Brit pénzügyminiszter: nem lesz többletben a költségvetés az évtized végére
Philip Hammond a költségvetésről és a gazdaság állapotáról szóló szokásos őszi parlamenti beszámolóban a brit EU-tagságról éppen öt hónapja, június 23-án tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás óta először tájékoztatta hivatalosan az alsóházi képviselőket a kormány új költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseiről.
Hammond közölte: a népszavazási eredmény következményeinek figyelembevételével készített új számítások szerint a brit költségvetés halmozott hitelfinanszírozási igénye a 2021-ig terjedő előrejelzési időszakban várhatóan 122 milliárd fonttal (44 ezer milliárd forinttal) haladja meg azt a szintet, amelyet a kormány a folyó pénzügyi évre márciusban beterjesztett költségvetésben valószínűsített.
A pénzügyminiszter szerint ebben a helyzetben a kormány már nem tartja magát ahhoz a célhoz, hogy az évtized végére többletbe kerüljön az államháztartás egyenlege. Hammond hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is célkitűzés a többletes államháztartási mérleg elérése a "lehetséges legközelebbi időpontban", de ez csak a következő évtizedben várható.
A módosított prognózisok szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta az idei évre várt 87,3 százalék után a 2017-2018-as pénzügyi évben valamivel 90 százalék felett tetőzik. Hammond közölte: brit gazdaság növekedési üteme az idén még kissé meghaladja a korábban várt 2 százalékot: a kiigazított várakozás 2,1 százalékos GDP-bővülést valószínűst a 2016-os naptári évre.
Jövőre azonban az eddig várt 2,2 százalék helyett már csak 1,4 százalékos növekedéssel számol a brit kormány, és a későbbiekben sem jósol erőteljesebb gyorsulást: az új előrejelzésben 2018-ra 1,7 százalékos, 2019-re és 2020-ra egyaránt 2,1 százalékos, 2021-re 2 százalékos növekedés szerepel.
A kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősség Hivatalának (OBR) modellszámításai Hammond ismertetése szerint azt mutatják, hogy az EU-népszavazás kimenetele keltette bizonytalanság miatt a brit gazdaság hosszú távú potenciális növekedési üteme 2,4 százalékponttal alacsonyabb a márciusi költségvetési előirányzatban szereplőnél.
Az OBR arra a feltételezésre alapozta új prognózisait, hogy az Egyesült Királyság 2019 áprilisában távozik az Európai Unióból. Nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet a komoly reálgazdasági veszteségek kockázatára a brit EU-tagság megszűnésének következményeiről összeállított legutóbbi tanulmányaikban.
Az EY - korábbi teljes nevén Ernst & Young - pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének új, átfogó előrejelzése szerint ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, akkor a brit hazai össztermék 2030-ra 4 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság akadálytalanul folytatódó EU-kereskedelem esetén addigra elérhetne.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) modellszámításai szerint ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy távozásának pillanatáig semmilyen, vagy csak korlátozott kiterjedésű kereskedelmi megállapodásra jut az unióval, az 10-15 éves távlatban 5 százalékos, vagy ennél is nagyobb GDP-veszteséget okozhat a brit gazdaságnak.
MTI
Hammond közölte: a népszavazási eredmény következményeinek figyelembevételével készített új számítások szerint a brit költségvetés halmozott hitelfinanszírozási igénye a 2021-ig terjedő előrejelzési időszakban várhatóan 122 milliárd fonttal (44 ezer milliárd forinttal) haladja meg azt a szintet, amelyet a kormány a folyó pénzügyi évre márciusban beterjesztett költségvetésben valószínűsített.
A pénzügyminiszter szerint ebben a helyzetben a kormány már nem tartja magát ahhoz a célhoz, hogy az évtized végére többletbe kerüljön az államháztartás egyenlege. Hammond hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is célkitűzés a többletes államháztartási mérleg elérése a "lehetséges legközelebbi időpontban", de ez csak a következő évtizedben várható.
A módosított prognózisok szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta az idei évre várt 87,3 százalék után a 2017-2018-as pénzügyi évben valamivel 90 százalék felett tetőzik. Hammond közölte: brit gazdaság növekedési üteme az idén még kissé meghaladja a korábban várt 2 százalékot: a kiigazított várakozás 2,1 százalékos GDP-bővülést valószínűst a 2016-os naptári évre.
Jövőre azonban az eddig várt 2,2 százalék helyett már csak 1,4 százalékos növekedéssel számol a brit kormány, és a későbbiekben sem jósol erőteljesebb gyorsulást: az új előrejelzésben 2018-ra 1,7 százalékos, 2019-re és 2020-ra egyaránt 2,1 százalékos, 2021-re 2 százalékos növekedés szerepel.
A kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősség Hivatalának (OBR) modellszámításai Hammond ismertetése szerint azt mutatják, hogy az EU-népszavazás kimenetele keltette bizonytalanság miatt a brit gazdaság hosszú távú potenciális növekedési üteme 2,4 százalékponttal alacsonyabb a márciusi költségvetési előirányzatban szereplőnél.
Az OBR arra a feltételezésre alapozta új prognózisait, hogy az Egyesült Királyság 2019 áprilisában távozik az Európai Unióból. Nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet a komoly reálgazdasági veszteségek kockázatára a brit EU-tagság megszűnésének következményeiről összeállított legutóbbi tanulmányaikban.
Az EY - korábbi teljes nevén Ernst & Young - pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének új, átfogó előrejelzése szerint ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, akkor a brit hazai össztermék 2030-ra 4 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság akadálytalanul folytatódó EU-kereskedelem esetén addigra elérhetne.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) modellszámításai szerint ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy távozásának pillanatáig semmilyen, vagy csak korlátozott kiterjedésű kereskedelmi megállapodásra jut az unióval, az 10-15 éves távlatban 5 százalékos, vagy ennél is nagyobb GDP-veszteséget okozhat a brit gazdaságnak.
MTI
Hozzászólások