Honnan tudhatod, hogy elérkezett az idő a továbblépésre?
Szakítani, továbblépni, elengedni, elköltözni. - Az élet néha nem hagy más választást, mint felégetni mindazt, ami volt és felépíteni helyette valami újat.
Aki elindult már az önfejlesztés útján, az gyakran ütközik abba a mondatba, hogy dolgozz még magadon, változtasd meg a régi berögződéseidet, legyél nyitott új dolgokra. Az biztos, hogy szinte nincsen ember a földön, aki ne hordozna olyan múltbéli dolgokat, melyeknek elengedésével, újra írásával ne érhetne el egy sokkal boldogabb és jobb minőségű életet. Alapvetően tehát mindig arra buzdítják az embert, hogy magában keresse az okokat és a megoldásokat is. Ez a szemlélet nagyon hatásos és helyes, ám kétség kívül adódnak olyan szituációk is, mikor nem az illető személyben kell mély vizsgálatot tenni, hanem a környezetében. A körülmények és a minket körülvevő emberek ugyanis pontosan ugyanolyan fontos szerepet játszanak életünk alakulásában, mint mi magunk.
Mikor nem jó a környezet?: Ha úgy érzet tiszta szíveddel, hogy te mindent megtettél, hogy meghaladd régi önmagad, komolyan próbálsz új szokásokat és változásokat beépíteni az életedben és mégis azt tapasztalod, hogy egy hozzád közel álló réteg nem változik, akkor ideje megvizsgálni. Támogatnak téged ezek az emberek, vagy visszahúznak? Folyamatosan kritizálnak és sértegetnek, vagy azon igyekeznek, hogy felemeljenek téged? Azon vannak, hogy rossz színben tüntessenek fel, vagy éppen az ellenkezőjét csinálják veled? Legyen szó családról, munkahelyről, párkapcsolatról, barátokról, ha a hozzád legközelebb álló személyek között te folyton visszafogva, eltiporva, lesújtva és szorongva érzed magad, akkor egyszerűen nem vagy jó helyen.
Miért érdemes továbblépni?: Egy továbblépés jelenthet szakítást, kilépést egy mérgező kapcsolatból. Jelentheti egy olyan baráti kör elhagyását, ahol mindig te vagy a nevetség tárgya, vagy mindenki box zsákja. Egy olyan munkahelyet, ahol csak kizsákmányolnak, rombolják az önbizalmad és nem engedik, hogy bármelyik irányba fejlődj. De jelenthet sajnos egy családi kapcsolatot is, ahol valamiért pont te lettél kiszemelve arra a célra, hogy mindenki a te lekicsinyléseddel élje meg azt, hogy ők fentebb vannak. Nem könnyű meghozni egy ilyen döntést, azonban van, hogy nincs más kiút. Az ilyen szituációk folyamatos stresszt, szorongást, csalódottságot, dühöt, meg nem értettséget, szeretethiányt okoznak. Idővel megjelennek az első lelki tünetek, mint például a kiégés, a depresszió, a pánikbetegség. Ezek később sajnos testi betegségbe csaphatnak át. Előbb vagy utóbb eljön tehát az idő, mikor az embernek komolyan meg kell fontolnia azt, hogy tovább megy, vagy feláldozza-e magát olyan kapcsolatokért, melyek miatt sosem élhet majd teljes és egészséges életet.
Ha félsz az újtól: Emberi természetünk alapja, hogy azt szeretjük és azt tartjuk biztonságosnak, amit már ismerünk. Ami ismeretlen számukra, az nem feltétlen tűnik biztonságosnak, hiszen magában hordozza annak a lehetőségét, hogy bármi megtörténhet. Ez valóban így van, ugyanakkor nem árt bele gondolni, hogy ha bármi megtörténhet, az ugyanannyira igaz a jó dolgokra is, mint a rossz dolgokra is. Emellett azok a szituációk, melyekben most vagy, egykoron szintén ismeretlenek voltak számodra. Ismeretlentől rettegni tehát nem érdemes, attól viszont igen, hogy a mérgező szituációk komoly következményekkel járhatnak, melyektől sokkal inkább érdemes tartani, mint attól, hogy milyen lenne egy másik munkahely, egy másik város tele új emberekkel, vagy egy új párkapcsolat.
(forrás: makemebetter)
Aki elindult már az önfejlesztés útján, az gyakran ütközik abba a mondatba, hogy dolgozz még magadon, változtasd meg a régi berögződéseidet, legyél nyitott új dolgokra. Az biztos, hogy szinte nincsen ember a földön, aki ne hordozna olyan múltbéli dolgokat, melyeknek elengedésével, újra írásával ne érhetne el egy sokkal boldogabb és jobb minőségű életet. Alapvetően tehát mindig arra buzdítják az embert, hogy magában keresse az okokat és a megoldásokat is. Ez a szemlélet nagyon hatásos és helyes, ám kétség kívül adódnak olyan szituációk is, mikor nem az illető személyben kell mély vizsgálatot tenni, hanem a környezetében. A körülmények és a minket körülvevő emberek ugyanis pontosan ugyanolyan fontos szerepet játszanak életünk alakulásában, mint mi magunk.
Mikor nem jó a környezet?: Ha úgy érzet tiszta szíveddel, hogy te mindent megtettél, hogy meghaladd régi önmagad, komolyan próbálsz új szokásokat és változásokat beépíteni az életedben és mégis azt tapasztalod, hogy egy hozzád közel álló réteg nem változik, akkor ideje megvizsgálni. Támogatnak téged ezek az emberek, vagy visszahúznak? Folyamatosan kritizálnak és sértegetnek, vagy azon igyekeznek, hogy felemeljenek téged? Azon vannak, hogy rossz színben tüntessenek fel, vagy éppen az ellenkezőjét csinálják veled? Legyen szó családról, munkahelyről, párkapcsolatról, barátokról, ha a hozzád legközelebb álló személyek között te folyton visszafogva, eltiporva, lesújtva és szorongva érzed magad, akkor egyszerűen nem vagy jó helyen.
Miért érdemes továbblépni?: Egy továbblépés jelenthet szakítást, kilépést egy mérgező kapcsolatból. Jelentheti egy olyan baráti kör elhagyását, ahol mindig te vagy a nevetség tárgya, vagy mindenki box zsákja. Egy olyan munkahelyet, ahol csak kizsákmányolnak, rombolják az önbizalmad és nem engedik, hogy bármelyik irányba fejlődj. De jelenthet sajnos egy családi kapcsolatot is, ahol valamiért pont te lettél kiszemelve arra a célra, hogy mindenki a te lekicsinyléseddel élje meg azt, hogy ők fentebb vannak. Nem könnyű meghozni egy ilyen döntést, azonban van, hogy nincs más kiút. Az ilyen szituációk folyamatos stresszt, szorongást, csalódottságot, dühöt, meg nem értettséget, szeretethiányt okoznak. Idővel megjelennek az első lelki tünetek, mint például a kiégés, a depresszió, a pánikbetegség. Ezek később sajnos testi betegségbe csaphatnak át. Előbb vagy utóbb eljön tehát az idő, mikor az embernek komolyan meg kell fontolnia azt, hogy tovább megy, vagy feláldozza-e magát olyan kapcsolatokért, melyek miatt sosem élhet majd teljes és egészséges életet.
Ha félsz az újtól: Emberi természetünk alapja, hogy azt szeretjük és azt tartjuk biztonságosnak, amit már ismerünk. Ami ismeretlen számukra, az nem feltétlen tűnik biztonságosnak, hiszen magában hordozza annak a lehetőségét, hogy bármi megtörténhet. Ez valóban így van, ugyanakkor nem árt bele gondolni, hogy ha bármi megtörténhet, az ugyanannyira igaz a jó dolgokra is, mint a rossz dolgokra is. Emellett azok a szituációk, melyekben most vagy, egykoron szintén ismeretlenek voltak számodra. Ismeretlentől rettegni tehát nem érdemes, attól viszont igen, hogy a mérgező szituációk komoly következményekkel járhatnak, melyektől sokkal inkább érdemes tartani, mint attól, hogy milyen lenne egy másik munkahely, egy másik város tele új emberekkel, vagy egy új párkapcsolat.
(forrás: makemebetter)
Hozzászólások