Kína szerint Törökország kínai légvédelmi rakétarendszert választott
Kínai részről megerősítették, hogy Kína az FD-2000-es légvédelmi rakétarendszerével elnyerte Törökország tenderét - számolt be a kínai állami média csütörtökön a kínai központi televízió (CCTV) híradására hivatkozva.
Az érintett China Precision Machinery Import-Export Corp. (CPMIEC) nevű állami vállalat képviselője a malajziai Langkawin rendezett nemzetközi tengerészeti és légi kiállításon (LIMA), Ázsia legnagyobb védelmi és biztonsági seregszemléjén közölte az általa "jól ismertnek" nevezett "tényt".
A bejelentés azért keltett ismét különös érdeklődést, mivel 2013 óta török részről már többféle, egymásnak ellentmondó hírt közöltek a kérdésben, s úgy tudni, konkrét fejleményei azóta sincsenek a megállapodásnak. A CCTV-ben megszólaló szakértő szerint költséghatékonysága és technológiai szempontok játszottak közre abban, hogy Ankara az új fejlesztésű kínai fegyverzet, a HQ-9 elnevezésű rendszer exportváltozata mellett döntött.
A kínai beszámolók tehát múlt időben beszélnek arról, hogy 2013 szeptemberében először értékesítettek NATO tagországnak védelmi fegyvert.
A CCTV kijelentette, a török nagy hatótávolságú lég- és rakétavédelmi rendszer (T-LORAMIDS) kialakítására kiírt pályázaton a kínaiak maguk mögé utasították az amerikai Patriotot, az orosz Sz-400-as és a francia-olasz Eurosam Samp-T rendszereket. Mint elhangzott, török részről döntő szerepe volt a választásban annak, hogy a kínai technológiával a know-how-t is megszerezhetik, s ezáltal Törökország első ízben saját rendszert tud építeni.
Ankara 2013-as bejelentését követően mind a NATO főtitkár, mind Washington hangosan kifogásolta a lépést és aggodalmának adott hangot, hogy Törökország nem NATO-kompatibilis rakétarendszert kíván beszerezni. A török védelmi miniszter legutóbb februárban utalt arra a nyilvánosság előtt, hogy a kínai gyártók mellett tették le voksukat. Azt is megjegyezte, hogy a 3,4 milliárd dollárért vásárolt légvédelem eszközöket nem integrálják a NATO rendszerébe.
A török védelmi miniszter nyilatkozata után nem sokkal a török elnök szóvivője azt közölte, hogy nagy hatótávolságú rakétarendszerét integrálni szándékozik a NATO rendszerébe. Egyúttal jelezte, hogy nem született még végleges döntés az ügyben. Az MTI értesülései szerint pekingi hivatalos török források ez utóbbi helyzetet erősítették meg.
Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a malajziai közlés marketingcélokat szolgált, mivel Kína több haditechnikai eszközzel is jelen van a kiállításon. Kína 5 százalékos piaci részesedésével tavaly Németországot lehagyva a harmadik helyre került a fegyverexportáló országok között, amelyek élén az Egyesült Államok és Oroszország áll összesen 58 százalékkal.
Ankara azután döntött saját rakétavédelmi rendszer beszerzéséről, hogy a 2010-es lisszaboni NATO csúcson elhangzott: szövetségi finanszírozással mindössze egy X-sávú radarberendezést telepítenek Törökországba. A T-LORAMIDS-tender követelményei között az is szerepelt, hogy a rendszer leszállításának, valamint rendszerbe állításának határideje a szerződés aláírása után két és fél év.
A török média a végleges döntést összefüggésbe hozza az "örmény népirtással" kapcsolatos idei százéves évfordulójára tervezett nyugati, elsősorban amerikai és francia megemlékezésekkel. Az emléknap április 24. Ankara következetesen tagadja azokat a vádakat, hogy az első világháború idején másfél millió örményt mészároltak le Kelet-Anatóliában.
MTI
Az érintett China Precision Machinery Import-Export Corp. (CPMIEC) nevű állami vállalat képviselője a malajziai Langkawin rendezett nemzetközi tengerészeti és légi kiállításon (LIMA), Ázsia legnagyobb védelmi és biztonsági seregszemléjén közölte az általa "jól ismertnek" nevezett "tényt".A bejelentés azért keltett ismét különös érdeklődést, mivel 2013 óta török részről már többféle, egymásnak ellentmondó hírt közöltek a kérdésben, s úgy tudni, konkrét fejleményei azóta sincsenek a megállapodásnak. A CCTV-ben megszólaló szakértő szerint költséghatékonysága és technológiai szempontok játszottak közre abban, hogy Ankara az új fejlesztésű kínai fegyverzet, a HQ-9 elnevezésű rendszer exportváltozata mellett döntött.
A kínai beszámolók tehát múlt időben beszélnek arról, hogy 2013 szeptemberében először értékesítettek NATO tagországnak védelmi fegyvert.
A CCTV kijelentette, a török nagy hatótávolságú lég- és rakétavédelmi rendszer (T-LORAMIDS) kialakítására kiírt pályázaton a kínaiak maguk mögé utasították az amerikai Patriotot, az orosz Sz-400-as és a francia-olasz Eurosam Samp-T rendszereket. Mint elhangzott, török részről döntő szerepe volt a választásban annak, hogy a kínai technológiával a know-how-t is megszerezhetik, s ezáltal Törökország első ízben saját rendszert tud építeni.
Ankara 2013-as bejelentését követően mind a NATO főtitkár, mind Washington hangosan kifogásolta a lépést és aggodalmának adott hangot, hogy Törökország nem NATO-kompatibilis rakétarendszert kíván beszerezni. A török védelmi miniszter legutóbb februárban utalt arra a nyilvánosság előtt, hogy a kínai gyártók mellett tették le voksukat. Azt is megjegyezte, hogy a 3,4 milliárd dollárért vásárolt légvédelem eszközöket nem integrálják a NATO rendszerébe.
A török védelmi miniszter nyilatkozata után nem sokkal a török elnök szóvivője azt közölte, hogy nagy hatótávolságú rakétarendszerét integrálni szándékozik a NATO rendszerébe. Egyúttal jelezte, hogy nem született még végleges döntés az ügyben. Az MTI értesülései szerint pekingi hivatalos török források ez utóbbi helyzetet erősítették meg.
Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a malajziai közlés marketingcélokat szolgált, mivel Kína több haditechnikai eszközzel is jelen van a kiállításon. Kína 5 százalékos piaci részesedésével tavaly Németországot lehagyva a harmadik helyre került a fegyverexportáló országok között, amelyek élén az Egyesült Államok és Oroszország áll összesen 58 százalékkal.
Ankara azután döntött saját rakétavédelmi rendszer beszerzéséről, hogy a 2010-es lisszaboni NATO csúcson elhangzott: szövetségi finanszírozással mindössze egy X-sávú radarberendezést telepítenek Törökországba. A T-LORAMIDS-tender követelményei között az is szerepelt, hogy a rendszer leszállításának, valamint rendszerbe állításának határideje a szerződés aláírása után két és fél év.
A török média a végleges döntést összefüggésbe hozza az "örmény népirtással" kapcsolatos idei százéves évfordulójára tervezett nyugati, elsősorban amerikai és francia megemlékezésekkel. Az emléknap április 24. Ankara következetesen tagadja azokat a vádakat, hogy az első világháború idején másfél millió örményt mészároltak le Kelet-Anatóliában.
MTI
Hozzászólások