Amit a D-vitaminról tudni kell
Nagyon fontos a szervezet számára a megfelelő D-vitamin mennyiség megléte, ha hiány lép fel az betegségeket idézhet elő.
A D-vitamin ugyan táplálkozással is bekerülhet a szervrendszerünkbe, ám az ételeink olyan alacsonyan tartalmazzák, hogy az elsődleges beviteli forrás a bőrt érő napsugárzás. A folyamat során a bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV- sugárzásának hatására D-vitamin alakul ki.
Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10 és 15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin képzéshez, de vigyázzunk, hiszen az ennél több napfény már káros lehet a bőrünkre. A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugaraknak a D-vitamin képző ereje kisebb, ezért kívülről kell bevinnünk.
A szoláriumok által kibocsájtott UV- A sugárzás nem alkalmas D-vitamin képzésre!
Habár a bőr D-vitamin képző kapacitása hatalmas, túlkínálat nem alakulhat ki, bármennyit napozunk is, mert egy idő után a bőr fokozódó pigment tartalma gátolja a képződést.
Sötét bőrűeknek akár tízszer annyi napsugárzásra van szükségük a D-vitamin képződéshez.
A D- vitamin hiány az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, ami Magyarországon is a lakosság nagy százalékán tapasztalható. A képzése ráadásul az életkor előrehaladtával is egyre lanyhul.
A D- vitamin részt vesz a kalcium- anyagcserében, a sejtműködésre, sejtek osztódására is hatással van. Hiányában csontveszés alakul ki, súlyos esetekben a csontok szerkezete is megváltozik, így nő a csonttörés kockázata is.
Hiánya hozzájárulhat a szívelégtelenség, magas vérnyomás kialakulásához vagy súlyosbodásához. Fokozza az érelmeszesedés kockázatát, számos bőrbetegség kialakulásban szerepet játszik, de idegrendszer és immunológiai betegségeknél is veszélyfaktor.
Befolyásolja a fogamzóképességet, ezért a tervezett terhesség előtt érdemes megbizonyosodni arról, hogy rendelkezünk a megfelelő mennyiségű D-vitaminnal.
Pótlása mindenkinek ajánlott, akár hiánytünetek mellett vagy megelőzés szempontjából. Különösen javasolt szívelégtelenség, hypertonia esetén, illetve szív- és érrendszeri kockázatnál.
Mivel az anyatej is rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, csecsemőknél is nagyon fontos külön adagolni, kisgyermekkorban pedig az őszi, téli, pótlásra van szükség. Ennél a korcsoportnál az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését is szolgálja.
Sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén a D-vitamin tumorellenes, így pótlása a menopauzát követően nem csak a csontok egészsége miatt fontos, hanem az emlőtumor kockázatának csökkenése szempontjából is.
A D-vitamin ugyan táplálkozással is bekerülhet a szervrendszerünkbe, ám az ételeink olyan alacsonyan tartalmazzák, hogy az elsődleges beviteli forrás a bőrt érő napsugárzás. A folyamat során a bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV- sugárzásának hatására D-vitamin alakul ki.
Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10 és 15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin képzéshez, de vigyázzunk, hiszen az ennél több napfény már káros lehet a bőrünkre. A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugaraknak a D-vitamin képző ereje kisebb, ezért kívülről kell bevinnünk.
A szoláriumok által kibocsájtott UV- A sugárzás nem alkalmas D-vitamin képzésre!
Habár a bőr D-vitamin képző kapacitása hatalmas, túlkínálat nem alakulhat ki, bármennyit napozunk is, mert egy idő után a bőr fokozódó pigment tartalma gátolja a képződést.
Sötét bőrűeknek akár tízszer annyi napsugárzásra van szükségük a D-vitamin képződéshez.
A D- vitamin hiány az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, ami Magyarországon is a lakosság nagy százalékán tapasztalható. A képzése ráadásul az életkor előrehaladtával is egyre lanyhul.
A D- vitamin részt vesz a kalcium- anyagcserében, a sejtműködésre, sejtek osztódására is hatással van. Hiányában csontveszés alakul ki, súlyos esetekben a csontok szerkezete is megváltozik, így nő a csonttörés kockázata is.
Hiánya hozzájárulhat a szívelégtelenség, magas vérnyomás kialakulásához vagy súlyosbodásához. Fokozza az érelmeszesedés kockázatát, számos bőrbetegség kialakulásban szerepet játszik, de idegrendszer és immunológiai betegségeknél is veszélyfaktor.
Befolyásolja a fogamzóképességet, ezért a tervezett terhesség előtt érdemes megbizonyosodni arról, hogy rendelkezünk a megfelelő mennyiségű D-vitaminnal.
Pótlása mindenkinek ajánlott, akár hiánytünetek mellett vagy megelőzés szempontjából. Különösen javasolt szívelégtelenség, hypertonia esetén, illetve szív- és érrendszeri kockázatnál.
Mivel az anyatej is rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, csecsemőknél is nagyon fontos külön adagolni, kisgyermekkorban pedig az őszi, téli, pótlásra van szükség. Ennél a korcsoportnál az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését is szolgálja.
Sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén a D-vitamin tumorellenes, így pótlása a menopauzát követően nem csak a csontok egészsége miatt fontos, hanem az emlőtumor kockázatának csökkenése szempontjából is.
Hozzászólások