terrorizmus is.
Közölte, biztonsági kérdésként természetesen a NATO is fokozottan figyeli ezt a jelenséget. A NATO azon felül, hogy évek óta jelen van a mediterrán térségben, többször is hangsúlyozta: továbbra is készen áll arra, hogy segítsen az Európai Uniónak. Ennek keretében szerepet vállal a migráció ellenőrzéséhez szükséges intézkedésekben, több mint fél éve segíti az EU Frontex (határellenőrzési) műveletét is, hogy kezelni tudják a Törökországból és a görög szigetekről beáramló tömegeket.
A vezérezredes ezzel együtt kiemelte, hogy a migráció feltartóztatásával, katonai intézkedésekkel megvédeni a határokat csak a tünetek szintjén kezeli a problémát. Ennél mélyebbre kell menni, hogy felszámolják az útvonalakat. A kibocsátó országokban nehéz katonailag kezelni a gazdasági fejlődés, a szociális ellátás hiányát, az ezzel összefüggő instabilitást. A helyzet kezeléséhez az Európai Bizottság fejlesztési programját kiegészítve, a helyi képességekre alapozva az ottani katonai, rendőri erők, parti őrség kiképzésével, fejlesztésével tudnak katonailag hozzájárulni.
Az érintett területeken a NATO a következő időszakban még szorosabb együttműködésre készül az Európai Unióval - mondta a vezérezredes, aki szerint ha egyesítik forrásaikat, eszközeiket, akkor sokkal hatékonyabban tudják segíteni a térség stabilitását.
A NATO Katonai Bizottságának elnökét csütörtökön hivatalában fogadta Simicskó István honvédelmi miniszter. Petr Pavel kiemelte: a magyar honvédelmi miniszterrel megvitatták, miként lehet hatékonyabbá tenni a NATO-EU-együttműködést, hogyan növeljék Európa biztonságát. Egyetértettek abban, hogy még hatékonyabban kell felmutatni Európa erejét és ezáltal is növelni a kontinens biztonságát.
A bizottság elnöke nagyon pozitívan értékelte a magyar honvédelem vezetőivel, a miniszterrel és a vezérkari főnökkel folytatott tanácskozását. Elmondta: a fő kérdésekben nincs köztük véleménykülönbség, így a NATO és Magyarország között remek együttműködésre számít. Petr Pavel hozzátette, Simicskó István biztosította arról, hogy Magyarország - az országot és a Magyar Honvédséget is érintő biztonsági kihívások mellett is - teljesíti vállalt kötelezettségeit, kiveszi szerepét a szövetségi feladatokból.
A cseh vezérezredes kitért arra, hogy a helyi perspektívából, a helyi tapasztalatok nyomán lehet igazán megérteni egy ország helyzetét, ezért magyarországi látogatásának célja volt az is, hogy többet tudjon meg a migrációs krízis és az azzal összefüggésben hozott intézkedések hátteréről. E tapasztalatait fogja megosztani a NATO védelmi minisztereinek október végén Brüsszelben tartandó tanácskozásán - tette hozzá.
Petr Pavel pozitív fejleményként értékelte, hogy több európai NATO-tagállam - köztük Magyarország is - megállította a védelmi kiadások folyamatos csökkentését, és már növeli a védelmi költségvetés keretét. A vezérezredes azonban kiemelte: nem csak az a lényeg, hogy a védelmi költségvetés elérje a GDP 2 százalékát. Az is fontos, hogy a tagállamok valós képességeket alakítsanak ki és összhangban legyenek a NATO védelmi tervezési rendszerének céljaival.
Szólt arról is, hogy a következő időszakban a katonai erejüket és befolyásukat tekintve is jelentős NATO-tagországokban - köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban - elnökválasztás lesz. A NATO-t is érinti, hogy a megválasztott vezetők milyen katonai, NATO-politikát folytatnak majd, így a következő év sok szempontból más lesz, mint az eddigiek - fejtette ki.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke pénteken udvariassági látogatást tesz Áder János köztársasági elnöknél, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél is, péntek délután pedig előadást tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak.
MTI
A vezérezredes elmondta: Magyarország továbbra is teljesíti vállalásait, ugyanannyi katonával vesz részt a NATO-missziókban - köztük Afganisztánban és a Balkánon -, és a nemzetközi hadgyakorlatokban is kiemelkedő a szerepvállalása. Ezek közül - emelte ki - kettő jelenleg is zajlik Magyarországon.
A Brave Warrior 2016 és a Black Swan 2016 gyakorlatot csütörtökön Simicskó István honvédelmi miniszterrel és Benkő Tibor vezérkari főnökkel együtt a NATO Katonai Bizottságának elnöke is megtekintette.
Magyarország - részvételével a gyakorlatokban - fontos szerepet tölt be a fegyveres erők felkészítésében, emellett a biztonságerősítő, valamint elrettentő intézkedésekben is fontos tagállam - fejtette ki Petr Pavel. Kiemelte Magyarország részvételét a légtérellenőrzési feladatokban, továbbá azt, hogy az úgynevezett NATO-erőket Integráló Elem (NFIU) befogadását is vállalta. A Székesfehérváron működő NATO-parancsnokság egyik célja ugyanis az elmúlt évekbeli orosz agresszióval szembeni elrettentő erő felmutatása.
A migrációs probléma elsősorban az érintett országok, valamint az Európai Unió hatáskörébe tartozik - jegyezte meg a vezérezredes, hozzátéve: a NATO elsődleges szerepe, hogy garantálja a tagállamok kollektív védelmét. Ezzel együtt a tömeges migráció nemcsak a kibocsátó országokban, hanem a migrációs útvonalakon is veszélyezteti a biztonság stabilitását, és ezzel összefüggésben egyre inkább megfigyelhető a radikalizálódás, valamint a terrorizmus is.
Közölte, biztonsági kérdésként természetesen a NATO is fokozottan figyeli ezt a jelenséget. A NATO azon felül, hogy évek óta jelen van a mediterrán térségben, többször is hangsúlyozta: továbbra is készen áll arra, hogy segítsen az Európai Uniónak. Ennek keretében szerepet vállal a migráció ellenőrzéséhez szükséges intézkedésekben, több mint fél éve segíti az EU Frontex (határellenőrzési) műveletét is, hogy kezelni tudják a Törökországból és a görög szigetekről beáramló tömegeket.
A vezérezredes ezzel együtt kiemelte, hogy a migráció feltartóztatásával, katonai intézkedésekkel megvédeni a határokat csak a tünetek szintjén kezeli a problémát. Ennél mélyebbre kell menni, hogy felszámolják az útvonalakat. A kibocsátó országokban nehéz katonailag kezelni a gazdasági fejlődés, a szociális ellátás hiányát, az ezzel összefüggő instabilitást. A helyzet kezeléséhez az Európai Bizottság fejlesztési programját kiegészítve, a helyi képességekre alapozva az ottani katonai, rendőri erők, parti őrség kiképzésével, fejlesztésével tudnak katonailag hozzájárulni.
Az érintett területeken a NATO a következő időszakban még szorosabb együttműködésre készül az Európai Unióval - mondta a vezérezredes, aki szerint ha egyesítik forrásaikat, eszközeiket, akkor sokkal hatékonyabban tudják segíteni a térség stabilitását.
A NATO Katonai Bizottságának elnökét csütörtökön hivatalában fogadta Simicskó István honvédelmi miniszter. Petr Pavel kiemelte: a magyar honvédelmi miniszterrel megvitatták, miként lehet hatékonyabbá tenni a NATO-EU-együttműködést, hogyan növeljék Európa biztonságát. Egyetértettek abban, hogy még hatékonyabban kell felmutatni Európa erejét és ezáltal is növelni a kontinens biztonságát.
A bizottság elnöke nagyon pozitívan értékelte a magyar honvédelem vezetőivel, a miniszterrel és a vezérkari főnökkel folytatott tanácskozását. Elmondta: a fő kérdésekben nincs köztük véleménykülönbség, így a NATO és Magyarország között remek együttműködésre számít. Petr Pavel hozzátette, Simicskó István biztosította arról, hogy Magyarország - az országot és a Magyar Honvédséget is érintő biztonsági kihívások mellett is - teljesíti vállalt kötelezettségeit, kiveszi szerepét a szövetségi feladatokból.
A cseh vezérezredes kitért arra, hogy a helyi perspektívából, a helyi tapasztalatok nyomán lehet igazán megérteni egy ország helyzetét, ezért magyarországi látogatásának célja volt az is, hogy többet tudjon meg a migrációs krízis és az azzal összefüggésben hozott intézkedések hátteréről. E tapasztalatait fogja megosztani a NATO védelmi minisztereinek október végén Brüsszelben tartandó tanácskozásán - tette hozzá.
Petr Pavel pozitív fejleményként értékelte, hogy több európai NATO-tagállam - köztük Magyarország is - megállította a védelmi kiadások folyamatos csökkentését, és már növeli a védelmi költségvetés keretét. A vezérezredes azonban kiemelte: nem csak az a lényeg, hogy a védelmi költségvetés elérje a GDP 2 százalékát. Az is fontos, hogy a tagállamok valós képességeket alakítsanak ki és összhangban legyenek a NATO védelmi tervezési rendszerének céljaival.
Szólt arról is, hogy a következő időszakban a katonai erejüket és befolyásukat tekintve is jelentős NATO-tagországokban - köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban - elnökválasztás lesz. A NATO-t is érinti, hogy a megválasztott vezetők milyen katonai, NATO-politikát folytatnak majd, így a következő év sok szempontból más lesz, mint az eddigiek - fejtette ki.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke pénteken udvariassági látogatást tesz Áder János köztársasági elnöknél, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél is, péntek délután pedig előadást tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak.
MTI
Hozzászólások