Lelki betegségre is utalhat a tinédzserkori nyelvhasználat

A tömör mottók némelyike több egyszerű hangulatjelzőnél.Nem könnyű megérteni a mai tinédzsereket, akik olyan rövidítéseket használnak, amelyeknek jelentését az idősebb generáció már nem érti, és inkább csak legyint rájuk, pedig a tömör mottók némelyike nem csak egyszerű hangulatjelző, ugyanis komoly befolyással lehet a munkaerő-piaci helyzetre, de akár pszicho-patológiás zavarokat is rejthet.

Hema Ravichandar, egy nagyvállalati HR szakértő azon a véleményen van, hogy a digitális bennszülöttek jelenlegi generációja az „itt és most” elvre építi a munkahelyi filozófiáját. Más megközelítés szerint a modern korban rengeteg olyan lelki betegség alakult ki, aminek okozója az, hogy az emberek látják a barátaik örömét vagy szórakozását, amit megosztanak a közösségi oldalakon. A statisztikák szerint a legtöbben legalább egy ilyen állapottól szenvednek.

Ravichandar szerint vége annak a korszaknak, amikor valaki ugyanattól a vállalattól ment nyugdíjba, amelynél a szakmai gyakorlatát töltötte. Napjainkban, főleg a Z és az Y generáció, folyamatosan vizsgálja a tapasztalati környezetet, erősen hisz a csökkenő marginális hasznosság törvényében, és az ikigai elérését tűzi ki célul. Az ikigai egy japán kifejezés, ami arra a felezővonalra utal, ami kettéválasztja azt, amiben jók vagyunk és amit szeretnénk csinálni.

A kilépési interjúk visszatérő kérdése, hogy mik a távozás okai, ám a válaszok már nem a régiek. Az új okokat érdemes csoportosítani, mert olyan fogalmakkal találkozhatunk, amelyek máshonnan is ismerősek lehetnek.

YOLO - csak egyszer élünk: Ennél a csoportnál a kilépés elsődleges oka a pillanat megragadásának vágya. Ők abban hisznek, hogy a jelen az egyetlen lehetőség arra, hogy a legteljesebb életet éljék. Ez a csoport képes otthagyni a munkát, hogy aktívan foglalkozhasson a hobbijával, könyvet írjon, esetleg belemerüljön a politikai aktivizmusba.

Néhányan úgy határoznak, hogy új képességeket vagy idegen nyelvet fognak tanulni, míg mások inkább hátizsákkal és autóstopplással beutazzák a világot, vagy az új trend szerint, olyan egzotikus helyszínekre látogatnak, ahol nagy sikerű tévésorozatokat forgattak. Arra is akad példa, hogy gazdálkodónak állnak, zenét tanulnak.

A listát sokáig lehetne folytatni, de az általánosságban elmondható, hogy ez a csoport hisz abban a mondásban, hogy: „rövid az élet, ide az utazótáskát!”

FOMO - a kimaradástól való félelem: Ebbe a csoportba azokat az alkalmazottakat sorolják, akik hajlamosak a társadalmi szorongásra. Őket az a gondolat foglalkoztatja, hogy elveszíthetik annak lehetőségét, hogy fejlődjenek, megtanuljanak valamit, ami a társaik számára trendi, ez pedig nagy nyomás alá helyezi őket.

Esetükben a munkahely elhagyásának elsődleges okai a tanulmányi és továbbképzési tervektől, a pótolhatatlan éveket kihagyni nem akaró szülői motivációkon át a nagyszülői feladatokig terjednek. A FOMO legnagyobb részét azonban azok a vállalkozó kedvű emberek teszik ki, akik úgy döntenek, hogy végre megvalósítják egy régi álmukat, ami lehet például egy kávézó megnyitása, vagy földművelés is.

A FOMO mentalitás mára annyira komoly problémává nőtte ki magát, hogy a legújabb tanulmányok szerint a társadalmi szorongás igazi formájaként jelenthet meg, a fiatalabb generációknál pedig jelentősebb alkoholfogyasztást és depressziót okozhat, főleg azoknál, akiknek nincs meg a bátorsága ahhoz, hogy kilépjenek a munkahelyükről, de a közösségi oldalakon azt látják, hogy mások képesek voltak ezt megtenni.JOMO - a kimaradás öröme: Ebbe a csoportba azok tartóznak, akik már túl vannak a FOMO magasságain és a YOLO zuhatagain, ami után rájöttek, hogy a boldogság igazi ösvénye a JOMO. Rájuk az a jellemző, hogy lassítani szeretnének, hogy élvezhessék a hétköznapi örömöket.

A JOMO csoport tagjai nem foglalkoznak az összehasonlítással, a versenyhelyzetekkel, hanem inkább jelentést keresnek a mindennapi életükben és a munkájukban. Sokuk a hátrányos helyzetűeknek próbál segíteni, néhányan azért, hogy ezzel elkerüljék azt a félelmet és szorongást, amit a napi mókuskerék okoz.

A JOMO csoportba tartozók között akadnak, akik hallják „a vadon hívó szavát”, és nem szokatlan, hogy lecserélik a jól fizető állásukat például azért, hogy jógaoktató, esetleg Mindfulness coach váljon belőlük.

FOMOMO - a kimaradás rejtélyétől való félelem: A FOMO szélsőségesebb esete a FOMOMO, ami akkor jelentkezik, ha lemerül a telefon, vagyis az attól való félelmet takarja, hogy valaki kimarad valamiből.

A szorongást azonban nem az okozza, amit a közösségi médiában lát, hanem az, hogy nem lát semmit, pedig biztos, hogy történik ott valami, hiszen az a jellemző rá, hogy ott mindig történik valami.

A FOMOMO esetében amikor valaki nem látja a barátai fényképeit, bejelentkezéseit, akkor automatikusan azt gondolhatja, hogy biztos most élik át életük legjobb pillanatait, amiből ő kimarad.

MOMO - a kimaradás rejtélye: Néhány hónapja felreppent a hír, hogy egy MOMO nevű rémség mindenféle őrültségre próbálja rávenni a gyerekeket, de itt most nem erről van szó! A MOMO a FOMOMO durvább esete, amibe azokat sorolják, akiknek nincs szüksége a barátai képeire ahhoz, hogy úgy érezze, kihagyják valamiből.

Nekik a kiboruláshoz elég csupán a gondolat, hogy a barátok, ismerősök valahol éppen nélküle szórakoznak. Ez a paranoia leginkább akkor fordul elő, ha valakinek a barátai nem jelentkeznek a közösségi médiában.

A beteg ilyenkor rögeszmésen kutat a Facebookon és a Twitteren a képzelt buli nyomai, képei, hozzászólásai után, miközben a képzelgései során a legrosszabbat feltételezi, ami az, hogy a barátai annyira el vannak foglalva a szórakozással, hogy nem dokumentálják az élményt.

FOJI - félelem a csatlakozástól: Aki FOJI-tól szenved, az valószínűleg nem foglalkozik azzal, hogy folyamatosan frissítse a Facebook üzenőfalát vagy az Instagram feedjét, mert nem tudja, hogy mit kellene posztolnia. Ugyanakkor attól tart és szorong, hogy amikor végre kitesz valamit, akkor az senkinek sem fog tetszeni, nem jönnek majd rá a reagálások. A FOJI képviselői végül úgy érezhetik, hogy senki sem akar velük kapcsolatba lépni, barátkozni, nem akarják követni őket, úgyhogy inkább otthagyják a közösségi médiát.


SLOMO - túl lassú, így kimarad: A SLOMO az, ahol a szorongó személynek végül igaza lesz, mert lehet, hogy mindenki bulizik, jól érzi magát, de azért nélküle, mert ő inkább alszik, nincs tömegközlekedése, ezért nem tud elmenni, így pedig kénytelen másnap a közösségi oldalakon szembesülni az este fényképeivel. Innentől pedig egyén és kor függő, hogy a MOMO vagy a FOMOMO következik-e.

(Forrás: raketa.hu)