Hir.ma extra: állami szektor a turizmusban

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a világ számos országa megengedi a piacgazdaság érvényesülését a turisztikai területeken, és csak apróbb pró­bálkozásokat tesz a központi beavatkozásra. Több európai országban viszont erős a turizmusban az állami irányítás szerepe, különösen ott, ahol a turiz­mus a nemzetgazdasági teljesítmények jelentős tényezője.

Az európai integrációs folyamat kiteljesedésével az Európai Unió turiz­must érintő törvényei egységesen fognak hatni a tagországokban. Gyorsító tényező volt e tekintetben 1993-ban a harmonizációs jogszabályok törvényerőre emelkedése, amely a közösségen belül eltörölte a kereskedelmi korlá­tozásokat és lehetővé tette az utazási vállalkozások jogi akadályok nélküli, azonos feltételekkel való versenyét.

Az Európai Unión belül bizottsági közül legalább 10 bizottság érde­kelt a turisztikai iparban. Ennek ellenére az önálló turisztikai részleg, a DGXXIII, valójában csak egy kis szervezeti egység és kevésbé lát el koordi­nációs feladatokat a directorates general-ok között.

Az EU turizmussal kapcsolatos legfontosabb célkitűzései a következők:

- a turistamozgásokat meg kell könnyíteni a határellenőrzések eltörlésé­vel, a szállítás deregulációjával, a valutatranszfer könnyítésével, a köl­csönös egészségügyi tájékoztatással és információáramlással;

- hatékonyabb reklámtevékenységet kell folytatni az állami és egyéb tá­mogatási eszközök igénybevételével;

- földrajzilag és szezonálisan egyenletesebben kell elosztani a turistafor­galmat, hangsúlyt kell fektetni a falusi turizmusra és az iskolai szünetek lépcsőzetes tervezésére;

- egyéb intézkedések szükségesek, különösen a turisztikai oktatás és adó­kedvezmények tekintetében.

Több kitűzött cél már a harmonizáció bevezetése előtt megvalósult. A dereguláció fő területe a légi közlekedés. Az európai légi forgalom 50%-át kitevő charterjáratok szabályozása megszűnt. A hajózás deregulációja is majd­nem teljesen megtörtént. A tőke és munkaerő szabad áramlása is hatalmas változásokat hoz a turizmus egyes területein, különösen az utazásszervező vállalkozások és utazási ügynökségek működtetésében.

A vámmentes áruk körének bővülése és a vámköteles áruk értékének maximálása szintén ked­vezően hatott a turizmus növekedésére, különösen a bevásárlóturizmuséra. Ezzel szemben a szeszes italok fogyasztási adóját érintő ésszerűsítési kísér­let növekedést idézhet elő a tradicionális mediterrán üdülőországok, Gö­rögország, Spanyolország és Portugália italáraiban. Szintén ellentétes hatást válthat ki az a kezdeményezés is, hogy az EU-n belüli közlekedési szolgáltatásokra általános forgalmi adót vessenek ki. Hir.ma (olvasói beküldés)