H1N1 vakcina - Többet ártott, mint használt?

Mi az a H1N1?

Biztos Önök is emlékeznek, mikor 3 évvel ezelőtt volt a madár influenza járvány. Minden ezzel a hírrel volt tele, a tévé, a rádió, az újságok.

A vírusra kifejlesztették a vakcinát, de  a tesztelésére nem jutott idő a vírus gyors terjedése miatt.

A kanadai Québecben folytatott kutatás eredménye újraélesztheti a 36 éves múltra visszatekintő vitát, amely a Guillain-Barre szindróma (GBS) és a hatásnövelő szert (adjuvánst) tartalmazó influenza elleni vakcinák közötti kapcsolatról zajlik.

1976-ban az USA-ban leállítottak egy "sertésinfluenza" elleni immunizálást, miután az orvosok a Guillain-Barre szindróma kialakulásának kockázatában hétszeres emelkedést tapasztaltak. Az ezt követő, a szezonális influenza elleni vakcinák mellékhatásait vizsgáló tanulmányok vagy nem találtak emelkedést a kockázatban, vagy csak kis mértékű kockázatnövekedést dokumentáltak.

Guillain-Barre szindróma

A Guillain-Barre szindróma egyike az autoimmun betegségeknek, amelyekben az immunrendszer saját magát támadja meg. A gyulladás elsősorban a perifériás idegeket érinti. Eléggé ritka betegség, évente 100 ezer emberre vonatkoztatva 0,4-4 esetben fordul elő, amelyeknek 3-10 százaléka halálos.

Philippe De Wals kutatásvezető, a Laval Egyetem munkatársa és csoportja most közzétett elemzésükhöz 4,4 millió helyi lakost követett nyomon Québecben, akik a 2009-es járvány idején H1N1 elleni védőoltást kaptak. A vakcinálást követő hat hónapon belül 25 embernél jelentkezett a  GBS. Ugyanezen idő alatt a tartományban 58 olyan embernél is jelentkezett a GBS, akik nem kaptak H1N1 elleni védőoltást