A nyugat legveszélyesebb szemét dombja a világ legszegényebb embereinél

Számítógépes hulladékokat tömörít nyugat a szegény emberek nyakába, hogy őket kihasználva a feleslegüktől megszabaduljanak.

A nyugati világ szórakozásaiba bele tartozik a számítógép is, de vannak olyanok is, akik a gépekkel keresik a mindennapi betevőjüket. Ezért ezeket a számítógépeket mindig fejleszteni kell, és ha már a nem felhasználható káros hulladéknak minősített merevlemezeket, videokártyákat, és egyéb alkatrészeket a világ legszegényebb országainak nyakába varrják. Ráadásul az a gond, hogy a kis kütyük is rendkívül nagy környezeti szennyezést tudnak okozni, nem beszélve az elavult monitorokról, amelyeket külön, szelektálva kellene megsemmisíteni. Vajon ez történik? Nem!

Ezeket a veszélyes hulladékokat többnyire afrikai országok, és Kína nyakára zúdítják, ahol az emberi érték politikai szempontból sem mérvadó. Jut azért belőle Indiába is. A világon azért vannak olyan helyek is, ahol ezeket a veszélyes hulladékokat valóban szelektálják, és becsületesen szétbontják, netalán újrahasznosítják. Azonban a rendszerben mindig hiba csúszik. Ugyanis a szegény országok azzal érvelnek, hogy ezeket a hulladékokat azért fogadják be, mert értékes fémkészletek lehetők fel bennük. Szilícium, alumínium, ezüst arany.



A csavar a dologban az, hogy ezekben a hulladékokban valóban megtalálhatóak ezek a nemes fémek, azonban olyan kevés mennyiségben vannak a kütyükben, hogy azokat „kiaknázni” azt a nyugati világnak már nem éri meg. Ezekben a számítógépes hulladékokban azonban domináns anyagként szerepel a kőolaj alapú műanyag, amely gyakorlatilag értéktelen. A műanyag megsemmisítése pedig nagy környezeti áldozattal jár. Egyszerűen begyújtják ezeken a helyeken a műanyagot, hogy megsemmisítsék. Azonban ennek az égéstermékéből származó káros anyagot belélegzik a szeméttelepeken guberálók, és a Föld légkörére sincs jótékony hatással. Afrika Amerikától kapja a hulladékot, Kína pedig Japántól.

Ghána fővárosa mellett készültek a képek, ahol óriási területeken találhatók a nyugati világból származó laptop akkumulátorok, elemek, gépházak, alaplapok, televíziók, mobiltelefonok aksival, DVD lejátszók, villanyborotvák. Ezeken a területeken válogatják ki az emberek a nekik megfelelő szemetet, amiből egy kis pénzt talán kereshetnek is.



Kína területén is fellelhető a szemét bontó. Guiyu kikötőváros arról hírhedt, hogy az e-szemetet korlátlan mennyiségben átveszi. Ezek a hulladékbontók többnyire magánkézen vannak, és számuk eléri, az 5500-at. Ezeken a munkahelyeken több tízezer ember dolgozik. Minden évben 680 ezer tonnányi mobiltelefont, számológépet, számítógépet, és egyebet bontanak szét. A műanyagok sorsa itt is az égetés. A dolgozó gyermekek 80%-nak véréből nagy koncentrációjú ólom mennyiséget mutattak ki. Elvétve előfordulnak olyan helyek is, ahol valóban szelektálva válogatják ki az értékes fémeket.



Elmondhatjuk, hogy a jómódban élő nyugati világból, elsősorban Amerikából, Európából, Kínából valósággal a harmadik világ szegény embereinek nyakába zúdítják a veszélyes e-hulladékokat!

(Galaktika)