Két Texas méretű szemét sziget úszik az óceánban - szennyezett a déli óceán is...

Tudósok állítják, hogy most már késő, hogy tegyenek az emberek valamit. Sajnos a Déli-óceán is nagyon szennyezett.

A szemétszigetek 80%-a a szárazföldről, 20%-a hajókról, fúrótornyokról kerül a vízbe. Két Texas méretű sziget is létezik már. Nagy része a víz alatt úszik.

A Déli-óceánról eddig azt hitték a kutatók, hogy kristálytiszta a vize, mivel hajók ritkán látogatják és mindentől távol esik, mégis egy mostani vizsgálat szerint bizony az Antarktisz körüli víztestet is szennyezik apró műanyag szemetek.
A francia zászló alatt hajózó Tara kutatóhajó fedélzetén csaknem 70 ezer mérföldet tett meg az a kutatócsoport, amely a bolygó óceánjainak állapotát vizsgálja évek óta. Az eddigi vizsgálatok alapján az már biztos volt, hogy az emberek okozta közvetlen szennyezés, valamint a globális felmelegedés komoly károkat okozott már az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán élővilágában, ám sokan azt gondolták, hogy a Déli-óceán még épségben van. Sajnos a több hónapos út során bebizonyosodott, hogy a bolygónak ma már nincs egyetlen olyan területe sem, ahol ne érződne a globális felmelegedés és a közvetlen szennyezés.

A képen egy tengeri albatrosz lebomlott csontvázában számos műanyag és egyéb szemetet láthatunk: valószínűleg a vízfelszínről szedte össze őket, tápláléknak nézve a tárgyakat.

Apró műszag részecskék már a Déli-óceánban is úszkálnak. Ezek az apró szemcsék szabad szemmel nem látható műanyag darabkák. Legtöbbjük régen zacskóként, vagy épp vizes palackként funkcionált, de mára már annyira elfoszlott az ultraibolya sugárzástól és a sós víztől, hogy láthatatlanná vált, ám az élővilágot így is igen károsítja.

A másik legmegdöbbentőbb tény, hogy rengeteg műszálas ruha foszlánya is a vízben lebeg.

A legszennyezettebb az Atlanti-óceán északi része és az Északi-tenger. Az Antarktisz körüli vizek szennyezettségi mértéke a legalacsonyabb, itt tizedével kevesebb a szennyezés, mint a többi óceánban.
Ennek ellenére is váratlanul érte a kutatókat, hogy a világ más óceánjaitól nagyon elzárt terület mégis ennyire szemetes.

Ezek a műanyag részecskék, megölik a halakat, madarakat és tengeri emlősöket is.

Az állatok a zacskódarabkákat lenyelik és megfulladnak tőlük, vagy épp végzetes bélsérüléseket szenvednek. Ezeken kívül az úszkáló műanyagok lebomlásuk során számos mérgező anyagot is kibocsátanak magukból és így szép lassan az egész tengeri táplálékláncra negatív hatással vannak.
A tudósok azt a megállapítást tették, hogy: most már késő van ahhoz, hogy tegyünk valamit, hiszen a tengerekben a már most jelen lévő műanyagok még több ezer évig jelen lehetnek a vizekben.

Nem csak lebomlott műanyagok úszkálnak az óceánjainkban

Pár évvel ezelőtt Charles Moore óceánkutató véletlenül fedezte fel az óceáni szemétfoltot. Egy hajóversenyről hazafelé tartva megdöbbenve tapasztalta, hogy több ezer mérföldre a szárazföldtől egy héten keresztül sűrű szemétben kellett hajóznia.

Moore 100 millió tonnára becsüli az óceán felszínén lebegő műanyagszemét mennyiségét.

A hulladék 20 százaléka a hajókról és az olajfúró szigetekről, 80 százaléka a szárazföldről származik. Az állandó víz alatti áramlatok tartják egyben a különös szeméttelepet.

Moore felhívja a figyelmet, hogy a műanyagszemét nagy része áttetsző, és közvetlenül a vízfelszín alatt lebeg, így a szemétfolt műholdról nem látható. Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a tengerekbe került műanyaghulladék évente 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza.

Emellett az óceánban úszó műanyag zacskók végeznek még kegyetlen pusztítást: a nyelőcsatornákat eltömítve éhhalált okoznak, a légzés leállhat, illetve gyakran a zacskó egyszerűen felakad az áldozatra és lassítja annak mozgását, amely nem lesz képes többet elmenekülni a ragadozók elől.

Feltételezik, hogy az óceánok vizében lebegő szemétnek a 90 százaléka műanyag. Az ENSZ egy 2006-os becslése szerint az óceánok minden négyzetmérföldjén 46 ezer darab műanyag tárgy lebeg.

A világ legnagyobb szemétdombja a Csendes-óceánban található, víz alatti áramlatok tartják egyben, és körülbelül kétszer akkora kiterjedésű, mint Texas területe - állítja a felfedezője, Charles Moore amerikai óceánkutató. A mélysége a szemétlevesnek pedig elérheti a 300 lábat. Egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy bármely állam vállalkozzon a szárazföldtől távol eső szemétleves felszámolására.

Már olyan ötletet is hallani lehet, hogy egy cég dolgozik azon, hogyan lehetne ezt a szeméttömeget egyben tartani. Összeállítani egy tömeggé és úszó mesterséges szigetként használni.

Ezzel az érdekes ötlettel a holland WHIM Architecture cég kísérléetezik.

Meglepő módon a műanyag elég gyorsan bomlik, s ezáltal mérgező anyagokat bocsát a vízbe:
A habosított műanyagok közé tartozó polisztirén (PS) például egy éven belül bomlani kezd, és bomlásakor potenciálisan mérgező biszfenol-A (BPA) és PS-oligomer keletkezik. Egyes tanulmányok szerint ez a két vegyület károsíthatja az állatok hormonháztartását, és jelentős hatást gyakorolhat a szaporító rendszerre.