Angela Davis 70 éves
Manapság kevesebb szó esik Angela Davisről, m int néhány évtizede. Afroamerikai polgárjogi harcos és filozófus. A hatvanas években Bob Dylan, Che Guevara és Joan Baez mellett a hírek gyakori szereplője és a hippi korszak egyik meghatározó alakja volt.
Göndör, fekete haja védjegyévé vált, divatot teremtett, s a szabadság szimbólumává vált. Angela Davis - bár régóta nem hallani róla - még csak 70 éves. 1944. január 26-án született az USA Alabama államának Birmingham városában értelmiségi családban. Nem volt ismeretlen számára a rasszista megkülönböztetés.
Massachussettsben járt egyetemre, filozófiát hallgatott Herbert Marcuse-nál. Végigolvasta Camus és Sartre műveit. 1963-ban részt vett a Helsinkiben tartott VIT-en (Világifjúsági Találkozón). Emiatt az FBI felfigyelt rá. Az amerikai baloldal egyik vezéregyénisége lett.
Európában folytatta tanulmányait, Biarritzban, a Sorbonne-on, majd Franciaországból német földre ment, Frankfurtba. Mesterfokozatát az USA-ban, San Diegoban szerezte meg, doktori fokozatát pedig az NDK-ban, a kelet-berlini Humboldt Egyetemen.
Los Angelesben az egyetem filozófia tanszékén tanított. Tagja volt a radikális feminista és a kommunista pártnak, valamint a Fekete Párducok polgárjogi mozgalomnak. Másfél éves börtönbüntetést kellett letöltenie, mivel egy fegyveres bírósági lövöldözésben az ő fegyverét használták. Szerte a világon tiltakozó mozgalmakat szerveztek kiszabadítása érdekében. Felmentették, de az egyetemet el kellett hagynia.
Ezt követően Kubában telepedett le, onnan ellátogatott azokba az országokba, ahol kiszabadításáért harcoltak, így járt Magyarországon is. 1979-ben a Nemzetközi lenin-békedíjjal tüntették ki Moszkvában. A szocialista (kommunista) országok és a baloldali pártok, mozgalmak ünnepelték az 1960-as és 1970-es években. Az amerikai kommunista párt Központi Bizottságának tagja, majd alelnökjelöltje. 1991-ben szakított a párttal, annak Gorbacsov, a Szovjetunió akkori - utolsó - vezetője elleni puccs támogatása miatt.
Szülőhazájába visszatérve egy máig népszerű tudományágnak a "gender studies"-nak, vagyis a női kutatások egyik alapítója lett.
1991-től a nyugati parton, így a híres Stanford egyetemen is tanított. Foglalkozott a közgondolkodás történetével, kulturális és zenei témákkal, feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával.
Ma nyugdíjas és tiszteletbeli professzor. Napjainkban a rasszizmus egyik formájának, a nőellenesség ellen harcol. Élő legenda. Életét filmen is feldolgozták. Magyar nyelven is megjelentek munkái "Angela Davis beszél" és "Életem" címmel.
www.cultura.hu
Göndör, fekete haja védjegyévé vált, divatot teremtett, s a szabadság szimbólumává vált. Angela Davis - bár régóta nem hallani róla - még csak 70 éves. 1944. január 26-án született az USA Alabama államának Birmingham városában értelmiségi családban. Nem volt ismeretlen számára a rasszista megkülönböztetés.Massachussettsben járt egyetemre, filozófiát hallgatott Herbert Marcuse-nál. Végigolvasta Camus és Sartre műveit. 1963-ban részt vett a Helsinkiben tartott VIT-en (Világifjúsági Találkozón). Emiatt az FBI felfigyelt rá. Az amerikai baloldal egyik vezéregyénisége lett.
Európában folytatta tanulmányait, Biarritzban, a Sorbonne-on, majd Franciaországból német földre ment, Frankfurtba. Mesterfokozatát az USA-ban, San Diegoban szerezte meg, doktori fokozatát pedig az NDK-ban, a kelet-berlini Humboldt Egyetemen.
Los Angelesben az egyetem filozófia tanszékén tanított. Tagja volt a radikális feminista és a kommunista pártnak, valamint a Fekete Párducok polgárjogi mozgalomnak. Másfél éves börtönbüntetést kellett letöltenie, mivel egy fegyveres bírósági lövöldözésben az ő fegyverét használták. Szerte a világon tiltakozó mozgalmakat szerveztek kiszabadítása érdekében. Felmentették, de az egyetemet el kellett hagynia.
Ezt követően Kubában telepedett le, onnan ellátogatott azokba az országokba, ahol kiszabadításáért harcoltak, így járt Magyarországon is. 1979-ben a Nemzetközi lenin-békedíjjal tüntették ki Moszkvában. A szocialista (kommunista) országok és a baloldali pártok, mozgalmak ünnepelték az 1960-as és 1970-es években. Az amerikai kommunista párt Központi Bizottságának tagja, majd alelnökjelöltje. 1991-ben szakított a párttal, annak Gorbacsov, a Szovjetunió akkori - utolsó - vezetője elleni puccs támogatása miatt.
Szülőhazájába visszatérve egy máig népszerű tudományágnak a "gender studies"-nak, vagyis a női kutatások egyik alapítója lett.
1991-től a nyugati parton, így a híres Stanford egyetemen is tanított. Foglalkozott a közgondolkodás történetével, kulturális és zenei témákkal, feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával.
Ma nyugdíjas és tiszteletbeli professzor. Napjainkban a rasszizmus egyik formájának, a nőellenesség ellen harcol. Élő legenda. Életét filmen is feldolgozták. Magyar nyelven is megjelentek munkái "Angela Davis beszél" és "Életem" címmel.
www.cultura.hu
Hozzászólások