Baranyay László: az EIB minden jó magyar projektet megfinanszíroz
Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) 2013-2015. között a korábbinál 40 százalékkal - 60 milliárd euróval - több forrást helyez ki, hogy melyik ország milyen mértékben részesedik az így évi 65-70 milliárd eurós finanszírozásból, attól függ, hogy milyen projekteket nyújt be. Az EIB, ahogy eddig, ezután is minden jó magyar projektet megfinanszíroz - nyilatkozta Baranyay László, a hitelintézet alelnöke az MTI-nek.
Az alelnöki posztot szeptember 1. óta betöltő Baranyay László elmondta: az aktivitás bővítését a tagállamok múlt évben végrehajtott 10 milliárd eurós tőkeemelése tette lehetővé, amellyel a bank tőkéje 242 milliárd euróra nőtt. A plusz forrásokból az EIB részben új programokat indít, részben meglévő finanszírozási kereteit bővíti. A politikai döntés erről részben megszületett. A közeljövőben az Európai Unió magas szintű tanácskozásain a bank eszközei új elemekkel bővülhetnek annak érdekében, hogy gyorsan, hatékonyan, jelentős összegű kihelyezéseket tudjon megvalósítani a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatására.
A forrásokat alapvetően a kis- és középvállalkozások körében - az unió alapelveinek megfelelően - a versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés elősegítése, a társadalmi stabilitás és az európai uniós kohézió erősítése érdekében kell felhasználni. Az EIB kihelyezéseit az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund, EIF) tőkebefektetéssel, garanciaprogramokkal egészítheti ki, ez szintén terítéken van - fűzte hozzá.
Baranyay László szerint a következő időszak legnagyobb kihívása az, hogyan lehet megtalálni azokat a projekteket, amelyek ösztönzést adnak az egyes országok gazdaságainak. Az európai országok jelentős része még recesszióval küzd. Esetükben különösen nagy jelentőségük van a vállalatok finanszírozásán keresztül a gazdaság élénkítésére használható anticiklikus eszközöknek - mondta.
Az EIB alelnöke kiemelte, hogy az uniós bankrendszerben is több probléma megoldásra vár. Ezek között említette az eurózónában a banki rendszerek közös ellenőrzésének, a bankrendszer stabilitásának biztosítását. Hozzátette: a nem eurózóna-tag országok esetében is nagyon fontos, hogy a bankrendszer stabilitása fenntartható legyen. Amellett, hogy mindenhol meg kell találni a megfelelő eszközöket a közös célok eléréséhez, a stabilizáció érdekében meg kell oldani egyes tagországok akut problémáit is.
Az EIB szorosan együttműködik a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az uniós célok elérése érdekében. A három pénzintézet tavaly novemberben egy új kétéves, 30 milliárd euró értékű közös akciótervben állapodott meg, amelynek célja a gazdasági fellendülés és a növekedés elősegítése a közép- és délkelet-európai régióban. Az EIB-csoport a program keretében 20 milliárd eurónyi forrást biztosít.
Kifejtette, ahhoz, hogy az Európai Unió stabilitását és növekedési képességét meg tudja őrizni, az unión kívüli aktivitását is bővítenie kell, hiszen a világgazdaság dinamikája az unión kívüli térségekben sokkal erőteljesebb. Erre egyebek mellett egyes közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat említett példaként, amelyekben az unió jelenlétének megerősítéséhez ugyancsak a nemzetközi pénzügyi intézmények szoros együttműködésére van szükség.
Baranyay László szerint a célok világosak, s ehhez a megvalósítás eszközrendszere is adott. A 60 milliárd eurós többlet egy hároméves periódusban nagyon jelentős volumen, különösen, ha ezt jó feltételekkel - hosszú futamidőre, s nagyon kedvező kamatozással - tudja az EIB nyújtani, olyan pénzügyi közvetítőkön keresztül, amelyek mind tőkeoldalról, mind likviditási szempontból nemcsak stabilak, hanem növekedésre is képesek.
Az utóbbi kapcsán emlékeztetett arra: Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa nemrég felvetette, hogy a bankok tőkehelyzetének megerősítése érdekében történő állami szerepvállalást átmenetileg nem kellene figyelembe venni a költségvetési hiányok elszámolásánál. Ahhoz ugyanis, hogy a bankok egy szigorúbb szabályozási környezetben növelni tudják aktivitásukat, erősebb tőkeháttérre van szükségük, másrészt a banki portfóliók romlásával járó céltartalékolási kötelezettség is növeli a tőkeszükségletet.
Az EIB magyarországi szerepvállalásáról elmondta, hogy a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) jelenleg is több olyan hitelprogramja fut, amelyet az EIB finanszíroz, s jelentős szerepet vállalt a Diákhitel Központ valamint nagy állami, vagy részben állami vállalatok projektjeinek finanszírozásában is. Jelenleg is több száz millió euró értékű nagy magyar projekt vár elbírálásra. Magyarország az alelnök szerint arra számíthat, hogy az EIB - ahogy eddig is - minden hozzá benyújtott jó projektjét megfinanszírozza.
Az alelnök szerint az, hogy egy tagország milyen mértékben részesül a forrásokból, egyrészt azon múlik, hogy - főleg a kis- és középvállalkozási szférában - milyen projekteket tud benyújtani, másrészt azon, hogy a közvetítőrendszer hogyan működik, s abban esetleg nincsenek-e más, az EIB-forrásnál kedvezőbben igénybe vehető lehetőségek. Magyarország esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított növekedési hitelprogram jelenleg jobb feltételeket kínál a piacinál. Az MNB-nek sem nulla a forrásköltsége, az állami költségvetés terhére biztosít nulla százalékon forrást - jegyezte meg az alelnök.
Baranyay László az MTI kérdésére úgy vélekedett, Magyarország számára mindenképpen előnyös, hogy az EIB egyik alelnöke magyar, de nem abban az értelemben, hogy van egy "kijáró embere", hanem az jelent előnyt, hogy a magyar vezető alaposabb ismeretekkel rendelkezik a magyarországi gazdasági folyamatokról, jelen van ott, ahol a döntések születnek, s jelentős közép-európai és hazai tapasztalatai, kapcsolatai vannak.
(forrás: MTI)
Az alelnöki posztot szeptember 1. óta betöltő Baranyay László elmondta: az aktivitás bővítését a tagállamok múlt évben végrehajtott 10 milliárd eurós tőkeemelése tette lehetővé, amellyel a bank tőkéje 242 milliárd euróra nőtt. A plusz forrásokból az EIB részben új programokat indít, részben meglévő finanszírozási kereteit bővíti. A politikai döntés erről részben megszületett. A közeljövőben az Európai Unió magas szintű tanácskozásain a bank eszközei új elemekkel bővülhetnek annak érdekében, hogy gyorsan, hatékonyan, jelentős összegű kihelyezéseket tudjon megvalósítani a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatására.
A forrásokat alapvetően a kis- és középvállalkozások körében - az unió alapelveinek megfelelően - a versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés elősegítése, a társadalmi stabilitás és az európai uniós kohézió erősítése érdekében kell felhasználni. Az EIB kihelyezéseit az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund, EIF) tőkebefektetéssel, garanciaprogramokkal egészítheti ki, ez szintén terítéken van - fűzte hozzá.
Baranyay László szerint a következő időszak legnagyobb kihívása az, hogyan lehet megtalálni azokat a projekteket, amelyek ösztönzést adnak az egyes országok gazdaságainak. Az európai országok jelentős része még recesszióval küzd. Esetükben különösen nagy jelentőségük van a vállalatok finanszírozásán keresztül a gazdaság élénkítésére használható anticiklikus eszközöknek - mondta.
Az EIB alelnöke kiemelte, hogy az uniós bankrendszerben is több probléma megoldásra vár. Ezek között említette az eurózónában a banki rendszerek közös ellenőrzésének, a bankrendszer stabilitásának biztosítását. Hozzátette: a nem eurózóna-tag országok esetében is nagyon fontos, hogy a bankrendszer stabilitása fenntartható legyen. Amellett, hogy mindenhol meg kell találni a megfelelő eszközöket a közös célok eléréséhez, a stabilizáció érdekében meg kell oldani egyes tagországok akut problémáit is.
Az EIB szorosan együttműködik a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az uniós célok elérése érdekében. A három pénzintézet tavaly novemberben egy új kétéves, 30 milliárd euró értékű közös akciótervben állapodott meg, amelynek célja a gazdasági fellendülés és a növekedés elősegítése a közép- és délkelet-európai régióban. Az EIB-csoport a program keretében 20 milliárd eurónyi forrást biztosít.
Kifejtette, ahhoz, hogy az Európai Unió stabilitását és növekedési képességét meg tudja őrizni, az unión kívüli aktivitását is bővítenie kell, hiszen a világgazdaság dinamikája az unión kívüli térségekben sokkal erőteljesebb. Erre egyebek mellett egyes közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat említett példaként, amelyekben az unió jelenlétének megerősítéséhez ugyancsak a nemzetközi pénzügyi intézmények szoros együttműködésére van szükség.
Baranyay László szerint a célok világosak, s ehhez a megvalósítás eszközrendszere is adott. A 60 milliárd eurós többlet egy hároméves periódusban nagyon jelentős volumen, különösen, ha ezt jó feltételekkel - hosszú futamidőre, s nagyon kedvező kamatozással - tudja az EIB nyújtani, olyan pénzügyi közvetítőkön keresztül, amelyek mind tőkeoldalról, mind likviditási szempontból nemcsak stabilak, hanem növekedésre is képesek.
Az utóbbi kapcsán emlékeztetett arra: Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa nemrég felvetette, hogy a bankok tőkehelyzetének megerősítése érdekében történő állami szerepvállalást átmenetileg nem kellene figyelembe venni a költségvetési hiányok elszámolásánál. Ahhoz ugyanis, hogy a bankok egy szigorúbb szabályozási környezetben növelni tudják aktivitásukat, erősebb tőkeháttérre van szükségük, másrészt a banki portfóliók romlásával járó céltartalékolási kötelezettség is növeli a tőkeszükségletet.
Az EIB magyarországi szerepvállalásáról elmondta, hogy a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) jelenleg is több olyan hitelprogramja fut, amelyet az EIB finanszíroz, s jelentős szerepet vállalt a Diákhitel Központ valamint nagy állami, vagy részben állami vállalatok projektjeinek finanszírozásában is. Jelenleg is több száz millió euró értékű nagy magyar projekt vár elbírálásra. Magyarország az alelnök szerint arra számíthat, hogy az EIB - ahogy eddig is - minden hozzá benyújtott jó projektjét megfinanszírozza.
Az alelnök szerint az, hogy egy tagország milyen mértékben részesül a forrásokból, egyrészt azon múlik, hogy - főleg a kis- és középvállalkozási szférában - milyen projekteket tud benyújtani, másrészt azon, hogy a közvetítőrendszer hogyan működik, s abban esetleg nincsenek-e más, az EIB-forrásnál kedvezőbben igénybe vehető lehetőségek. Magyarország esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított növekedési hitelprogram jelenleg jobb feltételeket kínál a piacinál. Az MNB-nek sem nulla a forrásköltsége, az állami költségvetés terhére biztosít nulla százalékon forrást - jegyezte meg az alelnök.
Baranyay László az MTI kérdésére úgy vélekedett, Magyarország számára mindenképpen előnyös, hogy az EIB egyik alelnöke magyar, de nem abban az értelemben, hogy van egy "kijáró embere", hanem az jelent előnyt, hogy a magyar vezető alaposabb ismeretekkel rendelkezik a magyarországi gazdasági folyamatokról, jelen van ott, ahol a döntések születnek, s jelentős közép-európai és hazai tapasztalatai, kapcsolatai vannak.
(forrás: MTI)
Hozzászólások