Választási trükkök, amelyek segítették a Fidesz kétharmados győzelmét

Évekkel ezelőtt a parlament fideszes többsége szavazta meg azokat a változtatásokat, amelyek segíthettek a pártnak.Alaposan megosztotta az embereket a magyar választás eredménye, amelynek értelmében a Fidesz kétharmados győzelmet aratott. Sokan meg sem lepődtek, hiszen soha sem szavaztak volna bizalmat az utolsó percben is kétségbeesett tárgyalásokat folytató, folyamatosan egymás javára visszalépő ellenzéknek.

Mások dühösen ostorozták azokat, akik a Fideszre szavaztak és csalást szimatolnak, míg a harmadik tábor már-már depresszióba süllyedt a csalódottságában. Ám vajon milyen választási trükkök segíthették a Fideszt a kétharmados győzelemhez?

Fideszes képviselőt tettek meg a német nemzetiség képviselőjévé: A Fidesz korábbi budaörsi önkormányzati képviselője, Ritter Imre lett a német nemzetiség képviselője az új parlamentben. Ritter a német kisebbségi kvóta felhasználásával szerezhetett mandátumot, ugyanis ehhez elég volt negyedannyi szavazat, mint a többi képviselői helyhez.

Lehetővé tették a többszöri ajánlást: Valószínűleg még mindenki emlékszik a „kopogtatócédulákra”. Néhány éve még a képviselőjelöltek ezeket gyűjtötték. A kopogtatócédulák és az ajánlóívek között a legfontosabb különbség az, hogy a kopogtatócédulákat csak egyszer egyetlen jelöltnek lehetett odaadni. Ezt nagyon szigorúan ellenőrizték, hogy elkerüljék a többszöri ajánlást.

Az új rendszerben már engedélyezett, hogy egy választó több képviselőjelölt ajánlóívét is aláírja, úgyhogy ezt már nem ellenőrzik. Emiatt vált lehetségessé az, hogy megszülessen a tömeges ajánlóív-biznisz, a kamupártok pedig könnyen megszerezhetik az induláshoz szükséges 500 ajánlást.

Nekik csak annyit kellett tenniük, hogy az egyik ajánlóívről átmásolták az őket ajánló nevét és adatait. Sőt, gyakran visszaéltek a nevekkel, ugyanis olyan személyek adatait is felhasználták, akik soha és senkinek nem írtak alá semmit.

A legszebb az egészben, hogy mindez csak akkor derült ki, ha valaki kifejezetten kérte, hogy ellenőrizzék, szerepel-e a neve valamelyik ajánlóív a választókerületében. Mindennek eredményét mind láthattuk vasárnap, hiszen olyan lepedőnyi szavazólapot kaptunk, amin nehéz volt eligazodni, és csak pisloghattunk, hogy milyen, az elmúlt 4 évben soha nem hallott, pártok szerepelnek rajta.

Korlátozták a politikai tévé- és rádióreklámokat: A kereskedelmi csatornák csak és kizárólag ingyen adhatják le politikai reklámokat. Ha erre rábólintanak, akkor egyik országos listát állító párt hirdetését sem utasíthatják vissza.

2014-ben még egyik kereskedelmi tévé vagy rádió sem vállalta, hogy ilyen feltételek mellett politikai reklámot sugározzanak, hiszen ingyen kellett volna odaadniuk azt a reklámidőt, amiért mások fizetnek, ez pedig nem kevés anyagi bevételt jelent. A kormány azonban „társadalmi célú reklámok” címen igencsak aktív volt.

2018-ban az RTL úgy döntött, hogy hajlandó politikai reklámokat sugározni, ám a szabályok miatt rengeteg kamupárt hirdetését is le kellett adniuk.48,5%-nyi szavazatból is lehet kétharmados többség a parlamentben: Hazánkban úgynevezett vegyes rendszer van, ami minden korábbinál jobban kedvez a győztes pártnak. Például igazi magyar kuriózum, hogy bevezették azt, hogy az egyéniben győztes párt kapjon kompenzációt.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben például egy fideszes jelölt nyert az egyéni körzetben, akkor azok a szavazatok, amikkel többet kapott a másodiknál, nem vesznek el. Régen elvesztek, mert járt értük egy parlamenti hely.

Az új rendszer szerint azonban ezek a voksok beleszámítanak az országos listás szavazatokba. A lényeg tehát az, hogy ezek úgynevezett töredékszavazatok lettek, amik tovább növelték a Fideszre adott listás szavazatok számát, amik alapján kiosztják a parlamenti helyeket. Ez a rendszer 2014-ben 6 plusz parlamenti helyet hozott a Fidesznek.

Különbséget tettek a határon túli (külhoni) magyarok és a külföldön dolgozó magyarok szavazási módja között: Ha valakinek nincs magyar lakcíme, akkor annak a személynek elég 10 évente egyszer regisztrálnia ahhoz, hogy kényelmesen, levélben szavazhasson. Ebbe a csoportba többségében határon túli magyarok tartóznak.

Akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, mert csak külföldön tanulnak vagy dolgoznak, azok kizárólag személyesek, a külképviseleteken voksolhatnak. Emiatt volt, akinek több száz kilométert kellett utaznia.

A levélben szavazók esetében arra nem lehet mérget venni, hogy tényleg az fog szavazni, akinek a levélcsomagot küldték. Mivel 10 évente egyszer kell regisztrálni, ezért automatikus megy nekik a csomag, tehát több ezer halottnak is kiküldhetik azt.

Átrajzolták a választókerületi térképeket: 2011-ben a Fidesz úgy rajzolta át a választókerületek határait, hogy az mindenképpen nekik kedvezzen. Ezt két módszer szerint tették. Az egyik, hogy sok helyen próbáltak minél nagyobb, tisztán baloldali választókerületeket kialakítani.

Ha ezekben győz az ellenzék, akkor abból csak egy parlamenti hely lesz, míg korábban 2-3 helyet is jelenthetett volna. Máshol jobboldali körzeteket gyúrtak hozzá a baloldaliakhoz, hogy ezzel csökkentsék az ellenzék győzelmi esélyeit.

Például összevonták Budapesten az I. kerületet az V. kerülettel. Vidéken falvakat kapcsoltak nagyvárosokhoz. Ennek eredményeként billegő körzetek jöttek létre, amelyeket a Fidesz játszi könnyedséggel megnyerhette. Ez történt Miskolc mindkét választókerületében, de Kazincbarcikán is.

Nem ellenőrizték le a határmenti településekre bejelentkezőket: A sajtóhírek arról szóltak, hogy a határ menti falvak esetében több tucatnyian bejelentkeztek egy-egy házba, hogy szavazhassanak a választásokon. Ennek azért volt értelme, mert így nem csak listára voksolhattak, mint a határon túliak a levélben, hanem egyéni jelöltek is.

Eltörölték a kétfordulós választást: Még mielőtt megváltoztatták a magyar választási rendszert, az két fordulós volt. Ez azt jelentette, hogy a második fordulóba a három legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt jutott be.

Ez azért volt jó, mert így kiszórták az esélytelen jelölteket, tehát a második fordulóban csak azokra lehetett voksolni, akik valóban esélyesek voltak. Emellett a pártok az első forduló eredményének ismeretében dönthettek a visszalépésről, hiszen konkrét adataik voltak a jelöltjeik igazi támogatottságáról.

A jelenlegi egyfordulós rendszerben ez már nincs így, mert a pártok kénytelenek a választás előtt, találgatások, feltételezések, közvélemény-kutatások alapján alkudozni a koordinált indulásról, közös listáról, visszalépésekről. Mindez elég kiábrándító.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)