A Trónok harca hatása a média világára

Mit változtatott meg, és mit nem sikerült átformálnia minden idők egyik legnépszerűbb sorozatának?A rajongók egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen elkezdődött a Trónok harca nyolcadik évada, ami azonban egyben az utolsó is. Minden idők egyik legnépszerűbb sorozata májusban véget ér, ám elfeledni soha nem fogjuk, hiszen a széria komoly hatást gyakorolt a média világára, így például a különféle nézői szokásokra, vagy a sorozatok műfajára. Ugyanakkor akadnak olyan trendek is, amelyeket még a Trónok harca sem tudott átformálni.

Íme néhány törvényszerűség, amit részben, vagy egészben, felülírt a Trónok harca!

A streaming úttörője: A streaming esetében elmondható, hogy általában a Netflix neve hangzik el, ha arról van szó, hogy mi változtatta meg a tartalomfogyasztási szokásokat, pedig valójában ebben a Trónok harca is komoly szerepet játszott.

Annak idején a világ különböző országaiban többnyire a sorozat bemutatásával egy időben vezette be az HBO a saját online platformját, az HBO GO-t. Magyarország esetében ez első évad után történt meg. Az Egyesült Államokban 2011 áprilisában, a Trónok harca premierjekor vált elérhetővé mobilon is, ahol elég volt egy hét az egymilliós letöltéshez.

Mindez nagyjából két évvel a Netflix első saját gyártású szériája, a Kártyavár bemutatója előtt történt, tehát kijelenthető, hogy a Trónok harca volt az első olyan sorozat, amit már egy szélesebb közönség követett az interneten.

Az is valószínű, hogy a széria népszerűségében a mai napig szerepet játszik az, hogy az összes eddigi epizód szabadon visszanézhető. Ezt bizonyítja az is, hogy a Trónok harca tavaly az egyik legtöbbet megtekintett tartalom volt az HBO GO-n úgy, hogy akkor nem is kapott új évadot.

Játékfilm-hosszúságú részek: Igaz, hogy nem a Trónok harca volt az első olyan sorozat, aminek részei több, mint 60 percesek, de mégis hatalmas szerepe volt abban, hogy napjainkban teljesen természetes, ha egy epizód játékideje 70-80 perc.

A Trónok harcát még abban a korban mutatták be, amikor a nézők csak kezdtek átállni a kereskedelmi csatornákon megszokott 45 perces epizódhosszokról a kábelcsatornák 60 perces játékidejére, amit a Trónok harca hamarosan még feljebb kezdett tolni.

Eleinte csak a évadzárók voltak hosszabbak, majd az ötödik évadban már egyre több epizód játékideje érte el a 60 percet, a hetedik évad átlaga pedig túllépte azt. Habár 2015-től az HBO más sorozatai szívesen hoztak maratoni hosszúságú évadnyitó és záró epizódokat, azt még egyik széria sem vállalta be, amit a Trónok harca utolsó évada, aminek epizódjainak nagy része játékfilm-hosszúságú lesz.

Ennek oka leginkább az, hogy a legtöbben online nézik ezeket a sorozatokat, így pedig nem köti meg a műsorrend az alkotók kezét. A Trónok harca azonban élen járt abban, hogy megmutatta, a nézők nem bánják a hosszabb epizódokat.

A mozi a tévébe költözik: A Trónok harca esetében még sokan élcelődtek azon, hogy az alkotók hogyan spórolhatták ki az első évadot meghatározó csatát, ám később megjelent az első werkfilm, ami bemutatta a sorozatban használt CGI-t. Ekkor derült ki, hogy a legnagyobb blockbustereket is megszégyenítő effekteket használtak, amiket a nézők észre sem vettek.

Az egy évvel későbbi Feketevíz után a Trónok harca egyre magasabbra szintre emelte a csaták hosszát, volumenét és a digitális látványosságokat. Egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy 45 perces harcokat és sárkányokat lássunk a tévében, de napjainkban már a sorozatok is képesek arra, amire a mozifilmek.

Hét lakat alatt őrzött titkok: Az internet fejlődése és elterjedése miatt egyre nehezebb valamit titokban tartani, hiszen a lesifotók, a színészek véletlen elszólása órák alatt jut el több millió emberhez, az információ áramlását pedig képtelenség kontrollálni.

A Trónok harca készítőinek azért sincs könnyű dolga, mert konkrét hackertámadásoknak vannak kitéve. A hetedik évad esetében a történetet, aztán a forgatókönyveket, végül teljes epizódokat szivárogtattak ki. Az alkotók emiatt kénytelenek voltak óvintézkedéseket tenni, így például többféle befejezést forgattak a sorozathoz.

Emellett a Trónok harca a nézőket is komoly kihívás elő állította, ugyanis az évadok során visszatérő vita volt arról a sajtóban és az interneten, hogy mi számít spoilernek, és mikortól szabad nyíltan beszélni a már leadott epizódokról.Trendek, amelyeket a Trónok harca sem tudott átformálni.

A fantasy rétegműfaj maradt: Habár néhány A Gyűrűk Ura, Harry Potter és a Trónok harca minden idők legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak, az mégsem jelenthető ki, hogy a fantasy zsáner műfaj a mozgóképek világában.

A Trónok harca sikere tehát nem eredményezett népes rajongótábort, nem futtatta fel a fantasysorozatokat és -filmeket, vagyis a műfaj továbbra is írott és videojátékos formában tekinthető népszerűnek.

Ugyanakkor a Trónok harca esetében elterjedt az az álláspont, amely szerint a sorozat valójában annak köszönheti a népszerűségét, hogy a keményvonalas fantasyvilág helyett némi mágiával és sárkányokkal megfűszerezett középkort ábrázol, tehát nem várható el, hogy megágyazzon például egy olyan sorozatnak, amit Steven Erikson Malazan-krónikáiból készítenének.

„Adaptációs szépítés”: A Trónok harca nagy meglepetést okozott azzal, hogy nézők millióit vette rá arra, hogy hétről hétre figyelemmel kísérjék azt, ahogy az alávaló gazemberek felkoncolják a valódi hősöket.

Habár úgy tűnik, hogy a nézőknek erős a gyomra, mégis az alkotók úgy gondolják, hogy van, amit nem nyelnének le. Ilyenkor alkalmazzák az „adaptációs szépítést”, ami röviden azt jelenti, hogy a mozgóképen sokkal esztétikusabban jelenik a szereplők külseje.

A Trónok harca esetében tény, hogy a könyvekben Brienne sokkal csúnyább, mint a sorozatban, Tyrion arcát pedig egy hatalmas sebhelynek kellene elcsúfítania. A megszépítést azonban nem kizárólag a külsőre, hanem a belső is alkalmazták, ugyanis például Tyrion, és sok más karakter is, sokkal nemesebb lélek, mint George R.R. Martin regényeiben.

Vérrel és szexszel sem lehet mindent eladni: A Trónok harca sikerét sokáig abban látták, hogy explicit módon tolja a néző arcába az erőszakot és a szexualitást, pedig ezzel már a Róma vagy például a Spartacus is próbálkozott, visszafogott sikerrel.

Ugyancsak erre cáfol rá az is, hogy több Trónok harca utódjának kikiáltott sorozatot (The Bastard Executioner, Britannia, Templomosok) sem tette népszerűvé ez a formula, ezért most már úgy tűnik, hogy a sikerhez nem elég a korhatáros tartalom, hanem szükség van érdekes karakterekre és lebilincselő történetre is.

Sorozatszínészből nem lesz filmsztár: Évekig úgy tűnt, hogy a tévéképernyő és a filmvászon között nincs átjárás, de az elmúlt években egyre több mozisztárt kezd érdekelni a sorozatokban rejlő presztízsérték.

Az ellenkező irányba azonban még a Trónok harca sem tudott változtatni, hiszen a sorozat legnépszerűbb színészei közül a többség (Dinklage, Headey, Coster-Waldau, Harington) csak hollywoodi mellékszerepeket, esetleg B-kategóriás főszerepet kapott. Emilia Clarke a Terminator: Genisysszel lőtt mellé, míg Sophie Turner és Maisie Williams a haldokló X-Men-franchise-hoz csatlakozott.

Ezeket a kudarcokat nem lehet arra fogni, hogy a Trónok harca forgatása miatt túlságosan elfoglaltak voltak a színészek, hiszen a sorozatból, mondhatni, egészen korán kiírt Jason Momoa is évekig tengődött, mire végre megkapta az Aquaman főszerepét, ami sztárrá tette.

(Forrás: hu.ign.com)