A szabad légzés útja
A légzés mindannyiunk számára egy teljesen természetes folyamat, amellyel nem is törődünk mindaddig míg rendben működik. Az egyszerű házi praktikáktól kezdve, a természetes gyógymódokon át, a gyógyszeres kezelések is segítenek a légúti megbetegedések tünetein. A köhögésen, a köptetésben, a légzésben, a mellkasi fájdalmak és egyéb kellemetlenségek megszüntetésében.
Az inhaláció, mint az a nevében is foglaltatik, belégzést vagy belélegeztetést jelent. Orvosi nyelven különböző gőzök, gázok porok, vagyis az úgynevezett aeroszolok belélegzését értjük alatta. A modern kor alternatív módszerei közül nagy érdeklődés övezi az aromaterápiás eljárásokat. Ennek során tiszta vízbe csepegtetett különböző illóolajokkal igyekeznek enyhíteni a kellemetlen légúti tüneteket. Fontos tudni, hogy egyes illóolajok és gyógynövények a gyerekek, kismamák vagy bizonyos betegségeben szenvedőek egyáltalán nem javasoltak. A párologtatás a gyógyhatású anyagok részecskéinek közvetlen belélegzésére irányul. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy egy edényben leforrázzuk a gyógynövényt, például a kamillát és fölé hajolva lélegezzük be a páráját. A forró gőzt semmi esetre sem szabad felhasználni, meg kell várni kissé lehűl. Az égési veszélyek miatt nem javasolt gyermekek és nehezen mozgó idősek számára.
A különböző heveny és idült betegségekre, mint az arcüreg- vagy a hörgőgyulladás egyaránt szokás inhalációs eszközöket és eljárásokat alkalmazni. A legegyszerűbb az adagolószerepes inhalátor, sray. Igen olcsón beszerezhető és a méretét tekintve rendkívül praktikus eszköz, hiszen a zsebünkben vagy egy kicsi táskában is elfér. Használata azonban komoly gyakorlatot igényel, mivel a sray megnyomásának és a belégzésnek összehangoltan kell megtörténnie. Ez viszont egy kifejezetten fulladó beteg esetében egyáltalán nem egyszerű feladat. A helytelen használat miatt a hatóanyaga nem tud megfelelően eljutni a kívánt helyre, azaz a légutakba, hanem már a szájüregben a nyálkahártyára lerakódik. így csak a szer melléhatásai érvényesülnek fokozottan. Minden esetben érdemes tehát szakmai segítséget kérni az eszköz használatát illetően. Informálódni lehet akár szakorvostól, patikustól, asszisztenstől vagy a háziorvostól.
A túlnyomással működő belélegzőszereket bővíthetjük különböző toldalékokkal, úgynevezett nebuhalerekkel is. Ezek megkönnyítik a gyógyszer belélegzését, csökkentik a mellékhatások előfordulását és kevesebb együttműködést igényelnek, így akár kicsik is könnyen használni tudják, persze szülői felügyelet mellett. Kisebb lesz a hatóanyag a szájban, illetve a garatban lerakódott mennyisége és kialakításból precíz légzési technikát sem igényel.
Hasonlóan praktikus a porinhalátor is, amelynél igen jól szabályzott a belélegezni kívánt gyógyszer mennyisége. Méretét tekintve egyező a hajtógazzal működtetett adagolószelepeséhez, viszont nagyon érzékeny a nedvességre. Különösebb légzési praktikát sem igényel, ezért sok esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint a többi.
A gépi inhalátorok szinte a legkönnyebben használhatóak. Alkalmazásukra nem szükséges semmilyen különleges technika, valamint a gyógyszer mennyiségének nagy része is a kívánt helyre jut el. Döntő többségéhez azonban elektromos csatlakoztatást kell biztosítani, bár létezik akkumulátoros változata is. Elsősorban olyan betegeknek ajánlott, akik valamilyen oknál fogva képtelenek használni a többi változatot, például mozgásukban korlátozott emberek vagy csecsemők.
A felsoroltakon kívül még számtalan légzést könnyítő gyógymóddal találkozhatunk. Vannak akik sóbarlangokba látogatnak el egy kis enyhülésért, illetve akadnak akik a gőzre esküsznek. A lényeg mindenesetre a tünetek kezelése, de fontos, hogy bátran merjünk segítséget kérni szakorvosoktól.
Az inhaláció, mint az a nevében is foglaltatik, belégzést vagy belélegeztetést jelent. Orvosi nyelven különböző gőzök, gázok porok, vagyis az úgynevezett aeroszolok belélegzését értjük alatta. A modern kor alternatív módszerei közül nagy érdeklődés övezi az aromaterápiás eljárásokat. Ennek során tiszta vízbe csepegtetett különböző illóolajokkal igyekeznek enyhíteni a kellemetlen légúti tüneteket. Fontos tudni, hogy egyes illóolajok és gyógynövények a gyerekek, kismamák vagy bizonyos betegségeben szenvedőek egyáltalán nem javasoltak. A párologtatás a gyógyhatású anyagok részecskéinek közvetlen belélegzésére irányul. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy egy edényben leforrázzuk a gyógynövényt, például a kamillát és fölé hajolva lélegezzük be a páráját. A forró gőzt semmi esetre sem szabad felhasználni, meg kell várni kissé lehűl. Az égési veszélyek miatt nem javasolt gyermekek és nehezen mozgó idősek számára.A különböző heveny és idült betegségekre, mint az arcüreg- vagy a hörgőgyulladás egyaránt szokás inhalációs eszközöket és eljárásokat alkalmazni. A legegyszerűbb az adagolószerepes inhalátor, sray. Igen olcsón beszerezhető és a méretét tekintve rendkívül praktikus eszköz, hiszen a zsebünkben vagy egy kicsi táskában is elfér. Használata azonban komoly gyakorlatot igényel, mivel a sray megnyomásának és a belégzésnek összehangoltan kell megtörténnie. Ez viszont egy kifejezetten fulladó beteg esetében egyáltalán nem egyszerű feladat. A helytelen használat miatt a hatóanyaga nem tud megfelelően eljutni a kívánt helyre, azaz a légutakba, hanem már a szájüregben a nyálkahártyára lerakódik. így csak a szer melléhatásai érvényesülnek fokozottan. Minden esetben érdemes tehát szakmai segítséget kérni az eszköz használatát illetően. Informálódni lehet akár szakorvostól, patikustól, asszisztenstől vagy a háziorvostól.
A túlnyomással működő belélegzőszereket bővíthetjük különböző toldalékokkal, úgynevezett nebuhalerekkel is. Ezek megkönnyítik a gyógyszer belélegzését, csökkentik a mellékhatások előfordulását és kevesebb együttműködést igényelnek, így akár kicsik is könnyen használni tudják, persze szülői felügyelet mellett. Kisebb lesz a hatóanyag a szájban, illetve a garatban lerakódott mennyisége és kialakításból precíz légzési technikát sem igényel.
Hasonlóan praktikus a porinhalátor is, amelynél igen jól szabályzott a belélegezni kívánt gyógyszer mennyisége. Méretét tekintve egyező a hajtógazzal működtetett adagolószelepeséhez, viszont nagyon érzékeny a nedvességre. Különösebb légzési praktikát sem igényel, ezért sok esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint a többi.
A gépi inhalátorok szinte a legkönnyebben használhatóak. Alkalmazásukra nem szükséges semmilyen különleges technika, valamint a gyógyszer mennyiségének nagy része is a kívánt helyre jut el. Döntő többségéhez azonban elektromos csatlakoztatást kell biztosítani, bár létezik akkumulátoros változata is. Elsősorban olyan betegeknek ajánlott, akik valamilyen oknál fogva képtelenek használni a többi változatot, például mozgásukban korlátozott emberek vagy csecsemők.
A felsoroltakon kívül még számtalan légzést könnyítő gyógymóddal találkozhatunk. Vannak akik sóbarlangokba látogatnak el egy kis enyhülésért, illetve akadnak akik a gőzre esküsznek. A lényeg mindenesetre a tünetek kezelése, de fontos, hogy bátran merjünk segítséget kérni szakorvosoktól.
Hozzászólások