12 évig volt kómában és közben mindent hallott maga körül – megrázó történet

Egy ma már felnőtt férfi életének legszörnyűbb időszaka az a 12 év volt, amelyet kómában töltött.

Ennyi ideig volt bezárva a saját testének börtönébe és nem tudta jelezni szeretteinek, hogy mindent ért és hall maga körül.

A legfájdalmasabb élménye az volt, mikor 10 év kómában fekvés utána az anyja a halálát kívánta. Martin Pistorius tisztán hallotta, amint az asszony ezt mondta az ágya mellett:„Remélem, meghalsz"!

A nő azt gondolta, hogy a fia nem hallja, hiszen akkor már egy évtizede feküdt elgyengülve és kiszolgáltatva másoknak.



Martin később megértette, hogy az anyja mindezt sajnálatból mondta, és ezután kezdett el arra koncentrálni, hogy vissza tudjon jönni a kómából.

2 év múlva megtörtént a csoda és a fiú felébredt  - ekkor volt 24 éves.

A 12 év kómában töltött évéről pedig könyvet írt Ghost Boy, azaz Szellemfiú címmel.

Ebben fejti ki az akaraterő és a remény fontosságát a saját átélt élményei alapján. Kifejti hogyan küzdötte le a kétségbeesést és hogyan talált új utat a gondolatai erejével, ezáltal tudott kijönni a homályból.



A brit Martin 12 éves koráig egészséges volt, szüleivel és két nővérével Dél-Afrikában éltek. A kisfiú műszerésznek készült. Azonban a szervezetét megtámadta egy betegség, ami miatt fokozatosan leépült. Egyre gyengébb lett, alig volt képes járni és elvesztette a beszédképességét is.



Az orvosok pedig először nem tudták mitől vannak a tünetek, azt gyanították, hogy fertőző agyhártyagyulladás lehet, amit egy baktérium okozott. A szülőknek megmondták, hogy nem tudnak mit tenni, mert „Martin lényegében már nincs közöttünk”. Azt javasolták, hogy inkább vigyék haza, hogy szerettei körében haljon meg.

De Martin nem adta fel, a szülei pedig önfeláldozóan ápolták és később minden nap reggel egy napközi otthonba vitték, ahol estig gondját viselték a fiúnak.

"Otthon megetettük, ágyba tettük, és felhúztam az ébresztőórát két órával későbbre, hogy felkeljek, és a másik oldalára fordítsam, hogy ne feküdje magát sebesre" –mondta később Rodney, az apa.



Így teltek el évek, anélkül, hogy bármi jele lett volna Martin gyógyulásának. De a fiú bár kívülről egy öntudatlan testnek tűnt, a kómába esés után 2 évvel már mindent fel tudott fogni maga körül, de jelezni nem tudott. „Az egy nagyon sötét hely volt” –írja a könyvében az akkori állapotáról.

Egyedül a gondolatai voltak neki a kóma fogságában, amelyek folyton visszatértek: „Így fogom eltölteni az életem hátralévő részét? Nem ment meg senki? Senki sem fog megérinteni, szeretni?”

Amikor az anyja jó szándékból a halálát akarta, rájött, hogy a negatív gondolatoktól meg kell szabadulni és csak a pozitívakra szabad figyelni. Martin elkezdte megérteni az anyja gondjait és csalódottságát. Milyen mikor egy egészséges fiú helyett minden nap egy emberi roncsot lát. A sötétség pedig napról napra oszlani kezdett odabent.



Martin a kómában fekve célokat tűzött ki maga elé. Az otthonban minden nap leültették a tv elé, ahol egész nap ugyanaz a sorozat ment, amit elég hamar meg is gyűlölt. De közben figyelte a nap járását, az árnyékokat, megtanulta mikor van vége egy résznek és mikor jönnek érte a szülei.

Lassan pedig a teste is változni kezdett az elméjével együtt. Egy idő után reagált a tesztekre, fel tudta ismerni a tárgyakat és követni a szemével. Fizikailag egyre erősebb lett és már a kerekesszékbe is ülhetett.



Sajnos Martin a beszédkészségét azóta sem nyerte vissza. Kommunikálni egy számítógépes programmal tud, úgy hogy beírja billentyűzettel, amit mondani akar, a gép meg elmondja.

A fiú azóta egyetemre járt, számítástechnikát tanult és saját cége van. A szerelem is megtalálta, a feleségét Joanna –t is az interneten ismerte meg.





„Oké, kerekesszékben ül, nem tud beszélni. De egyszerűen imádom ezt a pasast!”- mondja Joanna a 39 éves férjéről. Martin könyve 12 év kómában eltöltött időről nemrég jelent meg.





Forrás: borsonline