EP-választás - Dombrovskis is ringbe száll az EB-elnöki posztért
Valdis Dombrovskis volt lett miniszterelnök is versenybe száll, hogy megszerezze az Európai Néppárt jelöltségét a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon az Európai Bizottság élére - jelentette hétfőn az EUobserver uniós ügyekkel foglalkozó internetes portál.
A lett politikus a hétvégén, Berlinben nyilatkozott a lapnak arról, hogy a három balti ország az ő jelöltségét támogatja. Azt mondta, úgy érzi, miniszterelnöksége idején olyan tapasztalatokra tett szert, amelyeket uniós szinten is hasznosítani tudna.
Dombrovskis EP-képviselőből lett lett miniszterelnök 2009-ben, a gazdasági válság idején. Az ország a krízis egyik legnagyobb vesztese volt az EU-ban, a gazdaság több mint ötödével csökkent. Dombrovskis kormánya a GDP hatodát meghaladó, 17 százalékos kiigazítást hajtott végre, és sikerült elérnie, hogy Lettország sereghajtóból az egyik legdinamikusabban fejlődő bezzeg-országgá váljon, és 2014. január 1-jén bevezesse az eurót.
A konzervatív, jobbközép pártokat tömörítő, a többi között a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárt március 6-án és 7-én tartandó dublini kongresszusán dönt csúcsjelöltjéről, akit az EP-választásokat követően az Európai Bizottság élére szán. Eddig ketten jelezték, hogy vállalnák a párt csúcsjelöltségét: Michel Barnier jelenlegi belső piaci biztos, egykori francia külügyminiszter és Jean-Claude Juncker, aki tavaly decemberben 18 év után, előre hozott választásokat követően volt kénytelen távozni Luxemburg miniszterelnöki székéből, és hosszú éveken át elnökölt az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán is. Ő lapértesülések szerint Angela Merkel német kancellár támogatását is bírja.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében már nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét. Az Európai Tanács feladata pedig az, hogy az EP-választások eredményének figyelembe vételével jelöltet állítson a brüsszeli testület élére.
Ezt a pártok úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfőknek a voksoláson győztes csoport előre megnevezett csúcsjelöltjét kellene megnevezniük elnökjelöltként, ezért most először, már a választás előtt megnevezik a maguk jelöltjeit. Az Európai Szocialisták Pártja Martin Schulz jelenlegi EP-elnököt jelölték, az Egyesült Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldal vezéralakját, Alexisz Cipraszt választotta. A liberálisoknál Guy Verhofstadt és Olli Rehn párharca végül az egykori belga miniszterelnök javára dőlt el, a zöldek pedig a német Ska Kellert és a francia José Bovét választották ki internetes előválasztáson.
MTI
A lett politikus a hétvégén, Berlinben nyilatkozott a lapnak arról, hogy a három balti ország az ő jelöltségét támogatja. Azt mondta, úgy érzi, miniszterelnöksége idején olyan tapasztalatokra tett szert, amelyeket uniós szinten is hasznosítani tudna.Dombrovskis EP-képviselőből lett lett miniszterelnök 2009-ben, a gazdasági válság idején. Az ország a krízis egyik legnagyobb vesztese volt az EU-ban, a gazdaság több mint ötödével csökkent. Dombrovskis kormánya a GDP hatodát meghaladó, 17 százalékos kiigazítást hajtott végre, és sikerült elérnie, hogy Lettország sereghajtóból az egyik legdinamikusabban fejlődő bezzeg-országgá váljon, és 2014. január 1-jén bevezesse az eurót.
A konzervatív, jobbközép pártokat tömörítő, a többi között a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárt március 6-án és 7-én tartandó dublini kongresszusán dönt csúcsjelöltjéről, akit az EP-választásokat követően az Európai Bizottság élére szán. Eddig ketten jelezték, hogy vállalnák a párt csúcsjelöltségét: Michel Barnier jelenlegi belső piaci biztos, egykori francia külügyminiszter és Jean-Claude Juncker, aki tavaly decemberben 18 év után, előre hozott választásokat követően volt kénytelen távozni Luxemburg miniszterelnöki székéből, és hosszú éveken át elnökölt az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán is. Ő lapértesülések szerint Angela Merkel német kancellár támogatását is bírja.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében már nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét. Az Európai Tanács feladata pedig az, hogy az EP-választások eredményének figyelembe vételével jelöltet állítson a brüsszeli testület élére.
Ezt a pártok úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfőknek a voksoláson győztes csoport előre megnevezett csúcsjelöltjét kellene megnevezniük elnökjelöltként, ezért most először, már a választás előtt megnevezik a maguk jelöltjeit. Az Európai Szocialisták Pártja Martin Schulz jelenlegi EP-elnököt jelölték, az Egyesült Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldal vezéralakját, Alexisz Cipraszt választotta. A liberálisoknál Guy Verhofstadt és Olli Rehn párharca végül az egykori belga miniszterelnök javára dőlt el, a zöldek pedig a német Ska Kellert és a francia José Bovét választották ki internetes előválasztáson.
MTI
Hozzászólások