Szovjetunióba hurcoltak emlékéve
Kiállításokkal, filmvetítésekkel, megemlékezésekkel és konferenciával folytatódik a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások tavaly kezdődött emlékéve - közölte Kovács Emőke, a Gulág Programiroda szakmai vezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
Kovács Emőke elmondta, február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, de a megemlékezések már 24-én elkezdődnek Budapesten.
Február 25-én Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára szobránál az Olimpia parkban - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gulág Emlékbizottság tavaly decemberben meghirdetett négy pályázatot, amelyekre továbbra is lehet jelentkezni, egészen március 22-ig. A pályázaton keresztül kutatásokat és azok bemutatását finanszírozzák, kiállítások létrehozását és emléktáblák kihelyezését segítik, valamint a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások személyes történetének felkutatásához járulnak hozzá.
Kiemelte, kifejezetten a fiatal generációt megcélzó vonulata is van az emlékévnek, terveznek képregényt és oktatási segédanyagokat kiadni, illetve országos tanulmányi versenyt is hirdetnek diákoknak. A cél, hogy az emlékév egy központi emlékmű felállításával záruljon - mondta.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta, február 25-26-án az intézet szervezésében Kárpát-medencei tragédiáink címmel rendeznek konferenciát a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Március 3-ától folytatódnak a Gulág filmestek a Tabán moziban, ahol elsősorban Sára Sándor filmjeit vetítik.
A vetítések előtt és után történészekkel lehet beszélgetni a témában. A vetített filmek DVD kiadását is tervezik, mintegy háromezer magyar és 2500 határon túli iskolába szeretnének filmcsomagokat eljuttatni, illetve Kaposváron, Miskolcon és Hódmezővásárhelyen is rendeznek filmvetítéseket - fűzte hozzá.
Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke arról beszélt, hogy elsősorban az iskolásokat, a fiatalokat szeretnék megismertetni a Szovjetunióba hurcoltak történetével, mivel ez sokáig tabutéma volt, így a történelemkönyvekből és a nemzeti emlékezetből is hiányzik.
Kiemelte, nagyon fontos, hogy bekerüljön a köztudatba a gulág mellett a gupvi kifejezés is, és mindenki tisztában legyen vele, hogy a gulágra a politikai foglyok kerültek, a gupviba pedig a hadifoglyok.
A Lágerjárat című kiállításról, amelynek a szervezője a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, elmondta, a kiállítás elsősorban nem tárgyak gyűjteménye, hanem hangokkal, festményekkel fejezik ki a hangulatát annak, milyen volt egy lagervonaton utazni.
A rendezvényekről bővebb információt a www.beszedesmult.hu honlapon és a Gulág Emlékbizottság Facebook-oldalán találhatnak az érdeklődők.
MTI
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
Kovács Emőke elmondta, február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, de a megemlékezések már 24-én elkezdődnek Budapesten.
Délelőtt a Honvéd téren, a Gulág áldozatainak emlékkövénél Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mond beszédet, majd délután a Nyugati pályaudvaron megnyitják a Lágerjárat című utazó vagonkiállítást a málenkij robotra elhurcoltak emlékére, valamint a Barakkba zárva - életre ítélve című kiállítást a Fővám téren, amely 800 ezer kényszermunkára hurcolt magyarnak állít emléket.
Február 25-én Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára szobránál az Olimpia parkban - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gulág Emlékbizottság tavaly decemberben meghirdetett négy pályázatot, amelyekre továbbra is lehet jelentkezni, egészen március 22-ig. A pályázaton keresztül kutatásokat és azok bemutatását finanszírozzák, kiállítások létrehozását és emléktáblák kihelyezését segítik, valamint a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások személyes történetének felkutatásához járulnak hozzá.
Kiemelte, kifejezetten a fiatal generációt megcélzó vonulata is van az emlékévnek, terveznek képregényt és oktatási segédanyagokat kiadni, illetve országos tanulmányi versenyt is hirdetnek diákoknak. A cél, hogy az emlékév egy központi emlékmű felállításával záruljon - mondta.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta, február 25-26-án az intézet szervezésében Kárpát-medencei tragédiáink címmel rendeznek konferenciát a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Március 3-ától folytatódnak a Gulág filmestek a Tabán moziban, ahol elsősorban Sára Sándor filmjeit vetítik.
A vetítések előtt és után történészekkel lehet beszélgetni a témában. A vetített filmek DVD kiadását is tervezik, mintegy háromezer magyar és 2500 határon túli iskolába szeretnének filmcsomagokat eljuttatni, illetve Kaposváron, Miskolcon és Hódmezővásárhelyen is rendeznek filmvetítéseket - fűzte hozzá.
Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke arról beszélt, hogy elsősorban az iskolásokat, a fiatalokat szeretnék megismertetni a Szovjetunióba hurcoltak történetével, mivel ez sokáig tabutéma volt, így a történelemkönyvekből és a nemzeti emlékezetből is hiányzik.
Kiemelte, nagyon fontos, hogy bekerüljön a köztudatba a gulág mellett a gupvi kifejezés is, és mindenki tisztában legyen vele, hogy a gulágra a politikai foglyok kerültek, a gupviba pedig a hadifoglyok.
A Lágerjárat című kiállításról, amelynek a szervezője a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, elmondta, a kiállítás elsősorban nem tárgyak gyűjteménye, hanem hangokkal, festményekkel fejezik ki a hangulatát annak, milyen volt egy lagervonaton utazni.
A rendezvényekről bővebb információt a www.beszedesmult.hu honlapon és a Gulág Emlékbizottság Facebook-oldalán találhatnak az érdeklődők.
MTI
Hozzászólások